Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-11-11 / 88. szám

1925 november 11. Békés 3 Nem lesz békebeli kamat. (Saj. tud.) Pesthy Pál igazságügyminiszter a nemzetgyűlésen törvényjavaslatot nyújtott be, amely a pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőket megillető kártérítésről szóló 1923. évi XXXIX. t.-c. hatályát a törvényhozás további rendelkezéséig meghosszabbítja, A tör­vényjavaslat indokolása rámutat arra, hogy aí 1923. évi XXXIX t. c. magánjogi címen alapuló pénztartozások késedelmes teljesítése esetében a késedelmi kamat helyett kártérítés fizetésére kö­telezi az adóst, A törvény megalkotását az indo­kolta, hogy a gazdasági viszonyok bizonytalan sága következtében a hitelező a pénztartozás ké­Gyulán legyen a Megemlékeztünk arról a mozgalomról, ame lyet Csizmadia András orosházi nemzetgyűlési képviselő kezdeményezett s amelynek célja a kisgazdák érdekeinek istápolására a vármegyei kisgazdákat egyesületbe tömöriteni. Megbizható helyről nyert információnk sze rint az uj vármegyei egyesület alapszabálya már elkészült és felterjesztették azt jóváhagyás vé­gett a belügyminiszterhez. Amint az alapszabály leérkezik, azonnal össze fogják hívni az alakuló beteg, elesett felnőtthöz és ő ezt a lépést meg tette. Kórház, kórház után szanatórium aztán tudatos, szívós harc a két nagy népártalom, az alkohol és a tuberkulózis ellen, 14 tüdőbeteggon­dozó, szanatórium egyesület nő fölvetéséből és ami ércnél maradandóbb, a Lugos erdő csodája, s a másik csoda, amelyre a debreceni nagy erdő fái borulnak ! A semmiből teremtette ezeket a pompás intézményeket, hogy beteljék az írás szava a mustármagról, amely minden földi mag­nál kisebb, de amikor felnő, mindennél nagyobb lesz! . . . A vető embernek: két keze van, s mindakettő tele magvakkal. A szive is két rész­ből áll, az egyik a jó, nemes, a keresztet magára vevő, az irgalmas, a másik a mpgyar rész. A magyar nyelv intenzivebb tanítására gondol azonnal, amikor módjában van, a magyar kul­túrának ad szép ajándékot, amikor a Eáth mú­zeumot megvásárolja, ha kell, cikkeket ir, ha a letiport ország érdekében külföldön kell szót emelni, elmegy, beszél, argumentál a kisebbsé gek keresztjét mutatja föl az interparlamentáris konferenciákon, ahol éppen úgy ismerik a nevét, a képességeit, megvesztegető egyéniségét, mint itthon, — mint itthon akkor, amikor a gyermekért kell tenni, keresztet magára venni, vagy az embervédelemért, mint itthon akkor, amikor ön­zetlen, fáradhatatlan, csupa szív, csupa jóság ember kell, amikor vetőember kell olyan munká­hoz, amelynek nem lesz aratása. Jubileumi ünnepségeken, — mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, — a szónok munkája rend­szerint az, hogy megállapítsa az ünnepelt foly­tatásnélküli életének eredményeit. Nekem ez nem lehet feladatom. Hiszen az az élet, amelyet mi ünnepiünk, holnap valamivel még gazdagabb lesz érdemekben, mint tegnap volt s a napok múltával egyre több és több dolgot fog adni azoknak, akik figyelemmel kisérik ennek az élet­nek a szakadatlan tevékenykedését. A folyó, — amely Lukács György élete, — nem a torkolatá­hoz ért, hanem egyre jobban, egyre hatalmasab­sedelmes teljesítése által a törvényes késedelmi kamat mértékét meghaladó kárt szenvedett. Az említett törvénycikk hatálya ez év december 16 án lejár. A jelenlegi közgazdasági helyzet, kü lönösen a hitelszerzés ismeretes nehézségei ma még nem engedik meg a régi kamattételekhez való visszatérést és a pénztartozások késedelmes tel­jesítése a mostani időviszonyok között is olyan hátránnyal sújtja a hitelezőt, amelyet a törvény a késedelmi kamattal kellő kárpótlást nem nyújt, ezért addig, amig a változott viszonyoknak meg­felelő kamattörvény készíthető, indokolt az idé­zett törvénycikk hatályának meghosszabbítása, gazdák egylete. dés, hogy az egyesület központi székhelye hol legyen Gyulán-e vagy pedig Békéscsabán? Békéscsaba mellett szól az, hogy fekvésé­nél fogva sokkal jobban megközelíthető, mint Gyula Gyula mellett döntő súllyal bir az az érv, hogy mint megyeszékhelyén vannak azok a közhivatalok: vármegyeház, pénzügyigazgatóság, államépitészeti hivatal stb , amelyeket az uj egye­sületnek tagjai érdekében sokszor kell felkeresni. Értesülésünk szerint a kisgazdák várme­gyei uj egyesülete már december hóban meg­kezdi működését. ban szélesedve, mélyülve megy a maga utján előre. Mi mident fog még sodrába ragadni, ki tudná ezt ma ? . . . Nekem, az ő gyengeszavu és méltatlan ünneplőjének, csk két dolgom lehet ez alka­lommal. Az egyik: megkérni Lukács Györgyöt ne haragudjék miránk, akik egy napra bár, de meg­állítottuk munkájában. Ereznie kell, hogy amikor a nemzetpusztitó betegség, a nyomorúság Her culesével verekszik, mint Anteusba, uj erőt küld felé ez a föld, amelyen ő otthon van, amely látta őt fiatalon, s azóta is hü hozzá. Ereznie kell, hogy itt szeretik legjobban, s hogy ebből a földből, innen csak szeretet, csak megértés árad felé ! Ezért hívtuk ma ide, a sziveknek erre az ünnepére, ahol szív ünnepli a szivet, s ahol öszeszedték a szeretet minden virágát, hogy odategyék a hét szűk magyar esztendőben is vető, a mustármagot tele kézzel szóró, alkotó, dolgozó, a magyar jövőt magyar életek meg­mentésével előkészítő Lukács György ölébe A másik feladatom pedig : megállani aláza­tos szívvel a nemzeti gondviselés előtt, amely a sorsnak minden jégverése, minden csapása, min­den kegyetlensége mellett fel tud mutatni közü lünk olyan eredményt, mint Lukács György és könyörögni ennek a gondviselésnek, hogy ha már engedi ezt a kivételes képességű férfiút itt munkálni közöttünk, akkor legyenek neki ne csak ünneplői, de legyenek tanítványai, megértői követői is, könyörögni ennek a gondviselésnek, hogy lenne az ő példája a sivár magyar éjszaká­ban messzire elvilágló, hogy lenne ez a példa nevelő, magávalragadó, lenne megmentőkre váró, bus magyar életünk megmentőit termelő, hogy lenne az ő példája a magyarság szivébe mar­koló, hogy lenne életösztön a halónak, bénult idegre zsongitó hatás, reménye a reménytelen valónak, önérzet, öntudat, feltámadás! Lukács György ünneplése Lapunk szűk kerete nem elégséges ahoz, hogy Gyula város közönsége által rendezett nagyszabású ünnepség minden mozzanatáról beszámolhassunk. A város polgársága már régen várja a kínálkozó alkalmat, hogy Lukács György iránt lerója háláját. A ke­rület polgársága — nagynevű képviselőnk 60 ik évfordulója alkalmából fényes ünnep­séget rendezett a múlt szombaton, melynek lefolyásáról és hatásáról a következőkben szá­molunk be: Az ünnepség. Az ünnepség délelőtt fél 11 órakor kezdő­dött a városháza nagytermében. Ott láttuk a város szine-javát. Képviseltette magát az ünnep­ségen Doboz, Gyulavári, Kígyós, Kétegyháza községek választó polgársága. A gyűlésen dr. Kovacsics Dezső főispán elnökölt. Dr. Csete Jó­zsef, a város polgármestere meleg szavakkal üd­vözölte a megjelenteket, majd reámutatott Lukács György kiváló érdemeire és indítványozta, hogy a gyűlésre egy küldöttség hívja meg a város népszerű képviselőjét. A határozat értelmében Sál József ipartestületi elnök vezetése mellett Szír- may L. Árpád, Pallmann Péter, dr. Konkoly Ti­hamér, dr. Csete József, dr. Berkes Sándor, Cseppentő Mihály (Doboz), Csatlós Balázs (Új­kígyós), Erdődy Lajos (Gyulavári), Dávid János (Kétegyháza) tagokból álló küldöttség hívta meg az ünnepeltet a diszgyülésre. Zugó éljenzés és megújuló taps közölt lépett a terembe dr. Lukács György, kit kitüntető lelkesedéssel fogadtak. Dr. Kovacsics Dezső főispán üdvözölte elsőnek a város díszpolgárát, majd báró' Apor Vilmos plé­bános emelkedett szólásra és frappáns hasonla­tokban gazdag, az egybegyűlteket mélyen lekötő beszédben méltatta Lukács György elévülhetet­len érdemeit. Sok mindent vesztettünk és nagyon lesülyedtünk — mondotta — de a mi képvise­lőnk a korral együtt nem hanyatlott alá. Boldog embernek kell mondanunk Lukács Györgyöt, mert ő egész élete pályáján igazságos, jó és nemes tudott lenni. A politikusok sokat Ígérnek, de keveset cselekszenek — mondotta — Lukács 'György kivételesen a tettek és a munka embere. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a választókerületbe tartozó községek küldöttei ne­vében Kovács Márton plébános, Holdy Kálmán gyógyszerész, Eáger András igazgató-tanitó és Z. Császár Ferenc gyógyszerész szólaltak fel és mindegyik hálás szívvel emlékezett meg a kerület képviselőjének hazafias és nagy nemzeti munkájáról. A gyulai jóléti intézmények képvi­selőinek nevében dr Zöldy János egészségügyi főtanácsos mondott klasszikus tömörségű, a kö­zönség által nagy figyelemre méltatott üdvözlő beszédet, melyben kiemelte azokat a szociális és kulturjavakat melyeket Gyula város legfőképpen Lukács Györgynek köszönhet. Az utolsó szónok dr. Horváth Jenő, a Külügyi Társaság reprezen­tánsa volt, ki Apponyi Albert gróf és a Külügyi Társaság üdvözletét tolmácsolta és kijelentette, hogy ha Lukács Györgynek kíván külpolitikai missziójában sikert, akkor tulajdonképpen Magyar- országnak kíván diadalmas feltámadást. A beszé­dek elhangzásával Lukács György emelkedett szólásra, kinek hatalmas beszédét lapunk élén közöljük, mert ez a beszéd Gyula város minden egyes polgárát közelről érinti. A diszgyülés Lu­kács György beszédének elhangzásával véget is ért. Ezután a gyulai nőegyletek képviselői egyen ként fejezték ki üdvözletüket Lukács György­nek, ki biztosított minden egyesületet, hogy tá­mogatására a jövőben is számíthatnak és minden vallásos, emberbaráti és kulturális munkából maga továbbra is részt kér. Bankett. Délben 1 órakor Lukács György tiszteletére társasebéd volt a Polgári Kör nagytermében, me­lyen a város minden rendű és rangú polgára részt vett. Az első pohárköszöntőt dr. Kovacsics Dezső főispán mondotta a kormányzóra. Ezután a szebbnél szebb, Lukács György érdemeit, mun­kásságát, múltját, jelenét méltató beszédek kö­vetkeztek. Nagy hatást váltott ki: dr. Daimel Sándor alispán, Szakolczag Lajos, dr. Pallmann Péter, dr. Zöldy János, dr. Adler Ignác, Kohn Dávid felszólalása. A zajos tapssal kisért beszé­dekre Lukács György válaszolt, ki meghatottan köszönte meg a város polgárságának melegsé­gét, szeretetét és ragaszkodását. közgyűlést. Élénk vitára fog alkalmat adni az a kér­BÉKÉS1HEGYEI takarékpénztári egyesület ALAPÍTÁSI ÉY: I860. SAJÁT TŐKÉK : 2.000,000.000 K RAKTÁRAIBAN (ERKEL MALOM, Telefon 89) beraktározásra álvesz ALAPÍTÁSI ÉV: 1863. SAJÁT TŐKÉK: 2.000,000.000 K mindennemű gabonái, terményeket, magvakat és árukat ős azokra előnyös feltételek melleti s?9 is-§ KÖLCSÖNT FOLYÓSÍT Részletes felvilágosítással készséggel szolgál az intézet telefonon is. — Telefon 7. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom