Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-09-12 / 71. szám
I,Ml. évfolyam 71. szám. Szombat Gyula, 1925. szeptember 12, Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K lirdetési díj előre fizetendő. r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szint ára 1500 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Lukács György Városunk nagynevű képviselője: Dr. Lukács György ma ünnepli 60 éves születése évfordulóját — egyben ezüst menyegzőjét Perényi Madolyn bárónő, csillagkeresztes hölgygyei. Meleg szeretettel köszöntjük e kettős ünnep alkalmából a magyar nemzet kiváló fiát, a hazafias gODdolbozásu politikust, a szociális érzésű emberbarátot, Gyula város közönségének mindenkor kész pártfogóját. * Az összetört, szegény, ezer és ezer bajtól és gondtól meggyötört ország egyik legkiválóbb államférfia áll utrakészen, hogy kimenjen abba a távoli világrészbe, amely a nagy világháborúnak az egyedüli igazi győztese, mint ahogy mi vagyunk az egyetlen igazi vesztesei, áldozata. Amerika — s ez kétségtelen — diktálja ma a világ gazdaság életrendjét, diktálja a kibontakozás útját. Amint Massaryk és Benes csak az amerikai közvélemény és az amerikai vezetőállamférfiak megnyerésével bírták ezt az ezeréves országot megcsonkítani, úgy a feltámadáshoz vezető egyik ut is Amerika megnyerése. Meggyőzése ennek a nagy, hatalmas, egész világrészt kitevő államnak arról, hogy mindaz, amit terjesztettek rólunk, hazugság volt. A hazugságok tengerárjával szemben terjeszteni kell a mi és elnyomott, tőlünk elszakított terstvéreink igazságát, mert ennek az igazságnak az egész világon való elterjesztése hozza meg ami uj, szép hajnalunk pirkadását. Erre a nagy, nehéz munkára vállalko- kozott Lukács György. Mire e sorok kikerülnek a nyomdafesték alul, addigra ő már útra készen áll, hogy nagy tudásával, idegen nyelveken való ékesszólásával közelebb hozza hozzánk ama távoli világrész millió és millió lakójának szivét és gondolat- világát. Mielőtt azonban Lukács György rászáll arra a hajóra, amely át viszi Öt a nagy Óceánon, megállítja 2 évforduló. Ma 60 éves és holnap üli házasságának 25 éves évfordulóját. Az ezüst lakodalomról nem beszélünk. A család legszentebb ünnepe ez, amelyet, hogy bensőségét megőrizzék, egy távoli, csendes kis faluban ünnepelnek meg. A lánglelkü püspök : Prohászka Ottokár, aki ép’ugy Lukács György minisztersége alatt jutott el a megérdemelt hatáskörhöz, mint a tudomány és művészet annyi kiválósága, megy el oda, mint egyetlen, a családon kívül, hogy az Évfordulóhoz elérkezettekre reá adja az Ur áldását. Csendes, magasztos egyházi ünnepség, újságcikk ne beszéljen róla. De beszélni kell a másik évfordulóról. Arról, hogy küzdelmes munkával teli élete során most jutott el Lukács György 60-ik születésnapjához. 60 év nagyidő. A béke nyugodt szép idejében ilyenkor már csak a pihenésre, az elért eredmények élvezésére gondolt mindenki. Ma Lukács György előtt az eddiginél még nehezebb, küzdelmesebb idők állnak. Mert ha eddig csak az ország határain belül dolgozott az ország boldogulásáért, most távoli országokba kell utaznia, hogy idegen, rosszindulatú államférfiakkal vegye fel a harcot, idegen országokban e megcsonkított ország boldogulásáért. Pedig, küzdelmes és munkával teli volt az a 60 év, amit most e hó tizedikén ért el Lukács György. Ha végigtekintünk élete folyásán, akkor elénk tárul az a sok munka, amit elvégzett, az a sok tudás, amit kifejtett. * Lukács György dr. született 1865. szeptember 10 én Nagyváradon. Atyja Lukács György belügyminiszteri államtitkár, aki 1892. évben hunyt el. 1887-ben a budapesti egyetemen jogtudorrá avattatott, 1922-ben pedig a szegedi Ferencz József egyetem tiszteletbeli orvosdoktorrá avatta. 1887-től 1897-ig a belügyminisztériumban szolgált, e minőségében végig szolgálta a minisztérium minden osztályát és a minisztériumban készült törvényjavaslatok feldolgozásában tevékeny részt vett, egyebek között kidolgozta a közigazgatási biróságról és az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatokat, majd ezeknek a törvényeknek végrehajtási utasitásait. Az 5 szervezése alapján indult meg 1895. október 1-én az egész országban az állami anyakönyvek vezetése. 1897 ben Békésvármegye, 1901- ben Hódmezővásárhely t. j. f. város főispánja lett és a kettős főispánságot 1905 ig viselte, amidőn vallás- és közoktatásügyi miniszterré neveztetett ki. Főispáni minőségében főgondja volt az agrár-szocialis mozgalmak által feldúlt viszonyok rendezése. A közgazdasági élet fellendítésére tej- szövetkezetek, kenderáztató-telepeket létesített, iparkiállitásoküt rendezett. Az ö nevéhez fűződik a gyulai közkórház (legnagyobb az országban), tüdőbetegszanatorium, főgimnázium, polgári iskolák, állami gyermekmen- hely stb. létesítése. Mint vallás- és közoktatásügyi miniszter a magyar nyelv intenzivebb taníttatása körül szerzett érdemeket, egyszerűsítette az érettségi vizsgát, államilag elismerte a baptista felekezetet, elrendelte, hogy az iskolákban tanítsák a tuberkulózis elleni védekezés módjait és világosítsák fel az ifjúságot az alkoholizmus káros hatásáról. Megszerezte az állam javára a Ráth György múzeumot, kész javaslatokat hagyott hátra az egységes jogositásu középiskoláról, a népiskolai törvény revíziójáról, a tanitóképesitésről, az egyetemről, az alapítványok jogviszonyairól. Miniszteri állásáról az országgyűlésnek 1906. február 18-án történt felosztásakor mondott le. Negyedszázad óta fáradhatatlan munkásságot fejt ki a tüdővész elleni küzdelem terén, mint az általa alapított József királyi herceg szanatórium egyesület elnöke, Gjuian és Debrecenben szanatóriumot létesített a tüdőbetegek számára (József és Auguszta szanatóriumok) és számos tüdőbeteggondozót állított fel az ország különböző részeiben. A háború alatt az országházban rendezte a tanulságos had és népegészségügyi kiállítást, ugyancsak a háború alatt Rékám tanárral együttesen országos ankétet tartott a nemi betegségek leküzdése ügyében. Jelentékeny munkásságot fejt ki a gyermekvédelem terén is, mint az országos gyér- mekegészségügyi társaság elnöke, amely minőségében rendezte 1923 ban a műcsarnokban az országos gyermekegészségügyi kiállítást. Elnöke az országos magyar képzőművészeti társulatnak, alelnöke az Apponyi Albert gróf elnöklete alatt működő magyar külügyi társaságnak. Gyula városának díszpolgára, egyébként pedig 1910-től 1918-ig Gyula város országgyűlési képviselője volt, 1922. óta pedig a gyulai választókerület nemzetgyűlési képviselője, ügy a népszövetségi ligák uniójának, mint az iuterparlamentiáris unió konferenciáin is rendszeresen részt vesz és azokon a magyar kisebbségek érdekében buzgó tevékenységet fejt ki. Belső titkos tanácsos, kamarás, a vas- koronarend I. osztályának és számos egyéb kitüntetésének tulajdonosa. Feleségével született Perényi Madoly bárónő, csillagkeresztes hölgygyei 1900. szeptember 11. óta él boldog házasságban, amelyből származott fiainak (György, Miklós és Sándor) néb. Ferencz József király a bárói rangot adományozta. * okt. 7-én ki lesz sorsolva. Minden vevő 10 000 K vásárlásnál 1, 75.000 K vásárlásnál 10 drb ingyen sorsjegyet kap.
