Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-01-06 / 1. szám
2 Békés 1926. január 6. meggyőződésben van, hogy az irgalom segítő karját első sorban a vármegye közönsége nyújtja. Bizton reméli és várja, — hogy a vármegye minden polgára, — aki csak teheti, kivétel nélkül meghozza áldozatát az árvízkárosultak meg • segítésére A segély igen sürgős, a csapás igen nagy. A főispán tehát gyors cselekvésre hatá rozta el magát. Felhívta az összes főszolgabirá- kat és polgármestereket, utasította őket, hogy valamennyi társadalmi, jótékonysági, emberbaráti, gazdasági, ipari, kereskedelmi és pénzügyi egyesülés vezetőit hívják össze, velük a helyi viszonyok szerint eredménnyel biztató gyűjtés módozatait beszéljék meg, hajtsák végre és a befolyó összegeket a kiadott csekklapokon nyomban befizessék. A gyűjtés nagy jelentőségére tekintettel mindenkinek adni kell abból, a mi neki van. Hazafias kötelességét mindenki róvja le, mert ebből ártatlanul szenvedő árvízkárosultjaink körében nemcsak magyar erő, hanem bizalom és vigasz fakad. Minden jótékonyságnak ez legyen mo»t első feladata. Adományokat lapunk is elfogad, nyilvánosan nyugtáz és késedelem nélkül rendeltetési helyére juttatja. A kormányzó adománya, A főispánhoz önkéntes adományok már eddig is érkeztek. így legutóbb, mikor a kor mányzó az árvízkárosultakat és az árvíz sújtotta vidéket meglátogatta, maga is tekintélyes adományokkal járult hozzá a menekültek nélkülözéseinek enyhítésére. Vésztőn 25 millió koronát, Békéscsabán a Szociális Misszió részére, melynek ellátásában ezidőszerint mintegy 280 vésztői menekült van, 20 millió koronát, Gyulán a gyulavári-i menekültek javára 25 millió koronát, végül a kormánybiztos főispán kezeihez 30 millió koronát, összesen tehát 100 millió koronát adományozott. Adományoztak még a népjóléti minisztérium 100 millió, Czegléd város 10 millió, Rosenthal Adolf 50 q lisztet, Reisner Emánuel gyufagyár 10 millió, dr. Lakács György Gyula város nemzetgyűlési képviselője 5 millió, Hoffmann Baba és Károlyka 1 millió, dr. Gyulai Lajos miniszteri osztálytanácsos 100.000 koronát. Az ország; segítése a károsul lakon. Iparos Ifjúsági Egyesület Turkeve 500000 EME csoportja Eger 1,450000 Szilveszter esti társ. Mikes rk. lelkész Kisújszállás 680000 Pápai László ref. tanító Vésztő 100000 Páczai Margit Öcsöd 100000 Papp Károly főjegyző gyűjtése Gádoros 2,761000 Algyői vasút áll. személyzete 220000 viréz Fodor Béla j. hadnagy Turkeve 322000 Tiszántúli Mezőgazd Kamara Debrecen 15,000000 Tiszántúli Mezőgazdasági Hitelszövetkezet Debrecen Gyány Ducika tanuló Berettyóújfalu Turkevei államrendőrség táncvigalmi engedélye Kereskedelmi Iparkamara Szeged Ipartestület Szeged Ipartestület Hódmezővásárhely Szegedi Keresk Szövetség Ipartestület Orosháza Orosházi iparos asszonyok 15.000000 100000 200000 6 000000 2,000000 1,000000 2,000000 3.000000 1,00000 A Közművelődési Egylet uj tagjai, A Közművelődési Egyesület a napokban tartja jubileumi ünnepélyét. Az egyesületnek, mely alig egy év óta áll fenn — 400 tagja van. Újabban a következők léptek be az egyesületbe : gróf Bolza Alfonz, Bendák Gyula, dr. Blanár László, Baranyik Béla, Braun Mór, Beke Géza, dr. Csatáry László, Dundler Ferenc, Desztig Pál, Erkel Béla, Farnády István, ifj. dr. Follmann János, Farkas Ferenc, id. Fikker Ferenc, ifi. Fikker Ferenc, Falta Imre, Gombay János, Hónig Imre. Körmendy Sándor, Kocsis László, dr. Készt Zoltánná, Kabay József, Kurcz Antal, Kraft Viktor, Kovács Sándor, vitéz Lajos József, Ludvig József, Leopold Sándor, Licht Arthur, Macskásy István, Megyery Ferenc, Márkus Jenő, Molnár András, Móricz István, Oroszlány Gá- boiné, Pettner József, dr. Pánczél József, Práger Frigyes, Reisner Ede, Reisner István, Révész Pál, Scheiben József, Scheiben Jakab, id. Schneider József, Somogyi Gábor, Scherer Ernő, Seres Lajos, Soltész Béla, dr. Szóbél Dávid, Tatár Sándor, Titz András, Tréba István, dr. Tápay Károly, dr. Varjú Zoltán, dr. Világhy Ferenc, Vlagyovits János, dr. Zöldy Miklós. A gyulai Közművelődési Egyesület ma Gyula város legnagyobb egyesülete. Az igazgatóság határozatából „Közművelődés* címen egy havi folyóiratot fognak legközelebb megjelentetni dr. Szilágyi László rendőrtanácsos szerkesztésében. Emberek a pusztulás után... Iskolákban, kaszárnyákban zsúfolódtak ösz- sze a békési árvíz menekültjei. Eleinte csak egy családot helyeztek el egy teremben, később, ahogy a harsogó ár újabb és újabb területet nyelt el, az elhelyezendő famíliák megszaporodtak és minden terembe újabb agyonijedt, holtra- ázott menekülő csoportok kopogtattak be. Most már zsúfolásig van tele minden. Ágyakon, szalmazsákon, pokrócon hevernek egymás mellett. Az iskolaterem padjai a sarokban feltornyozva a mennyezetig érnek A menekülők körülülik a kis svarmkályhát. Egymásnak mesélik a borzalmak történetét. * — Negyven esztendeje nem járt felénk árvíz 1 Pedig voltak óriási esőzések máskor is. 1919-ben a gátak tetejéig vízzel volt tele a Körös és mégsem csapott ránk az ár. Most is csak az okozta a bajt, hogy a határon túl nem gondozták becsülettel a töltést. Gondolataikba mélyednek szegény kárvallott békési magyarok, aztán kitör valamelyik : — Verje meg az Isten, aki ezt a bajt ránk hozta ! Az ablak alatt elhalnak az utolsó lépések is, este van már. A robbanásig zsúfolt teremben újra kisért az áradás képe : — Mindig azt hittük, hogy a Körös jóindulatú folyó. Már az apánk is áldotta a vizét, mert az tette termékennyé a földet. Most is, amikor egyre nőtt nőtt az ár, nem hittük, hogy baj legyen belőle. Azután — ma sem tudjuk, hogy történt —- egy éjszaka bömbölni kezdett a viz. Soha azt a hangot nem lehet elfelejteni. Felriadtunk és mielőtt még álmos szemmel körülnézhettünk volna, nyakunkon volt az áradás. — A toronyban félreverték a harangot, hogy még nagyobb legyen a zaj és rémület. Még idáig senki sem kiabált, mintha az ijedtség szavát vette volna az embereknek. Most egy fiatal suhanc lóháton vágtatott végig a községen, a rohanó ló lába a háztetők magasságáig csapta fel a vizet és torkaszakadtából üvöltött. — Átszakadt a gát Ötméteres viz jön ránk. — Mindenki elvesztette a fejét. Az emelkedő viz fölött, mintha az égből jönne, szaggatottan ordítozott a vészharang és a vészharangot is tulharsogta messziről a hullám hangja, amint harsogva tépte a töltést. Futott az egész falu, ki amerre látott és a hátul állókat egyre rémitette a lovasgyerek kiáltása : — Ötméteres viz 1 — Egy asszony teknőbe ültette két kicsi fiát. A teknő lassan himbálódzott a viz hátán A gyerekek játékos öröme nagyobb volt, mint ijedtségük : nevettek, kis kezükkel tapsoltak, amikor egy-egy hullám megemelte, előrelenditette a teknőt. Egy udvaron a lovak kitörtek az istállóból és belegázoltak a menekülők tömegébe, másutt a tyúkketrec rémült csipegése, sivalkodása némult el, amint a viz lassan-lassan elérte a jajongó állatokat és beléjük fojtotta a hangot. A falu szélén egy vályogviskó ebben a pillanatban szörnyű robajjal összeomlott és a menekülő falu, mintha korbács csapott volna végig a hátán, fájdalmasan felüvöltött. — Szörnyű szaladás volt ez a sötét éjszakában. Hajnal felé, amikor már nem érezték sarkukban a megfulladás fenyegető rémét a kimerült emberek összerogytak. Éttől kezdve már vánszorogni is alig tudtak és néhányan szomszédjukra támaszkodva tudtak csak lépni. Az ég alján elvált egymástól a föld és felhő, reggeleden A menekülő falu, amint ijedten maga mögé nézett, uj szemhatárt látott. Szürke, egyenletes vonal került a régi látóhatár helyére: a viz. * A kályha körül, amelyet állandóan fütenek a menekülők, kibírhatatlan a forróság. A férfiak fején fekete kucsma, az asszonyok álluk alatt kötötték meg kendőik csücskét. Kínt az utcán kiskabátban sétálnak egyik háztól a másikig a látogatók. A levegőben meleg, fűszeres tavaszi szél szalad. A menekülteket az árvíz lehellete borzongatja. Cs. E. Felhívás. A gyulai és gyulavárii árvízkárosultak javára a következő adományok érkeztek hozzám : Őfőméltósága a Kormányzó urtól .......................................... 25.000000 K A Finn gyermekjóléti akció vezetőjétől dr. Pándiné Hjelet Ainó úrnőtől ruhanemüek és pedig: Gyermek kombinése (tricko) ... 22 drb. Gyermek meleg alsóruha. ... 1 » Ujjatlan kötött kepp................................2 » Kötött shal..................................................4 » Kötött sapka..........................................11 < Trikó készlet............................................2 » Nő i ujjas mellény......................................6 » Sv etter................................................11» Fe j kendő......................................................10 » Nagykendő..................................................4 » Gyermekruha (mosó)................................4 » Gy ermek ing............................................2 > Nő i egész ruha............................................4 » Ha risnya......................................................30 pár Condenzált tej.......................................100 dbz Ch ocolade por.........................................25 kg. Tó th István urtól férfi és nő ruhanemüek különféle : összesen 40 drb. Ezen adományokban a gyulai árvízkárosultak közül azokat fogom részesíteni, akik erre a városi hatóság által igazoltan is rá vannak szorulva. Azon gyulai árvízkárosultak, akik ezen adományokból való részesedésre igényt tartanak, jelentkezzenek Gyula város polgármesterénél. Gyula, 1926 január 3. Gróf Almás; Deiise.
