Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-12-23 / 99. szám
8 Békés 1925. december 24. Néhány sor a és az ellene való védekezésről. Irta: Dr. GÁLI GÉZA. a József-szanatórium igazgató-főorvosa. Könyvtárszekrény sűrűn egymás felett álló számtalan polcát töltené meg az a sok kötet, amelyet eddig már összeírtak a tuberkulózisról és jelentőségéről, ha most mégis megkísérlem, hogy néhány sorba összesüritsem mindazt, amit mindenkinek tudnia kell róla — annak egyedüli oka a kérdés óriási gyakorlati jelentőségében rejlik Minden hetedik halottat a tüdővész ragad el hozzátartozói köréből. A megcsonkított Magyarországon évente 25000 ember — tehát 100000 lakos közül 333 — hal meg tuberkulózisban s körülbelül 175000—200000-re tehető azok száma, akik húr colják magukkal ezt a betegséget, akiket elvon a munkától, ágyhoz szegez a vész s akiknek nagy része terjeszti, szórja szerteszét embertársai között a ragály okozóját. Csak a mikroszkóp több százszoros nagyitó erejével látható s mindössze kb. 3 ezredmiliméter hosszú és egy fél ezredmili- méter széles, — az a felfedezőjéről Koch bacillus- hak nevezett pálcika alakú növény, amely ezt a nagy pusztítást okozza A tüdővészes ember tüdejéből köhögéskor a kiköhögött váladék szerteszét szóródó apró cseppecskéikkel kikerülnek a bacillu- sok is és részint, amint az leggyakrabban törté nik, a beteg közvetlen közelében tartózkodók egyenesen beleheiik a kórokozókat, részint a ki köhögött köpet, ha gondatlanul szerteszét köpik, odatapad a szoba padlójához, a bútorokhoz, be szárad, szétporlik, mint finom por felszáll a levegőbe és igy kerül a szobában tartózkodók tüdejébe. A földön játszó, csúszó mászó gyermekek, akiknek körmei alatt már többször kimutatták a tuberkulózis bacillusait s akik minduntalan szájukba veszik kezecskéiket, lenyelik s a szó szoros értelmében megeszik a bacillusokat, A gyermekkori tuberkulózis elterjedésében ennek a nyelés utján létrejött fertőzésnek csakúgy nagy szerepe van, mint a kellő módon fel nem forralt, fertőzött tejjel való táplálkozásnak. Kétségtelen azonban, hogy a köhögős beteg által kiköhögött, valamint az el porladt köpet belehelése terjesztik legnagyobb mértékben a tuberkulózist. Az elporladt köpet közönséges porral elegyedve, már akkor, ha a levegő másodpercenként 3—5 centiméternyi sebességgel áramlik, tovaterjed. Már pedig, ha a szoba padlóját nem nedves ruhával vagy seprővel, de szárazon takarítjuk, a levegő sokkal nagyobb sebességgel áram!ik s igy a zárt helyiségekben ily módon könnyen terjed a tuberkulózis. A napfény, a világosság behatására a tuberkulózis bacillus hamar elpusztul s igy az utca, a játszóterek pora sokkal kevésbbé terjeszti a ragályt, főleg annyiban ártalmas, amennyiben a belehelt por izgatja a köhögök nyálkahártyáját s a fertőzésre hajlamossá teszi Az emberek vigyázatlansága, könnyelműsége és talán legtöbbször tudatlansága a fertőzést a fent leirt módokon rendkívül gyakorivá teszik, és ezért van az, hogy a felnőtt emberek túlnyomó nagy része életében egyszer fertőződött tuberkulózissal. Szerencsére azonban a fertőzés ténye még sem jelent betegséget, még sem jelenti, hogy a fertőzött kétségtelenül megbetegszik tuberkulózis ban. A belehelt bacillusok a felső légutak : orr, száj, garat, légcső nyálkahártyáján át jutnak a tüdőbe s ha ezek egészségesek, meg tudnak küzdeni a fertőzéssel, mintegy megszűrik a bacillusokat és nem engedik a tüdőbe. A másik hatalmas szűrő készülékünk a szervezet nyirokmirigyeinek hálózata, amelyek mintegy magukba zárják és sejtjeikkel megemésztik a bacillusokat s igy akadályozzák meg a nemesebb szervbe való behatolásukat. Sokszor azonban ezek a mirigyek is megbetegszenek s akkor létrejön az a betegség, amit közön ségesen skrofulozisnak nevezünk. Ha a szervezet védőberendezése nem működik kifogástalanul, ha, ami egyet jelent ezzel, a fertőzött egyén hajlamos a megbetegedésre, akkor megbetegszenek a nemesebb szervek, első sorban a tüdők amelyek nagyon hajlamosak a tuberkulózisra. Ez nemcsak az embernél van igy, de az állatoknál is. Ezeknél kísérletileg mutatták ki, hogyha akár az erek, akár a bőr, akár a hashártya vagy a belek utján vitték be a szervezetbe a tuberkulózis bacillusokat, legtöbbször mégis a tüdők betegednek meg A tüdőn kívül — különösen gyermekkorban — a csontok és ízületek hajlamosak a tuberkulózisra Azok a tünetek, amelyek jelzik, hogy a megfertőzött szervezet meg is betegedett a tuberkulózisban, igen különbözők. Laikus ember nem is tud eligazodni rajtuk, a betegség korai felismerése az orvos dolga. Nincs is értelme, hogy e helyen a betegség tüneteit részletezzem, de mégis reá kell mutatnom, hogy különösen serdülő korban a gyakori köhögés, a reggeli köpet, a lesoványodás, a korai kifáradás, az éjjeli izzadás mind gyanút keltő tünetek és célszerű ezek fellépésekor idejekorán orvoshoz fordulni. Kis gyermekek ismeretlen okból eredő makacs köhögése és ezzel kapcsolatos rossz tápláltsága esetén is jó mielőbb orvoshoz fordulni. Gyermekeknél az éjjeli izza dásnak nincs nagy jelentősége, mert egészséges csecsemők és kisgyermekek minden táplálék felvétele után gyakran izzadnak. Nagyobb gyerekek éjjeli izzadása is rendszerint más okból és nem tuberkulózis miatt jön létre. Ezzel szemben azonban a vérköpést egy pillanatra sem szabad elhanyagolni. A tüdővész igen gyakran kezdődik minden más tünet nélkül vérköpéssel és igen nagy hiba lenne azért, mert más tünet nincs, azzal elintézni a vérköpést, hogy a garatból jön és emiatt nem fordulni orvoshoz. A vérköpést mindig igen komolyan kell venni Termé szetesen lehet más oka is, mint tuberkulózis, de ezt csak az orvos tudja eldönteni. Ép igy nem szabad lekicsinyelnünk az apró hőemelkedéseket sem. A gyakori esti 37 1—37-3 körüli hóemelkedéseket nem szabad egy kézlegyintéssel elintézni : kicsit meghűlt vagy a növés okozza, hanem az ilyen panaszokkal is orvoshoz menjen mielőbb a beteg Ezek az imént felsorolt tünetek a tuberkulózis kezdeti tünetei és ezért fontos, hogy ezek jelentkezése esetén minél gyorsabban orvoshoz jusson a beteg. A tuberkulózis — és ezt nem elég nyomatékka! és elég sokszor hangoztatni, gyógyítható betegség és mint minden más megbetegedés a kezdetén gyógyítható meg leg- hamarább. Nincs ostobább és gonoszabb tanács, mint vértköpő beteg hozzátartozóit arra rávenni, hogy betegüket ne vigyék orvoshoz, „mert hekti- kás, úgy is elpusztul, kár a költségért“. Sok ember, aki ifjúkorában vért köpött, vált munkás és késő öreg kort megért tagjává a társadalomnak. Csak idejekorán kell észrevenni és kezelni a tuberkulózist, akkor az nyom nélkül meggyógyulhat A tuberkulózis gyógyításának leghatalmasabb eszköze a szanatóriumi kezelés Jó levegőjű, pormentee, szélcsendes helyen épülnek ezek az intézmények, ahol a betegek a nap nagy részét a szabad levegőn töltik. Sok pihenés, jó táplálkozás és a modern orvosi tudomány adta számos segédeszköz, gyógyító eljárás adja meg a szanatóriumi kezelés lényegét. A kezeléshez tartozhatnak a különböző tuberkulin és más — vegyi — anyagokból álló befecskendezések is, de ezek közül csak az orvos tudja megállapítani, hogy az adott esetben melyik használ. Szomszéd a szomszédnak ezeket nem ajánlhatja, mert laikus alkalmazásra ezek a legnagyobb szerencsétlenségek okai lehetnek. Saj nos azonban nemcsak kuruzslók, de sokszor önmagukról és hivatásukról megfeledkezett orvosok is visszaélnek ezekkel a szerekkel. Olyan orvoshoz, aki' újságban hirdeti, hogy a tuberkulózis csodaszerével, rövid idő alatt minden beteget meggyógyít — ne menjünk. Ilyen csodaszer nincs. Csak bonyadalmas, sok türelmet igénylő kezeléssel lehet a tuberkulózist meggyógyítani Természetesen nemcsak a szanatóri umban gyógyítható a tuberkulózis, de ott gyógyítható meg leginkább és ott tanulja meg a beteg legalaposabban azokat az életelveket, amelyeknek megtartásával nemcsak ő gyógyul meg, de megóvja embertársait is a fertőzéstől. Sok türelem, emberfeletti szilárdság kell a tuberkulózis • ból való meggyógyuláshoz, de akiben ez megvan, aki nem szalad az élet minden apró cseprő gyönyöre után, aki az egészséget mindenné! többre becsüli — az meggyógyul Azt a tényt azonban, hogy a tuberkulózis gyógyítható, nem szabad könnyelműen túlbecsülni és azt mondani, hogy ha ez igy van, akkor felesleges minden egyéb intézkedés' Ha a tuberkulózis gyógyítható is, sok tűrés, szenvedés, sok keserűség, sok anyagi áldozat forrása és sokszor akár a szervezet csökkent ellenálló képessége, akár a fertőzés tulheves volta miatt a baj nem lesz gyógyítható — rohamosan halad előre a maga pusztító utján. Ep ezért a korai gyógyításon kívül a legnagyobb sulvt a beteg ség megelőzésére keli fordítanunk. Ezért kötelességünk lehetőleg lecsökkenteni a fertőzés létrejöttének esélyeit — különösen a gyermek és serdülő korban. Nem csak azért, mert a tuberkulózis különösen a korai gyermekkorban szedi nagy számmal áldozatait, de mert sok felnőtt tuberkulózisának oka is a gyermekkori fertőzött- ségben találja magyarázatát A tuberkulózis fertő zést tehát amennyire lehet meg kell akadályoznunk előzetes, rendszeres óvóintézkedésekkel. Ez óvóintézkedések összesége : prophylaxis, két erőből tevődik össze. Egyik forrása az egyéni óvórendszabályok, a másik az állami és társadalmi intézmények és rendeletek, amelyek a tuberkulózus fertőzés tovaterjedésének meggátlá- sára szolgálnak. Az egyéni óvóintézkedések legfontosabbika a köhögéssel kikerülő köpetrészecs- kék szétterjedésének meggátiása és a köpet ártalmatlanná tevése. A köhögőember apró, láthatatlan cseppecskék ezreit s e cseppecskékben a bacillusok százait szórja szerte szét. Van azonban olyan súlyos beteg is, akinek egy csepp ilyen kikönö • gött váladékában négyezernél több bacillust találtak. Hogy ezek ne fertőzzenek meg senkit sem, a köhögőnek meg kell tanulnia, hogy amikor köhög, zsebkendőjét mindig tartsa szája elé. A környezet soha se tűrje meg, hogy köhögős ember ilyen egyszerűen és mégis hatásos óvó- intézkedés nélkül köhögjön. Nem szabad azzal a kifogással megelégednünk, hogy nem fertőző köhögés, csak meghűlés vagy pláne azzal, hogy 30 éve köhög, tehát nem ártalmas a köpete. Minden köhögés fertőző lehet és alapos, sokszoros nagyítással (mikroskoppal) eszközölt köpet- vizsgálat nélkül senki sem tudja megmondani, hogy ez a köpet fertőző e vagy sem ? Ezután ne felejtsük el, hogy a nátha, az influenza szintén ilyen kiköhögött cseppek után fertőznek és a legenyhébbnek látszó meghűlés „sokszor halálos megbetegedés forrása“ lehet. A csecsemő kori nátha mindig komoly betegség. Az sem ok az óvórendszabályok mellőzésére, hogy valaki évek, évtizedek óta köhög. Mi tudjuk, hogy a tuberkulózis sokszor hosszú éveken át tart s különösen idősebb emberek tuberkulózisa jóindulatú, nem is nyilvánul meg másban, mint köhögésben. Emellett a köhögős ember munkaképes is lehet Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy az, akire ráköhög, aki beleheli a bacillusokat, szintén ilyen enyhén betegszik
