Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-11-07 / 87. szám
2 Békés 1925. november 7. Bűnügyi zárlat Márkus igazgató vagyonára. Mint már megírtak, Márkus Pált az Alföldi Bank Bt. igazgatóját csalárd bakás büntette miatt a rendőrség letartóztatta és a gyulai kir. ügyészség fogházába szállították. Gyulán a vizsgálóbíró megkezdte az ügy tanulmányozását és kihallgatta Márkus Pált is. Egyben értesítette az ügyészség a csabai rendőrkapitányságot, hogy Márkus Pál összes vagyonára bűnügyi zárlatot rendel el. Egy idő óta sorsjegyláz vett erőt a közönségen. Miután a tőzsde révén könnyű pénzhez már hozzájutni nem lehet, sokan sorsjegyek utján akarnak gazdagodni. Magyarországon jelenleg negyvenkét féle sorsjáték van folyamatban és az egész országot elárasztották különféle sorsjegyekkel, melyeket a közönség nagy előszeretettel vásárol. A sorsjegyek kibocsátóinak óriási nyereséget jelent a sorsolás és minden egyes esetben a közönség vészit s a sorsolást rendező egylet vagy vállalat nyer. Kimondhatatlan szerencséje kell legyen annak, akinek például 80000 darab sorsjegy közül a tulajdonában levő sorsjegy számát húzzák ki. De természetes, hogy ilyen is akad, mert hiszen 80000 darab sorsjegy közül — egynek legalább nyerni kell. Ilyen három szerencse kegyeltje él Gyulán. Az első volt Fehér Flórián, Huszszal kevesebb Elkészült, a választókerületek uj Mint értesülünk, a választókerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslat a napokban elkészült és a kormánynak az a szándéka, hogy valamelyik legközelebbi minisztertanácson előzetesen letárgyalja. A nemzetgyűlés mai munkaprogramja mellett a legjobb esetben karácsony táján tárgyalják a javaslatot. A választókerületek uj beosztásáról szóló törvény értelmében A bűnügyi zárlatot a rendőrség végre is hajtotta, de csak Márkus ingóságaira nézve, mert egyedüli ingatlanját, a Teleky-utcai házat már régebben a bukás előtt nagyobb összeggel betáblázták, ami a ház értékét is meghaladja. A bűnügyi zárlat alá vett ingóságok értéke alig 60—80 millió korona. Márkus a gyulai fogházban nyugodtan viseli sorsát és folyton azt hangoztatja, hogy a gazdasági krízis sodorta a katasztrófába. aki az Est lapok 200 milliós főnvereményét nyerte meg, a másik Constantinescn Hilárdné, aki szintén egy 30 milliós nyereménnyel gazdagodott. Most utóbb — mint halljuk — a Nyukosz sorsjegygyei özv. Bállá Károlyné nyert egy nagyobb értékű nyereményt, állítólag egy 20 millió koronát érő szőrmebundát. A városban tegnap el volt terjedve, hogy Balláné a 200 milliós főnyeremény szerencsés tulajdonosa (egy autó), de ezt a hirlelést ő maga cáfolta meg. Gyulán kisebb nyereményeket még nyolcán nyertek, többek között egy Kiss nevű vasúti altiszt egy teljes konyhafalszereiést nyert öt millió korona értékben. A közönség most előszeretettel a Mentőegyesület, a Fehérkereszt és az Állatvédő egyesület által kibocsájtott sorsjegyeket vásárolja. választókerület lesz. beosztásáról szóló törvényjavaslat. huszszal kevesebb választókerület I lesz ezentúl. A határszéli csonka kerületek egyrészének beosztásáról intézkedik a javaslat, kikerekit egyes belső választókerületeket is, a gócpontoktól mesz- szebb fekvő községeket más, közelebbi központhoz kapcsolja, továbbá igyekezik arányosítani a szavazópolgárok számát. A közeljövőben foglalkozik a javaslattal az egységespárt értekezlete is. Meghívó. Folyó évi november hó 8 ón a Göndőes népkerti pavillonban a Gyulai Xagyromán- városi Olvasókör saját könyvtára javára TÁNCMULATSÁGOT rendez, melyre ezúton hívja meg a t. közönséget a Rendezőség. Belépődij személyenként 20.000 korona. Családjegy 3 személyre 50000 korona- Kezdete este 7 órakor. Vége reggel 4 órakor. A zenét Kurta Ferenc hírneves fúvós zenekara szolgáltatja. 