Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-12-29 / 100. szám
liVII. évfolyam ÍOO. szám Kedd Cíyula, 1925. december 29, Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁMAD ALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAI! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám fim 1086 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Békésvármegye árvízkatasztrófája. Az árvíz 80.000 katasztrális hold területet öntött el. — A belügyminiszter kormány- biztossá nevezte ki Kovacsics főispánt. — Mentési munkálatok az egész ünnep alatt. Rengeteg család vált hajléktalanná. — 100 milliárd a kár (Saját tudósítónktól.) Szomorú karácsonyra virradt Gyula város egész közönsége. Az ünnepi harangok zúgása mellett vésztjelző dob'szó bántó hangja alarmirozta a közönséget, hogy katasztrófa fenyegeti Gyula városát és a környékező területeket. A riadalom nőttön-nőtt és a Krisztus születését váró, a munkában kifáradt és ünnepelni kívánó lakosság szinte megdermedten vette hírül a hatóságok jelentéseit és kiadott rendelkezéseit. Az emberek a vész közeledtével mindjárt azzal a konvencionális kiszólással kezdték, hogy ki a bűnös és kit lehet a csapásért okolni. A bűnös: Trianon, amely elszakította tőlünk a szomszédos és a mi érdekeink védelmét szolgáló területeket és bűnösök odaát, ahol a föld kultúrájára semmi gondot nem fordítanak. A természet törvénye szerint a viz mindig erre fog folyni s azok a védőmüvek, melyek a viz folyását szabályozzák — a megszállott területen romlanak és pusztulnak s ha e tekintetben valami egyezmény nem történik —- ellehetünk készülve arra, hogy állandó veszély fogja fenyegetni a magyar ember földjét és kenyerét. Hetvenezer katasztrális hold terület került viz alá. Még leírni is rettentő. Száz- miiliárdokra menő kár. Még elgondolni is fájó és emésztő. Ne studirozzunk tehát azon, hogy ki a káros, hanem gondoljunk arra, hogy magyar kenyér pusztult el, amelyből mindnyájan élünk. A város közönségére panasz nem lehet, mert akinek fizikuma és egészsége megengedte, az mind sietett kivenni részét a mentési munkálatokból. Egyik a geográfiái ismeretével, a másik szakszerű tanácsával, a harmadik testi erejével. A csapást, amely mindnyájunkat ért, csak úgy tudjuk elviselni, ha nyitott szemmel elébe nézünk a bajnak és jövőre oly intézkedéseket léptetünk életbe, melynek erejével preventive szembe szállhatunk a bekövetkezhető veszéllyel. A mostani csapás meglepetésszerűen, váratlanul jött. Nem csoda tehát, hogy pillanatnyilag zavar és rendszertelenség volt. Ilyen esetekben megtörténhetett, hogy a hatóságon kívül álló egyesek túlbuzgóságból olyan fellépést tanúsítottak, mintha csakugyan »víziszonyban« szenvednének. Elismerés és hála Gyula város közönségének, amely a legnehezebb pillanatokban megőrizte higgadtságát; a szent ünnepek alatt ásóval a vállán sietett eleget tenni a felhívásnak, hogy mentse a menthetőt, hogy elhárítsa a nagyobb veszedelmet, hogy bajba jutott embertársai válláról a büntető és áldó Messiás nevében levegye a keresztet. * A nyugatról jövő depresszió és a déli szelek melege egyszerre megolvasztotta a földeken elterülő hótömegeket. Az ünnep előestjén hirtelen támadt felhőszakadásszerü esőzés és a lapályosabb területeken felgyülemlett hóié pár óra alatt megárasztotta a Fehér-Körös vizét, a nagy térségeken átvonuló élővizesatornákat. A megáradt folyó vize s az a víztömeg, mely a földeken már félméter magasságra emelkedett, elszakította a gátakat, a töltéseket, védőmüveket és elárasztotta Gyula város környékét. Már csütörtökön, épp az ünnep beállta előtt alarmirozták a lakosságot. A katonaság parancsnoka őrjáratokat küldött ki és minden férfit felszólítottak, hogy a fenyegető veszedelemre való tekintettel a városi tanácsház udvarán gyülekezzenek. A hatóságok a veszélyeztetett területekre több ezer embert vezényeltek ki, akik a katonasággal karöltve nyulgátakat emeltek a veszedelmesen növekvő viz elé. A Fekete-Körös és Fehér-Körös közötti háromszöget, az úgynevezett Szanasugot lovasjárőrök járták be és evakuálták a tanyákat. Karácsony estjén, megszállott román területen, Székudvar község közelében a Fehér-Körös átszakitotta a jobbparti védőgátat és körülbelül mintegy nyolcezer katasztrális hold területet elöntött a viz árja. Karácsony első napján délelőtt jelezték Gyulára, hogy Győzőmajornál (határszél) tört át a viz és elöntéssel fenyegeti a gyulavári-i uradalmat, Dénesmajort, Solymosmajort, Gelvács- pusztát és Gyulavári nagy községet. Az egész napon át tartó védőmunkálatokat az Alső-Fehér-Körösi ármentesitő társulat igazgató-főmérnöke: Trauttwein Gyula, Kinitz Kálmán szakaszmérnök segítségével irányította, de a veszedelem hírére Gyulára érkezett Becker Adám miniszteri tanácsos is. A vármegye főispánja: dr. Kovacsics Dezső a katasztrófáról telefonon tett jelentést a kormánynak. A belügyminiszter — tekintettel a sürgős és halaszthatatlan intézkedésekre — Békésvármegye főispánját kormánybiztosi teendők ellátásával ruházta fel. A főispán a veszélyeztetett területeket személyesen járta be és intézkedésére a szegedi vegyes dandárparancsnokság Baan őrnagy parancsnoksága alatt egy utászszázadot rendelt Vésztőre, hol a községet a legnagyobb veszedelem fenyegette. Hivatalos megállapítások szerint Békésmegyében (csonka Biharral) 80.000 katasztrális hold kulturterü- let van másfélméteres viz alatt. A vízzel ellepett területen sok tanya összeomlott s bár a mentési munkálatok nagy erővel folynak 300 kisebb tanya pusztult el és az állatállományban is nagy a kár. THimontncoil t*esssAllitiuk őrlésre szánt búzáját Bnzaérlés után 1MJ lllCli ICöeii hazaszállítjuk az ebből nyert őrleményeket as<t Őrlésnél lO §xázalék9 darálásnál 8 százalék vámol szedünk. Első Gyulai Gőzmalom Reisner Ede Részvénytársaság Telefonszámaink 39. és 97. 1281 3—3
