Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-11-25 / 92. szám

L¥D. évfolyam 92. szám. Kedd Gyula, 1925. november 24. Előfizetési árak: Negyedévre: H elvben . . . 20.060 K Vidékre . . . 40.000 K Birdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szint ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: BOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. 48 emléke. (S) Alig pár napja iktatta a nemzet­gyűlés törvénybe a legnagyobb magyarnak, Széchenyi István grófnak emlékét. A nem­zetgyűlés tagjainak körében ezzel egyidőben most az a kívánság merült fel, hogy Kossuth Lajosnak, l Petőfi Sándornak és a 48 as vér­tanuknak az emléke szintén törvénybe iktat- tassék. Az egységes párt legutóbbi értekez­lete elhatározta, hogy 7 tagú bizottságot küld ki, amelynek kötelessége lesz ebben az ügyben az ellenzéki pártokkal tárgyalásokat folytatni. Természetes, hogy ennél az indítvány­nál nem lehet elkülönülés a kormánypárt és az ellenzék között, hiszen olyan férfiak em­lékének törvónybeiktatásáról van szó, akik pártszempontokon felül állnak és a magyar nemzet legnagyobb, legönfeláldozóbb fiai közé tartoznak. Szükségtelen itt Kossuth Lajos érdemeit fejtegetni, hiszen az ó alakja és tettei a ma­gyar nép szivébe vannak zárva s mellette méltó helyet foglal el a legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor, akinél a legpáratlanabb művészi zsenialitás, a hazaszeretet magasztos erényével párosult bámulatos harmóniában. A 48-as vértanuk emlékét szintén ke­gyelettel őrzi a nemzet, hiszen életüket ad­ták ezért az országért, mikor a magyar nép talpra állott, hogy a szabadság eszméjének zászlaja alatt kiszabaduljon a méltatlan el­nyomásból s nemzeti öntudatához méltó életet élhessen. A szabadságharc szerencsét^ lenül végződött s azok a tábornokok, akik a küzdelem esztendei alatt testestől, lelkestől szolgálták az ország ügyét, életükkel fizettek a bitófán. Ezeknek a férfiaknak, illetőleg emlékük­nek törvénybeiktatása semmit sem tehet hozzá ahhoz a dicsőséghez, ahhoz a szeretet- hez és csodálathoz, amellyel a magyar nem­zet minden fia emléküknek áldoz s mikor a törvénybeiktatás gondolata felmerült, ezzel nem őket akarják magasabb piedestálra állí­tani, hanem csak az utódok soha el nem múló háláját akarják irántuk kifejezni. Ma, amikor Magyarország még mindig a súlyos megpróbáltatások napjait éli, mikor még alig ocsúdtunk fel a vesztett háború, az októ­beri forradalom és a kommun lázálmai­ból, szükségünk van arra, hogy újra és újra visszatekintsünk nagy fiainkra, akik a haza­szeretetből, önfeláldozásból méltó példát adtak. Csak a múlt kimagasló eseményein való okulás biztosíthatja eredményes haladásunkat a nemzeti fejlődés további utjain, csak azon nagy férfiak életének és tetteinek tanulmá­nyozása, akik nem éltek hiába, mert Magyar- országért éltek. Sötét és borús képek emelkednek fel lelkűnkben, mikor visszagondolunk Kossuth Lajosra, Petőfi Sándorra és a 13 vértanúra, sötétek és borúsak azért, mert munkájukat az a siker, amelyet méltán megérdemeltek volna, nem koronázta. Mégis életük önfelál­A hozzánk érkezett Kecskeméti Lapoknál olvassuk, hogy Héjjas Iván, az ébredők vezére Kecskeméten súlyosan megbetegedett s tegnap a beteg ágyánál konzilenmot tartottak az orvosok. Réjjas Iván napokkal ezelőtt egy vadászaton meg­hűlt, súlyos természetű influenzát kapott, mely aztán ágynak döntötte. Láza 40 fokra fölemelke­dett és az orvosok attól tartottak, hogy a beteg­ség tüdőgyuladás8á fajul és akkor Héjjas Iván Az egész országban sürgős munka folyik, bogy a háború éB az azután következő időkben leromlott középületeket lakhatóvá tegyék. Építést, renoválást, tatarozást látunk mindenfele s a kor« mányzat — igen helyesen — hatalmas összeget fordít a középületek rendbehozatalára. Ezt vártuk is, mert egyrészt munkaalkalmat biztosit, más­részt a tényleges értéket nem engedi semmibe veszni. A gyulai postaépületet most hozták rend­be. A gyalogsági laktanyát is renoválták és tet­(Saj. tud.) Egy bécsi lap munkatársa beszél­getett Smith Jeremiással az Aquitánia fedélzetén. A főbiztos kijelentette, hogy a javulás nem ideig­lenes és nem mesterséges eszközökkel kicsikart, hanem permanens és megadja azt a szilárd meg­győződést, hogy évről-évre javulni fognak az állapotok. A külföld bizik a magyar pénzügyi helyzet és gazdasági élet stabili­tásában. Hosszúlejáratú mezőgazdasági kölcsönök kér­(Saj. tnd.) A telekkönyvi hatósághoz tarto­zott a:on területek telekjfgyzőkÖDyveit és tér­képeit, mely területek magyar uralom alatt marad­tak, a trianoni békeszerződésnek megfelelőleg tartoztak a román hatóságok a békeszerződés be­cikkelyezése után kiadni. A román hatóságok azonban a békeszerződésben vállalt ezen kötelezett­ségüknek eleget tenni hajlandók nem voltak. A magyar kormány legutóbbi genfi fellépése végre is meghozta a kívánt eredményt, mert a román kormány az okiratok átadására Aradra határnapot tűzött ki. Ezen a napon az igazságügyminiszterium egy bizottsága jelent meg Aradon, hol azonban újabb «salódás érte a kiküldötteket. A románok dozásából fakadt ki az uj magyar jövendő s akarjuk hinni, hogy ennek a jövendőnek a végtelenségében mostani súlyos megpróbálta­tásunk csak egy pillanat, amelyet fel fog váltani egy olyan korszak, amikor a magyar ismét nagy, boldog és megelégedett lesz. élete menthetetlen. A Kecskeméti Lapok mai szá­ma azonban szószerint a következőket Írja: Vá­rosszerte elterjedt az a hir, hogy Héjjas Iván súlyos beteg és állapota válságosra fordult. Érdek­lődésünkre a családnál azt a felvilágosítást kap­tak, hogy tüdőgyuladása valóban snlyos, láza 4Q fokon felül volt, de állapota már javult. Hogyléte iránt széles körben nyilvánul meg érdeklődés. szetőssé tették, csupán a esendőrségi laktanya áll egyedül olyan sivár állapotban, mintha ennek az épületnek nem volna gazdája. Leomlott falak, be­szakadt tetőzet, elhanyagolt ablak és ajtófejfák siralmas nemtörődömség jeleit mutatják. Valóban kívánatos volna, hogy derék csendőrségünk lakta­nyáját mielőbb rendbehozzák — addig ugyanis, mig a laktanya mai sivár állapotában teljesen lak­hatatlanná nem válik. Nyomatékosan felhívjuk a hatóságok figyelmét erre a körülményre.? désében is folynak tárgyalások s remélhetőleg eredményre fognak vezetni ezek. Hogy lesz-e további adóleszállitás és mikor, az a kormány dolga. Azon múlik t. i. a dolog, hogy a kormány mennyi pénzt kőit. Ha sokat költ, akkor nem lesz adóleszállitás, ha takarékos­kodik■, sor kerülhet rá. Hivatalosan a rekonstruk­ció még folyamatban van, befejezést csak akkor fog nyerni, ha arról deklarációt ad ki. Hogy mikor jelenhet meg ez a deklaráció, arról ma még nem nyilatkozhatom. ugyanis csupán az aradi telekkönyvi hatósághoz tartozott területek telekjegyzőkönyveit és térképeit adták át a bizottságnak, igy csupán Elek, Medgyesegyháza, Medgyes- bodzás, Nagykamarás és Almás- kamarás telekkönyvei kerültek vissza, ellenben Ottlaka- puszta, Ggulavári, Gyulavarsánd, Jánosháza- pnszta, Feketegyarmat telekkÖDyvei továbbra is megszállott területen maradtak. A bizottság az átvett iratokat Gyulára szállította, azokat a gyulai telekkönyvi hivatalnál helyezte el, hol már meg is kezdték az időközbeu beérkezett ügydarabok lajstromozását. Héjjas Iván nagy beteg. Elhanyagolt gyulai csendőrkaszárnya A főbiztos szerint a kormánytól függ az adó további leszállítása. Gyulára hozott telekkőnyvek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom