Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-04-11 / 28. szám

1925, április 11. Békés 7 A községek kezelésében levő elértéktelenedett és eéljakat nem szolgálható alapok megszüntetése tárgyában kiadott alispáni rendeletre Szeghalom, Fiizesgyarmat és Vésztő községek több ilyen kisebb alap megszüntetését elhatározták. A köz­ségek határozatát, az elhagyott gyermekek se­gélyalapjának megszüntetését kimondó része ki­vételével a törvényhatósági bizottság jóváhagyta, a „Simay iskolai alapok“ ra vonatkozólag fenn­tartván a főfelügyeletet gyakorló vallás- és köz- oktatásügyi miniszter ur elhatározását. Most a vallás- és közoktatásügyi miniszter értesítette a vármegye közönségét, hogy a községi határoza­tokat a Simay-féle alapítványokra vonatkozó részé­ben feloldja. Azok megszüntetéséhez hozzá nem járul, mert nincs kizárva a lehetőség, hogy az ez idő szerint elértéktelenedett alapítványi tőkék értéküket belátható időn belül legalább rész ben visszanyerik. A takarékossági szempontok­nak eleget lehet tenni oly módon, hogy az ala­pítványok azon vagyontömbön belül, amelybe átmenetileg beutaltatnak (és nem beolvasztatnak) pontosan, részletezett vagyonukkal külön szám Ián vezettetnek nyilvántartásba és vagyonukért, valamint tőkésítés folytán nyerendő hozadókuk- ért az illető vagyontömb mindenkor teljesen sza­vatolni tartozik. Gjnla város árvaszékének 1923. évi I. év negyedes kimutatása szerint gyámhatósága alatt volt 3112 kiskorú, 86 gondnokolt (összesen 3198). Ebből hadiárva 336. Békéscsaba r t. város országos és hetivásár rendtartási szabályrendeletét a belügyminiszter nem hagyta jóvá; átdolgozás végett, részletes utasítással visszaadta. Mint figyelembe veendő elvi megállap tást megemlítjük a miniszter ren­deletéből a kővetkezőket: A szabályrendeletben az állami rendőr­ség hatáskörének megállapítására vonatkozó rendelkezések meg nem állhatnak, mert a piaci és vásári hatósági teendőket az 1886. évi XXII. t.-c. 22 §, illetőleg az 5047—1919. M. E számú rendelet 12. § a értelmében az önkormányzati közigazgatási hatóság és nem az állami rendőr­ség hivatott ellátni, Ebből kifolyólag általános szabályrendeleti rendelkezés megszegésének ese­ténél a kihágás elbírálására is az önkormány zati közigazgatási hatóság, mint rendőri büntető bíróság hivatott. á gyulai királyi törvényszéki fogháznak folyó évi március havi jelentéséből. A letartóztatottak átlagos napi létszáma 167 volt; március hó vé­gén letartóztatásban maradt 147 egyén közül jogerősen elitéit 108, felebbező 19 és vizsgálati 20 130 férfi és 17 nő. A hó folyamán 12 meg­betegedés fordult elő, a hó utolsó napján 3 ma­radt ápolás alatt. A letartóztatottak között fe­gyelmi eset nem fordult elő. A gyulai földmunkások vállalkozó szövet­kezete folyó évi március 29-ón 129 taggal, 222300 üzletrésszel (á 50 korona) 1115 000 korona üzlet­részekével megalakult. Katonai havldi]asok részére lakás a jövőben igénybevétel utján nem biztosítható. Ezt a hon­védelmi miniszter egy konkrét ügyben hozott 82305—20—1925. számú határozatában kimon­dotta a következő indokolásban: „A tiszti be­szállásolás szabályozása tárgyában kiadott 9801 —ein 24—1924. (?) számú Honvédelmi Minisz­teri rendelet a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. LXVIII. t.