Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-12-23 / 99. szám

4 Békés 1925. december 24 Beliczey válaszol A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület most tartotta évi közgyűlését Békéscsabán, melyen Beliczey Géza elnöki megnyitójában foglalkozott a kisgazdaszervezkedéssel és többek között a következőket mondotta: K. Schriffert József ur azt a nyilatkozatot tette, bogy a Békésvármegyei Gazdasági Egyesü­let sohasem törődött a kisemberek érdekeivel s ezért nem ajánlja ezen egyesületbe való belépést. Ez a nyilatkozata K. Schriffert József urnák az egyesülettel szemben csakis az ő tájékozatlanságát árulja el. Ha jól tudom, K. Schriffert József ur rég idők óta tagja gazdasági egyesületünknek, úgy emlékszem választmányi tagja is volt, szeren­K. Schriffertnek. csénk hozzá azonban nagyon ritkán volt. Ezen állítását azonban visszautasítom, mert mielőtt valaki ilyen nyilatkozatot tesz, győződjön meg- előbb az illető testület működéséről. Mindenkinek rendelkezésére állanak jegyzőkönyveink, amelyek hü tükrét mutatják gazdasági tevékenységünknek, különösen a Vármegyei Gazdasági Egyesület mű­ködését jó időkre visszamenőleg, amelynek elnökei voltak: Beliczey István, Geiszt Gyula, később szerénységem s elnökségem alatt megalakult vá­lasztmánya az egyesületnek, hogy nem foglalkoz­tunk volna közérdekből a kisemberek dolgával. — annak bírálatát a nagyközönségre bizom. Jövő óv júliusig meghosszabbították a tatarozás! határidőt« A városi adóhivatal a következőket közli a tatarozás határidejének meghosszabbítása tár­gyában. Az építkezések előmozdítását célzó intézke­désekről szóló 1925. évi XVII. t.-c. 9. §-ának 1. bekezdése alapján joga van a m. kir. pénzügy­minisztériumnak a tatarozások határidejét méltány­lást érdemlő esetekben legfeljebb 6 hónappal meg­hosszabbítani. Ennek alapján felhatalmazást adott a m. kir. pénzügyminisztérium a m. kir. pénzügyigazgató­ságoknak, hogy a tatarozási munkálatok befejezé­sének határidejét méltánylást érdemlő esetekben a házbirtokosoknak legkésőbb 6 hónappal, vagyis leg­feljebb 1926 évi junius 30-ig meghosszabbíthassa, de kizárólag azzal a feltétellel, hogy a házbirtokos az idézett törvénynek 10., vagy 11. §-ában meg­határozott adókedvezményekre csak abban az eset­ben tarthat igényt, ha a meghosszabbított határ­időig befejezett tatarozási munkálatok költsége az 1925 évi házadó alapjának felét meghaladja. A kérvény illetékköteles. A tatarozás határidejének meghosszabbítá­sára kiadott értesítésében arra is kötelezni kell a házbirtokost, hogy az értesítést csatolja a tata­rozási munkálatok megkezdéséről beadandó be­jelentéséhez. amelyben utaljon a határidő meg­hosszabbítására. Ha a meghosszabbított határidőn belül be­fejezett tatarozási munkálatok fejében adómérsék­lésnek van helye, úgy az 1926 évi házadóból járó adómérséklés összegét törölni kell. Hannon Magyarországra jön. Félhivatalosan közük a Békés-sei: Két­ségtelen, hogy Anglia a trianoni béke meg­kötése óta számos alkalommal adta tanujelét Magyarország iránti érdeklődésének. Angol politikusok számos alkalommal hangsúlyoz­ták a trianoni béke tarthatatlanságát s az angol pénzpiac a magyar szanálási kölcsön kibocsájtásánál a legmesszebbmenő támo­gatásban részesített bennünket. A magyar pénz is az angol font alapján stabilizáltatott s egyáltalán bármilyen téren léptünk is érintkezésbe Angliával, a megszokott szivé- lyesség sohasem maradt el. Most ismét olyan tervről adhatunk hirt, amely az angol-magyar kapcso­latot még szorosabbra van hivatva fűzni s várható következményei­ben Magyarország számára nagy jelentőséggel bir. Hannon, a konzervatív párt egyik tagja, a parlament ipari bizottságának elnöke ki­jelentette, hogy Anglia parlamenti bizott­ságot fog kiküldeni hazánkba, melynek hiva­tása az lesz, hogy helyszíni tanulmányozás után beszámoljon gazdasági helyzetünkről s megvizsgálja az export és import lehető­ségeit. Ez a parlamenti bizottság az elmúlt öt esztendő alatt minden egyes európai or­szágba küldött képviselőket, csak Magyarország, Bulgária és Törökország maradtak ki ezideig a sorból. r Általában az egyes országok kormányai meghívás utján kérik fel a delegációt az országba való utazásra, de a bizottság nem vár ilyen meghívásra, hanem egy hónappal az elutazás előtt értesíti az illető ország kormányát, hogy tegye lehetővé a gazdasági helyzet tanulmányozását s hozza összekötte­tésbe az illetékes körökkel. Hannon nyilatkozata szerint a mi meg­látogatásunkra 1926 elején kerül a sor. Karácsony a gyulai fogházban. Az idén is, mint minden évben, a fogházban karácsonyi ünnepélyt rendeztek, amelynek műsora ezúttal is meghaladta a diletáns előadásoknak nívó­ját. Az ünnepélyt dr. Konrád Ernő kir. ügyész­ségi elnök tartalmas beszéd keretében nyitotta meg, amelyben az emberi természet legnemesebb vonását, a szeretetet méltatta, majd a hála szavá­val emlékezett meg arról, hogy a fogházmissziót Gyulán gró Almásy Dénesné alapította meg, s köszönetét fejezi ki a Szociális Misszió társulatnak, Köpösdy Jolánnak és Némedy Mária Szoc. Misszió társulati tagoknak, akik az alapitó munkáját annyi áldozatkészséggel és fáradozással folytatják. Ezután a fogháznak erre a célra szervezett dalárdája egy hazafias dalt énekelt jó formakész­séggel összecsendülö összhanggal, Patyolatfehér magyar ruhában, árvalányhajas kalappal egy fiatal legény lépett a pódiumra és elszavalta Váji Nagy Géza „A fenyöszál története“ cimü édesbus ma­gyar költeményét. Meglepetésként hatott egy árva fiúcska, a Szeretetház 13 éves növendékének két irredenta énekszáma. Szereplése magára vonta illetékes tényezők figyelmét, úgyhogy kiképezte- tésére lépéseket fognak tenni. Ezután Outwill Gyula zenetanár hegedüjátéka következett. Majd mély hatást keltett Kiss Menyhértnek „Miatyánk“ cimü gyönyörű költeménye, amelyet megrázó drámai erővel adott elő egy igen intelligensnek látszó rab. Az énekkar és énekszámok betanítása Gutwill Gyula zenetanárt dicséri. Az ünnepély után a gyulai Szociális Misszió társulat a rabok között kalácsot osztott ki. Az ünnepély rendezésének sikere, mint már évek óta mindig, Kotzó Emil fogházgondnok fáradhatatlanságát és jó szivét dicséri. Segíteni fognak a békésmegyei szegény községeken. (Saj. tud.) Jó pár hónapja van annak, amikor az első hírek felbukkantak arról, hogy a kormány­zat éppen úgy, mint a városoknál, a községek súlyos anyagi helyzetén is segíteni akar és e cél­ból rövid időn belül jelentősebb kölcsönt bocsát a községek rendelkezésére. Úgy látszik, hogy annak dacára, hogy ebben a kérdésben hónapok óta semmi sem történt, mégis csak történni fog valami, legalább is ezt bizonyítja az a miniszteri leirat, mely ezzel a kérdéssel szo­ros összefüggésben áll és amely most érkezett meg a vármegyéhez. A leiratban a miniszter az egyes községek teherbíró képességéről kér kimerítő felvilágosítá­sokat azzal, hogy egyben közölje vele az alispán, hogy a községek milyen feltételek mellett bír­nának kölcsönt felvenni és azt milyen beruházásokra fordítanák Az alispán most ez ügyben jelentéseket kért a községektől és azok beérkezése után fog dönteni. Egyik: Ugyan szomszéd, segítsen ki még vagy 2 millióval. Másik: Mire kell az magának szom­széd, hiszen most adta el a házát ? Egyik: Eladtam igaz és én állom is a vásárt, de hiába, ha a vevőm visszalépett, írásunk nincsen s még a foglalót is vissza kell fizetnem, mert ügyvédem is felvilágosí­tott, hogy a szóbeli vétel 1918. év óta nem kötelező. A legnagyobb baj meg az, hogy én már vettem magamnak egy kisebb házat és ott írást is csináltunk. Most én kötele­zettségben vagyok, nekem vevőm meg nin­csen, most mit csináljak ? Most kezdhetem a drága hirdetést újra és ki tudja, mikor ke­rül vevő. Másik: Látja szomszéd, én egészen másképen jártam el, mikor a házamat el akartam adni. Egyszerűen megbíztam Juhász László ingatlanforgalmi irodáját s az addig hirdeti és addig ajánlja minden ujahb és újabb vevőnek itt is, meg ott is az ingat­lant, amig végre komoly érdeklődő akad s a vevő ajánlatát 8 napi kötelezettséggel írásba foglalja. Az alatt az idő alatt maga mint eladó nyugodtan alkudhat más ingat­lanra és a 8 napon belől ráér választ adni, hogy az ingatlanát adja-e, vagy nem. A maga vevőjét az írás 8 napig fogja, az attól 8 napig vissza nem léphet, a foglaló nem is fontos. Díjazást pedig az irodának csak az adás-vételi szerződés aláírásakor a vételárból űzet és pedig minden 100 korona vételár után 2 koronát. Előbb semmiféle költséget nem fizet. Merékpárok, varrógépek és mezőgazdasági gépek nagy választókban, előnyös fizetési fel­tételek mellett kaphatók Schillinger lápét 912 28-§ vas- és gópraktárában, Gyulán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom