Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-04-22 / 31. szám
2 Békés 1925. április 22. keresztje alatt álló keresztjén nők mai szép híva* tását. Dr. Pallmann Péternek a bibliai körök nevében mondott rövid záróbeszéde után dr. Rovass László püspök szívhez szóló szavaival azt a tanácsot adta az egyleti tagoknak, hogy a jótékonysági munka mindig legyen gyümölcse a belső hitnek, azért mindig az legyen az első, hogy saját magunkban építsük meg Isten országát. A püspök rövid imával és áldással zárta be a disz- gyűlést. * Szokatlanul nagyközönség gyűlt egybe vasárnap este a vármegyeház dísztermében, hogy résztvegyen a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság gyulai estélyén. Ezúttal örömmel konstatáltuk, hogy a nívós és felemelő estélyen nemcsak az intelligencia vett részt, hanem jelen voltak a gazdatársadalcm vezető férfiai is. Az estély az Erkel-Dalkör Magyar Hiszekegyével kezdődött, melyet a közönség állva hallgatott végig. A megnyitó beszédet Harsányt Pál békésbánáti esperes mondotta s üdvözölte az Irodalmi Társaság Gyulára érkezett vendégeit. Harmadik pont gyanánt dr. Imre Sándor nyug. államtitkár és egyetemi tanár tartotta meg majdnem háromnegyed óráig tartó értekezését a nemzeti eszméről, melyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Utána Sz. Benkó Theodora operaénekesnő énekelt nehány klasszikus áriát, melyet zongorán Osváth Béláné úrnő kisért. A közönség parc ékig tapsolta mind a két szereplőt. Szünet előtt még Berentés Ltjos békési reálgímnáziumi tanár szavalt el nehány szép költeményt E3gy hatással. Szünet után Jakab ödÖD, a neves költő olvasott fel pár kedves verset a faluról, a hívogató harangról s egy üzenetet az erdélyi bérceknek. Sz. Benkó Theodora operaénekesDŐ újabb szereplése után dr. Ravasz László püspök mondotta el magas szárnyalása, gyönyörű záróbeszédét az Időről é3 az Alkalomról, melynek végén felhívta a közönséget, hogy a nagy szegénységben élő Magyar Protestáns Irodalmi Társaságot erkölcsileg és anyagilag támogassa. A. városi főszámvevő levele. A következő levél közzétételére kérték fel lapunk szerkesztőségét: Mélyen lisstelt Sserkesstö Ur ! A »Békés« április hó 18-iki számában megjelent közleményre vonatkozó felvilágosító soraim- nak szives közlését tisztelettel kérem. A Városház- és Megyeház-utcák lakosainak a burkolási költségek kivetése ellen a város Tanácsához beadott felebbezésére vonatkozólag a felvilágosító magyarázatot tartozom megadni azért, mert a felebbezésben használt tonus és minden tárgyilagosságot nélkülöző személyi támadás alkalmat ad arra, hogy a közigazgatási ténykedésekben kevéssé, vagy egyáltalán nem jártas olvasó közönséget és polgárságot félrevezesse és felkeltse bennük azt a hitet, mintha a burkolási költségek kivetését saját elhatározásomból és saját felelősségemre eszközöltem volna. A tények megállapítása szempontjából közlöm a száraz valóságot: A járdázásról és burkolásról szóló szabályrendeletet a városi képviselőtestület 1915>ben 29. kgy. 10815—1915. számú határozatával al- kotta 8 a törvényhatósági bizottság, Ambrus Sándor akkori alispán elnöklete alatt, 442. kgy. 24251—1915. szám alatt, a belügyminiszter pedig 31876—1920. szám alatt jóváhagyta. A jóváhagyott szabályrendelet a képviselő- testület 1920. évi közgyűlésén 152. kgy. 6810— 1920. szám alatt ki volt hirdetve és 1920. szeptember hó 28-án jogerőre emelkedett. Ennek a jogerős szabályrendeletnek 16. §-a a burkolási költségek kivetéséről, befizetéséről, illetve biztosításáról és a fizetési határidőről szól. Ennek a jogerős szabályrendeletnek alapján a városi tanács 3972—925. számú határozatával utasította a számvevőséget, hogy a határozathoz csatolt kimutatásban kitüntetett összegekről szóló fizetési meghagyásokat az érdekelt háztulajdonosoknak kézbesittesse. A számvevőség ezen ntasitásra ad 3972— 1925. szám alatt a fizetési bárcákat, a jogerős szabályrendelet 16. §-ának szövegével, az érdekelteknek megküldte. Ezen fizetési meghagyások kikézbesítése után az összes érdekelt háztulajdonosok a városi tanácshoz felebbezést nyújtottak be. A tanácshoz benyújtott felebbezésre hivatali kötelességérzetem tiltaná, hogy reflektáljak, minthogy azonban ezen felebbszés teljes szövegében a »Békés« fent idézett számában megjelent és a nagy nyilvánosságnak s a közönségnek volt szánva, izének tompítása végett szükségesnek tartom, hogy a felebbezés anonim szerzőjéhez néhány szót intézzek. Amidőn ezt teszem, már eleve is bocsánatot kérek a felebbezés aláíróitól, kiknek 50 százaléka az aláíráskor talán el sem olvasta a felebbezés teljes szövegét, következésként nem is vett tudomást arról a jóizlést nélkülöző hangnemről és személyes támadásról, mely a faleb- bezésben foglaltatik. Az a feltevésem, hogy a felebbezés értelmi szerzőjének halvány fogalma sincs arról az elemi szabályról, hogy a tisztviselő minden körülmények között a törvényeknek, rendeleteknek és utasításoknak csupán végrehajtója és még ke- vésbbé van tisztában azzal, hogy polgári hatóságok »parancsokat« nem osztogatnak. Ennélfogva én sem parancsot adtam ki, amidőn a fizetési felszólítást aláírva, felsőbb utasításra az érdekelteknek kiküldtem és így teljesen illetékesen jártam el, amidőn az érdekelteket felhívtam a szabályrendelet alapján reájuk szabott kötelezettség teljesítésére. A felebbezésben felém kiröppentett mérgezett nyíl erőtlenül visszapattan a kötelességtelje - sités éic-vértezetéről. A felebbezés éppen a használt hangnem és minden erőlködéssel támadni akaró szarkazmusa miatt még a komolyság látszatát is elveszti, ma rt az észszerű érvek felsorakoztatása helyett személyes lámadásba laposodik el. A hivatali r^putac'o megvédése érdiében ennyivel tartoztam a felebbezés maliciozus szerzőjének egyrészt, másrészt pedig a netán félrevezetett olvasóközönséget felvilágosítani kötelességemnek tartottam. Fogadja Szerkesztő Ur megkülönböztetett nagyrabecsülésemet soraim szives közléséért s maradok Gyula, 1925. évi április hó 20-án. Kiváló tisztelettel firlzsán Béla, főszámvavö. Nagyobb mennyiségű olcsóbb anyagot szereztem be, úgy kérem az igen tisztelt pártfogóimat, most még a készlet tart reklámár mellett készítek rendes kidolgozású 6 drb levelezőlapot 00.000 koronáért. Szives pártfogást kérve ORAVECZ JEliÖ udvari fényképész. 427 i—• Singer a házban 99 23-30 arany a családban. Peíőfintea 3. ás Vida-utca 9. száma házak kedvező fizetési feltételek mellett eladók. Értekezhetni a tulajdonosnál.s>2 32-, AIREK. Barasz ptspék elutazása. A vasárnapi fényesen sikerül református estély után dr. Ravasz László ref. püspök hétfőn reggeli gyorsvonattal utazott vissza a fővárosba. József főherceg aj palotája. József Ferene királyi hereeg ifjú feleségével Budapesten az Ürge-utcában vásárolt magának palotát. A fiatal pár iránt való figyelemből a főváros közmunkaügyi tanácsa az Ürge-utcát Tapolcsányi-utcának nevezte el, mert József királyi herceg birtoka Kistapolcsány volt, amit most a csehek megszállva tartanak. A pénzfigylgazgató Békésen. Mátéffy Domokos pénzügyigazgató folyó hó 15-én délutái Békésen tárgyalt forgalmiadó ügyben. A bizottság és a pénzügyigazgató ellentétes véleményé« huzamos időn át folyt a vita. Megegyezés nem történt. Uj közjegyzőség Gyulán. Az igazságügy- miniszter a napokban kelt rendeletével uj közjegyzőséget rendszeresített Gyulán. Eddig Gyulának egy közjegyzője volt, — ezután kettő lesz. Még 8 város kapott uj közjegyzőséget, — Kecskeméten pedig julius 1-től 3 közjegyzőség fog működni. Tanay Frigyes és Gyula földje. Nagy részvéttel temették el Badap esten a gyulai származása kiváló színművészet — Tanay Frigyest, a Vígszínház tagját. Az elhunyt művészt kívánsága szerint huszárfőhadnagyi uniformisban ravatalozták fel. Igen megható volt a nagy művész az az óhajtása is, hogy a gyulai földből pár göröngyöt dobjanak a sírjára. A művésznek ezt a kívánságát is teljesítették. A második római zarándoklat Indulása Ha indul Budapestről Kómába a második magyar nemzeti zarándoklat, amely mintegy 1500 résztvevőt számlál. A zarándoklatot dr. Caernoch János biboros-hercegprimás vezeti Kómába, IX. Fiús elé. Öngyilkos fiatal nri asszony. Dr. Gyulai István, gyulai állami kórházi segédorvos felesége, aki már több ízben kísérelt meg idegbetegsége miatt öngyilkosságot, a múlt napokban beutazott Békéscsabára és ott egy szállodában veronállai megmér-gezte magát. Az alig 29 éves, fiatal asszony nagy kínok között meghalt. Van-e tnlvilágl élet ? Erről az egész világot érdeklő és uraló témáról tart szabad lycealis előadást 60 vetített képpel április 30 án a Gyulai Közművelődési Egyesület. Az igen érdekesnek ígérkező ingyenes estély iránt máris városszerte igen nagy az érdeklődés. Az estély részletes műsorát lapunk legközelebbi számában közöljük. — Itt említjük meg, hogy ugyancsak a Közművelődési Egyesület május 3-án, vasárnap este a Gön- döcs-kerti pavillonban ingyenes népies előadást tart, melynek műsorát szintén közölni fogjuk. Mindkét műsor a tudományos és oktató tárgy« felolvasásokon kívül irodalmi és zenei számokkal is szórakoztatja a közönséget. A Békésmegyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társalat folyó hó 26-án d. e. 11 órai kezdettel, a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület tanácstermében tartja évi rendes közgyűlés sét. A tárgysorozat igen nagy fontosságára való tekintettel is kérjük a tagoknak minél nagyobb számban való megjelenését. Tavaszi esték a József szanatórium javára. Budapesten előkelő és látogatott estéket rendeznek dr. Lukács Györgyné, Perényi Madoly bárónő védnöksége alatt, a József-Szanatórium Egyesület javára a bndai Bellewue-szállóban. Az estélyen részt vett József Ferenc főherceg és neje, Anna kir. hercegnő. A következő Tavaszi Est folyó hó 22-én, szerdán lesz. Hetvenöt kényszeregyezség egy hónap alatt. A mai kereskedői viszonyokra igen jellemző, hogy Békésmegyében egy hónap alatt 75 kereskedő kért CBŐdönkivüli egyezséget.