3—3 A józsefvárosi fürdőben egy nj lábonálló tűzhely és egy uj kováes tüzfujó eladó. 1096 3-3 r V/WiAAAAAAAAAWAAAAAAAAAAWWVVV. , Kölcsönt $ folyósítunk kedvező feltételek > I mellett, hosszabb lejáratra is. Betéteket elfogadunk s azokat előnyösen 5 kamatoztatjuk és bármikor vissza- i fizetjük. < Valutákat: I leit, dollárt, szokolt, dinárt, fran- < kot stb., továbbá arany-, ezüst- 5 pénzt beváltunk és eladunk, kül- s földre átutalásokat teljesítünk. í Óvadékot 1 leteszünk. 1066 4-§ I Vállaljuk életképes vállalkozások finan- > cirozását. . s Nemzeti Hitelintézet j Gyulai Fiókja l Városházával szemben. > AAAAAAA/WVWWWAAAAAAAAAAAA AA/v A szerencse kegyeltjei Gyulán. TÁRCA. Schubert lelke és művészete. A „Gyulai Közművelődési Egyesüld“ 1925 november 3-án tartott hangversenyén felolvasta Takácsy Dénes. A művészi dal: a lélek mosolya. Művészi pedig — természetszerűleg —- csak az lehet, ami a hétköznapok sivárságából kiemel, szebbé, kedvesebbé és magasabbrendüvé teszi az életet. Igazi müvészlélek nem száll le a mocsaras mélységekbe rr.ég akkor sem, ha könny fátyolozza a szemet, hanem könnyes szemmel is a magasba néz. Tudja, hogy kell a fájdalom a léleknek, a könny a szemnek, mint csillogó harmat a virágnak. A virág égre emeli tekintetét, mert a hatalmas, sugárzó nap szerelmese. Ilyen szerelmese a művészi lélek a magasságnak, a múlhatatlan- Ságnak, mert érzi, hiszi és vallja, hogy ott van minden kezdet és vég, minden magasztosság, nagyvonalúság és minden művészi érték forrása. Ez a föld kis göröngy, ez a föld — siralomvölgy, úgy mondják. De ahogy ez a siralomvölgy nem csupa sirás, nem puszta, lehangoló kietlenség és nem zord sziwlahegy, hanem mégis csak völgy, melyben virág is nyílik, napsugár is ragyog, madár is dalol fölötte : úgy repül a művész lelke szálló madárként a magasságok felé, hogy meg teljék szépséggel és nemes kincsekkel s gyönyörködtető, tiszta hangulatokkal tegye elvisel hetővé, varázsolja kedvessé ezt a siralomvölgyet. Ha könny fátyolozza a szemet és vércseppek hullanak a szívből, mindig akad egy Schubert, aki édes, lágy zenéjével elaltatja a fájdalmat s mint a jó édesszülő, felszántja a könnyet Mindig lesz egy Musset, aki megvigasztal, fölemel, hiszen — „nagyobbá mi sem tesz, mint egy nagy fájdalom“. És akárhogy boruljon ránk a magyar éjszaka fekete reménytelensége, csöndesen, édes, bársonyos zengéssel szól hozzánk Tompa Mihály : Fiaim, csak énekeljetek 1 Azok a művészek, akik elzsonglőrösködik Istenadta tehetségüket efemer, csak az érzékit, olcsó gyönyöröket szolgáló sikerekért, akik csillogó, aranynedü helyett mérget töltenek a közönség poharába, hol lesznek már. amikor Schubert édes bűbájos és nobilis zenéje még mindig meghat, elringat, jobbá tesz bennüket s felemeli a könnytelt szemet, az ájult lelket fel, fel a végtelenség felé, minden művészet kútfeje, minden öröm és vigasztalás forrása: a hatalmas Isten felé! A művészi dal — így mondtam — a lélek mosolya Az igazi művész leikébe egy egy sugár hull azÖrökkévaló arcáról, ezért fölemelő, nemesitő és bátorító az igazi művész alkotása Szeretet van benne, mely megosztja kincsét mindenkivel, aki hozzá közeledik. A szeretet pedig — Isten. A művészi ének tehat — Isten mosolya. * * * Schubert Ferenc Péteri A 19. század első éveiben, Bécs városában egy alacsony, szemüveges fiatalember tanulgatta atyjától a hegedű- játékot, a császári udvari énekkar konviktusában az éneket s Ruzicska karnagytól pedig többféle hangszert sajátított el. Ez az ifjú, aki tanító édes atyja mellett, mint kisegítő rektor működött, szegényes keretek között töltötte ifjúságát. Nagyon egyszerű, nagyon szegényes otthon, rakoncátlan nebulók, a bécsi kis müvészkorcsmában jókedvű, de koldusszegény pajtások asztala: ebben a miliőben folydogáltak az ifjú Schubert napjai. Lelkében mégis dalok zsongtak, soha nem hallott, senki máséhoz nem hasonló bűvös melódiák, melyeket meghallgatott, megdicsért a névtelen jóbarát, a diákkorcsmai asztaltárs A segéd- tanítóskodást nem sokára ott hagyta, lotott-futott a megélhetésért. A kiadók alig hallgatták meg. Hja, akkor Beethoven mellett Rossini, az olasz operaszerző uralták Bécs művészetét. Schubert irt szonátát, szimfóniát, zongoradarabokat, táncokat, elkalandozott az operáig, sőt az operettig is, csakhogy megélhessen. De kivételes tehetsége mellett — hiszen alig 18 éves korában szerzett Erlkőnig-jét Beethoven is megdicséri, operettjei- jeivel mindig bukás éri, mert sorsa mindig a leglehetetlenebb librettistákkal hozza össze. Egyszer mégis rámosolyog a szerencse. Egyik barátja elcsalja hozzá Voglt, a bécsi opera dédelgetett hőstenorját, hogy ez meghallgasson egy-két szerzeményt a szerény zeneszerzőtől. A hőstenor eleinte turkál a kották között, negligál, de aztán lassanként megkapja, magával ragadja nehány dal. S ez az ünnepelt operaénekes lesz az első Schubert dal interpretátor. Innen kezdve a kö zönség figyelme feléje fordul. Rossini és Beethoven mellett is észrevesznek egy igénytelen külsejű fiatalembert, akinek dalai nem hasogatják a kulisszákat, nem korbácsolják a szenvedélyeket, az idegeket nem feszitik elpattanásig, nem gyújtogatnak s nem égetnek. Az újságok sem harso- náznak e dalok szerzője mellett, mégis utat talált a bécsiek szivébe ez a finom, félénk ember, aki nem átalotta bevallani zenéjében, hogy az ő szava nem havasi kürt, nem hősök harsonája: ő csak félénkszivü ember, mélyen érző lélek, akiben dalok zengenek, édes. lágy melódiák, tiszták, nemesek, mint az aranykehely nektárja ; egyszerűségükben is előkelőek, finomak, mint a brüsszeli csipke. Ez a müvészifju, akiben bámulatos termékenységgel születtek a dalok, — sokszor a kézelőjére vagy a vendéglő számolócédulájára irta őket — ismert emberré lett, szerették, mert igazi müvészlélek volt. Dalai a lélekből röppentek, lélekbe szálltak; művész volt, felemelő, megvigasztaló, akinek homlokára meleg sugár hullt a művészet magasságából, lelkében szeretet és jóság lakott s akik hallgatták, úgy érezték, hogy jobbak lettek általa, emberibbek, érzőbbek, jóságban gazdagabbak. Schubert az a művész volt, kinek dalában a lélek mosolygott. A művészi dal pedig — Isten mosolya. * * * Egyedül Írásból, versekből, melódiákból akkor sem lehetett megélni. — Ha Schubertét szárnyra is vette a hir, ez még mindig nem volt elég ahhoz, hogy némi alapot szolgáltasson a mindennapi megélhetésre. Ebben az időben történt, hogy Magyarországon az Eszterházy grófi