-c. rendelkezéseire volt alapítva. A ren­delet, a hadiszolgáltatási törvényen alapuló, a hon­védségről szóló 1922. III. t.-c 20- § ának utolsó előtti bekezdése értelmében hatályát vesztette. Az idézett rendelet az 1922. évi III. t. c. 20. § ának utolsó bekezdése értelmében már csak a hatálya alatt keletkezett jogviszonyokra nyerhet alkalmazást, uj tiszti szállás igénybevételére azonban nem. Egyébként pedig a beszállásolási törvények értelmében katonai havidíjasok ré­szére szállás rendelkezésre bocsájtása az állandó beszállásolásnál a községtől csupán akkor követel­hető, ha az 1879. évi XXXVI. t. c. 25. §- ánakmásodik bekezdésében meghatározott előfeltételek fennállanak. A beszállásolási tör­vények azonban nem adnak felhatalmazást arra, hogy ily esetekben a szállás igénybe­vétel utján szereztessék meg.“ Ezzel az elvi döntéssel a katonai tiszti elszállásálásokra az a határozott utasítás lép érvénybe, hogy ha ennek szüksége fennforog, a községek (városokj a tisztek részére magánosoktól csak szabad egyezkedés utján vehetnek bérbe la­kásokat, de igénybevétel utján nem. A tiszti laká­sok igénybevétel utján való biztosítása a vár megye .alispánjának eddig magától értetődő kellemetlen feladata volt, mert bár az alispán a lakás igénybevételt egy-egy lakásra csak 6 hónapra rendelte el s hat hónap után más háztulajdonos terhére mondotta ki az igénybe­vételt, ennek dacára és a legnagyobb méltá­nyosság mellett is, az igénybevétel kellemetlen és indoktalan terhet jelentett az érdekelt ház- tulajdonosoknak Magyar Lányok. Tutsek Anna kitűnő lap­jának e heti számában két érdekes regény folyta­tódik. Az egyik Szederkényi Anna »Márikac, a másik Keleti Márton »Leányvár*. E regényeken kívül mulattató, tanulságos és érdekes olvasmá­nyok, szebbaél-szebb képek egész kincsesházát találja meg az olvasó a lapban. Előfizetési ára negyedévre 30000 korona. Mutatványszámot kívá­natra ingyen küld a kiadóhivatal Budapest, VI.. Andrássy-ut 16. Rákosi Jenő a szinész-háboruról irt vezér­cikket a Színházi Elet húsvéti számában, mely a szokottnál jóval nagyobb terjedelemben, ünnepi köntösben jelent meg. A pesti színházak premier­jeiről : A Msgnetig bemutatójáról és a Cigány­prímás reprizéről gyönyörű képeket és irodalmi beszámolókat közöl, egyben hozza a C gányprimás -Ingereinek hét oldalas kottáját is a Színházi Elet nj száma, amelynek tartalmából kiemeljük még Krúdy Gyula, Szép Ernő, Pásztor Árpád, Bíró Lajos, Kodály Zoltán, Hajó Sándor, Kálmán Jenő- Nadas Sándor, Gosztoni Adám stb. cikkeit, Sze, nes Bála a Csudaszép Magda cimü regényét- melyet prihoda művészi rajzokkal illusztrált. Gaz, dag film, sport, autó, zene, divat, kézőmüvészet, parmü vészét, szépségápolás rovatokat közöl az ünnepi szám. A vidék rovatban megindult a sza­vazás a Színházi Elet országos jelentőségű akció­jára. A vidéki színészek estje a Vígszínházban cimü pályázatunkra. Darabmelléklet: Bataille: Nászinduló cimü darabja. Egy szám ára 8000 korona, negyedévi előfizetés 80000 korona. Kiadó hivatal Budapest, Erzsébet-körut 29. ÍSJL VJl» JL • Fntball. Vasárnap tartották első márkő- zésükat a GyAC és az Épitőmunkások, me­lyet a GyAC nyert meg 6:0 (2:0) arányban. Az Épitőmunkások tavaly óta fejlődtek, az I. félidőben szépen is tartották magukat s hogy a második félidő rosszabbul sikerült, annak az volt az oka, hogy egyik bekkjük elkalan­dozott. A GyAC csapatán is meglátszott, hogy ez az első mérkőzése. A védelem és fedezetsor sokszor bizonytalan volt, a csatársor túlsókat kombinált. Góllövők Gál 3, Nagy—Schmidt 1—1, az utolsó öngól volt. Az Egyetemi ATC Clnl) csapatának 2 napi vendégszereplése elé nagy várakozással te­kint városunk sportkedvelő közönsége. Az egyetemisták Szeged futball életében a leg­elsők között állnak, pedig csak pár óv óta működnek. Játékos anyaguk elsőrendű és szinte kimeríthetetlen. Bár komplett I. csapa­tukat nem szerepeltethetik nálunk, kombinált együttesük is bizonyára respektabilis játékerőt fog képviselni, mellyel szemben a helyi csa­patoknak a győzelemre csak kevés reményük lehet; ellenben annál több az élvezetes, ke­mény küzdelemre. A közönségnek pedig szinte erkölcsi kötelessége, hogy a GyAC-nak nemes törekvését és nagy áldozatkészségét a mérkőzések szorgalmas látogatásával viszo­nozza. A kettős ünnepi mérkőzés programja különben a következő: Fotballmérkőzés éremdíj ázással. A szegedi „Kitartás“ Egyetemi Atlétikai Club, a Gyulai Testedző Egyesület, a Gyulai Épitőmunkások Testedző Egyesület és a Gyulai Atlétikai Club csapatai husvót 2 napján II darab ezüst és 11 darab bronzéremért fotball körmérkőzést tartanak. Husvót vasárnap délután fél 3 óra­kor GyAC—GyÉTE, délután fél 5 órakor KEAC—GyTE, husvót hétfőn délután fél 3 órakor két vesztes, délután fél 5 órakor két győztes csapat mérkőzik. Helyárak az 1 — 1 napi mérkőzésre: ülőhely 25 ezer. állóhely 15 ezer, diák és katonajegy 10 ezer korona. A versenyen hideg étel és italról gondos­kodva lesz. Szerkesztői üzenetek. B. J. Budapest. Elkésve érkezett. Nagy román- városl. A magyar útlevél ára 136000 koroaa, a román útlevélé április 1-től 2000 lei. L. Géza. A szentév alkalmával az uj olasz bélyegek mar megjelentek. Megrendelhető a Széchenyi könyv- kereskedésben Budapest, Rikóczi-ut. P. Horváth Rozsé Békéscsaba. Levél ment. Szerkesztő: OROSZLÁNY GÁBOR. i^YIJLéT-TÉSS. E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal a szerkesztőség. nyilatkozat. A »Békés« folyó évi március 25-én megjelent számában »Ma délelőtt volt a városi közgyűlés« címmel beszámolót közölt arról, hogy Heilinger Károly főjegyző ur és közöttem bizonyos súrlódások történtek. E hírre vonatkozólag kijelentem, hogy a főjegyyző ur és közöttem történtek bizo­nyos súrlódások, melyek egyes előfordult esetekben részben téves, részben rosszindu­latú információkból származtak s amelyek­nek tendenciája kölcsönös megmagyarázás alapján megállapítást nyert. Minthogy pedig meggyőződtem arról, hogy a súrlódások félreértésen alapultak s ezen félreértésekre okot részben én szolgál­tattam, hibámat belátva, a főjegyző urat férfiasán megkövettem. Ezzel a ügy közöttünk békés utón el­intézést nyert. Gyula, 1925 évi április ll-én. Wiszi Konrád, tanácsnok. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen jó édes apánknak temetésén megjelentek és részvé­tüket fejezték ki, fogadják ezúton is hálás köszönetünket. Gyula, 1925. április 9 én 390 í—i Mózes család. érkeztek Murvai István úri szabóhoz, Munkácsy Mihály utca 22 , 319 3-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom