Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-04-07 / 27. szám

1926, április 7. Békés S lm s fi fi £ "fi N O “CÖ •s > © ‘4> SH s s© * =3 ___8SS I« ^ fi e a fi «2 H oj J s fl " a?-fi s aj k§ "fi S kS3 N «.© ® fii© ■M _ N © OQ ő fi ? &£ « © Ml >jS ‘O * ts° aj 4M aj a. s aj-*s Csak Francit a káaédarálóval. Száz esztendő óla Járja ez a nála. .Só dar, kolb ász, dag adó JfRANCKros kávé csak a jó ? üzletek nem tehetnek. Aki figyeli a kézimunka árakat, ami egyébként nem könnyű, mert hiszen két egyforma kézimunka nincs és igy az árak nem igazodnak bizonyos törvényszerűségek után. az észrevehette, hogy a kézimunka roppant ólcsó. Egyébként a gyakorlat mutatja, hogy bár igen sok nö foglalkozik kézimunkázással. ezt a tevé­kenységet legjobb esetben mellékfoglalkozásnak tekinti. Ez érthető is, mert a legügyesebb mun­kásnő, ha szakadatlanul dolgozik a kézimunkán, akkor sem tud többet keresni vele egy hónapban, mint legfeljebb 1 — 1‘5 millió koronát. A legtöbb nő tehét elvállal egy munkát, amelyért 3—400.000 koronát fizetnek a kézimunkaüzletek és azt egy, vagy másfél hónap alatt végzi el, tehát, mint ebből is látható, az a bevétel, melyre a kézimun- kázásból számítanak, csak zsebpénznek jó. Önkénytelenül is felvetődik az a kérdés, hogyha a nők legnagyobb része kézimunkázik, ak­kor mégis kik vásárolják a kézimunkát ? Erre nem egykönnyen lehet választ adni, bár tény az, hogy a kézimunka mindig eladható. De ha a kézimunka­üzlet rosszul is megy, a pamutokat és fonalakat mindig nagymértékben veszik, mert nem szabad elfelednünk, hogy a kézimunkázó nőknek igen nagy része saját használatára dolgozik. Kritika a Polgármester úrról. Oroszlány Gábornak, lapunk szerkesztőjé­nek most megjelent „Polgármester »/■“ cimü re­gényéről újabban a következő kritikákat olvastuk : A’regény — Írója szerint — Erdélyben játszik Abban a szomorú korszakban, amidőn a ma­gyarság könnyelmű életet élt s az oláhok meg­vetették a lábukat, A regény csak nagy voná­sokban érinti ezt a szomotu valóságot, pedig erre külön fejezetet lehetett volna szentelni. A regény meséje nem érdektelen, de nem is uj. Alakjai érdekesek és jellemzésük nagyon találó. A kis mü megérdemli, hogy egy órát szenteljük elolvasására, stb. Szabó Ferenc. A Polgármester ur, Oroszlány Gábor régi erdélyi újságíró regénye nem szenzáció, de egy könyv, melyben az iró lázadozó lelke csillámlik melynek hire mór a budapesti körökbe is elért, egy tizenhatéves lakatosinas, névszerint Kohán György, akiben a jelek és a szakértők véleménye szerint a magyar piktura egyik legnagyobb re­ménységét sikerüli megmenteni. Ennek a rend­kívüli suhancnak a felfedezése Szilágyi László rendőrtánácsos nevéhez fűződik, aki nemcsak a tehetséget ismerte fel benne, hanem arról is gon­doskodott, hogy fejlődni tudjon. Mindenekelőtt elment a lakatosinas szigorú apjához, aki két­ségbe volt esve, hogy a fia mindig csak rajzol és sohasem dolgozik s addig beszélt a derék lakatosmesternek a fia jövőjéről, mig riva fakadt az öreg s fiát a munka alól ünnepélyesen fel­mentette. Azóta a boldog lakatosinas minden idejét — a Közművelődési Egyesület költségén — tanulásra és pingálásra szenteli. Magam is láttam a képeit s teljesen megértem a nemrég Gyulán járt Sidló Ferenc elragadtatását, aki megígérte, hogy Kohán Györgynek ingyenes helyet biztosit a Képzőművészeti Főiskolán s a rendkívüli tehetségű fiút támogatni fogja. Ha­sonló elragadtatással beszélt Kohán György te hetségéről Lörmczy Szabolcs dr., a Dunántúli Közművelődési Egyesület főtitkára is, aki Gyulán tett látogatása alkalmával kilátásba helyezte, hogy a fiút nyárra a sümegi müvésziskolába viszi s felkéri Rudnay Gyulát, hogy foglalkoz­zék vele. — Csak a kötelességemet teljesítettem — hárította el elismerő szavaimat Szilágyi László rendőrtánácsos és boldogan újságolta, hogy a város intelligenciájából mind többen és többen érdeklődnek a fiú sorsa iránt, sőt már olyan is akadt, aki a magyar kultúra iránt való érdeklő­dését anyagi áldozatokkal is hajlandó alá­támasztani. Kohán György nevelése tehát már bizto­sítva van. És^ tja csakugyan az a piktor lesz belőle, akit várnak, ő fogja megfesteni a városi magisztrátus arcképcsarnokát. Szilárd János, ki. Élvezettel olvastam, csak az a kár, hogy stylu- sában sokszor a germanizmus nyelve szól. stb. Nagy Ernő, Ismert alakok. Csak szét kell nézni a ma­gyar társadalomban, találunk bőven ilyen pol­gármestereket és ilyen, a közélet színpadán sze­replő egyéneket Nagyon jól mulattam Részeges Aurél pohárköszöntőjén, meg Laky Józsi tréfás dolgain, A szomorúság és a derű a regényben úgy váltja fel egymást, mint az éjszaka a nappalt. Dr. N. Z. EIBE K. Lapnak előfizetőnél elnézést kérünk, hogy a Békés ünnepi rzámát elkésve és rendszertelenül kézbesítették. Oka ennek az, hogy laphíhordóink változtak és az ünnep miatt nem állott módúak* ban idejében gyakorlott kihordóról gondoskodni. Hnsvétl lelkigyakorlatok lesznek a belvárosi templomban folyó hé 8, 9 és 10-én délután fél 4 órakor a nők, este 6 érakor a férfiak számára. A ezentbeszédeket egy budapesti Domonkosrendi atya tartja. A vár»egye közigazgatási bizottsága április 13 án délelőtt 9 órakor a vármegyeháza kistermé­ben a főispán elnöklete alatt tartja havi rendes ülését. Járási tiszti értekezlet. Moldoványi János főszolgabíró elnöklete alatt a békési járás jegyzői Köröstarosán tiszti értekezletet tartottak, amelyen üdvözletüket tolmácsolták dr .'Damel Sándornak 10 éves alispini működésének évfordulója alkal­mából. Dr. Konrád Ernő, a gyulai kir. ügyészség elnöke érdekes előadást tartott >a bűnesetekről és azoknak büntatésérőlc . Nagy Pál tábornok gyásza. Vitéz Nagy Pál tábornok, a volt honvéd főprraucsaokot és csa­ládját mély gyász érte. A tábornok fia : Lajos 13 éves korában elhunyt. Meleg lesz április. Sirins mester áprilisra meleg időt jósol, Sirius szerint — április 12 én havas eső lesz, de azután kimelegedik és szép, tavaszi napok következnek. Hogy mennyire igaz Sirius jóslása — azt majd az időjárás fogja meg­mutatni. Halálozások. Részvéttel értesülünk, hogy Remete Józsefaé szül. Szikes Mária 66 éves ko­rában váratlanul elhunyt. Az elhunytban Remete Gyula butorgyáros édesanyját és Sál József ipar- testületi elnök anyósát gyászolja. Temetése f. hó 7-én, szerdán délután 4 órakor lesz a gyászházból. — özv. Bossányi Béláné, szül, Oláh Terézia éle­tének 73-ik özvegységének 10 évében, hosszas szenvedés után április hó 3 án este fél 11 órakor elhunyt. Temetése tegnap ment végbe részvét mellett. Eltemették Papp Endrét. Húsvéti számunk­ban közöltük, hogy Papp Eadre vármegyei fő- számtsnócfos, népfölkelő százados 47 éves korá­ban hintelen elhunyt. Temetése ünnep szombatján ment végbe nagy részvét mellett. Halála alkal­mával külön gyászjelentéit adott ki a pénzügyi tisztviselői kar és a Polgári Kör, melynek pénz­tárnoka volt. Megyei közgyűlés. A vármegye törvényható­sági bizottsága április 20-án tartja legközelebbi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozatát most állítják össze a vármegyén. A megyegyülés körülbelül 100 pontbél álló tárgysorozatának leg­érdekesebb pontjai a következők: Tárgyalják első­sorban a társtörvényhatóságoktól érkezett átira­tokat, majd tárgyalásra kerül a bucsatelepi és a gádorosi református templom építésére vonatkozó kérelem. A közgyűlés nyols megfelebbezett köz­ségi képviselőtestületi határozatot is tárgVal. Sidló Ferenc Orosházán. Sidló Ferenc, a Gyulán is ismert tanár és szobrászművész az ün­nepek alatt Orosházán tartózkodott, hogy a köz­ség által felállítandó hősök emlékszobrának el­helyezését az elöljárósággal megbeszélje. Vásár Sarkadon. A legközelebbi országos vásárt Sarkadon f. bó 15-én és 16-án tartják meg. Holnap dönlenok a szlntkerfllet ügyében. Április 7-én, szerdán délelőttre van összehiva az az ankét, mely a kultuszminisztériumban dönteni fog a szinikerületek újabb beosztása ügyében. Itt fog eldőlni, hogy Gyula a jövőben melyik kerü­lethez fog tartozni. A gyulai épltőmnnkásek testedző kőre igen sikerült mulatságot rendezett husvét másodnapján a Wiszt féle vendéglőben. A táncmulatságot mű­sor előzte meg. A nagy számban összegyűlt kö­zönség nagyon jól mulatott a két egyfelvonásos bohózaton, melyben Reinhardt Jakab, Heilinger Mariska, Otlakán Tivadar, Marksteiner Annus, Friedrich József, Szeidler Bözsike — a paraszt darabban: Reinhardt Mihály, Braun Katica és Hoffmann Antal szerepeltek. Ludvig István pom­pás monológja élénk derültséget keltett. Előadás után tánc volt. Április 8-án megtartják a legaagyobbsia- básn sorsjáték, az UJságlré sorsjáték hozását. Húszezer koronával több száz milliós értékű nye­reménytárgyakat lehet nyerni. Akinek még nincs sorsjegye, okvetlen vegyen. Aki postán kapott sorsjegyet, haladéktalanul küldje be az árát, mert nyerni osak kifizetett sorsjeggyel lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom