Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-08-08 / 62. szám

KjTII. 'évfolyam OS. szám Szombat C^yula, 19SS. angusitns §; ■ EISfizetégi árai : ■ • Negyedévi*«: Ee 3ylíen . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K flirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét íflető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szint ára 1500 koron*- Felelés szerkesztő: DOBIT FERES P Megjelenik szerdán és szombaton. Civitas fidelissima. A Békésnek irta Tonelli Sándor iparkamarai titkár. Két napot Sopronban töltöttem, ahol a kereskedelmi és iparkamara most ünnepelte fennállásának hetvenöt éves jubileumát és ennek az évfordulónak emlékére a kamarai kerületre kiterjedő iparkiállitást rendezett. Bóttam az ódon város utcáit, ahol a vár­kerület, a falak, a tornyok, Jsőt még a ma­gánházak is évszázadokról beszélnek, nem úgy, mint nálunk az alföldön, ahol a múlt­ban a házakat is szinte csak emberöltőre építették. Elvittem a határvárossá vált Sze­ged üdvözletét a határváros Sopronba, ahol nem az Alföld párázatos levegője rezeg a patinás házak fölött, hanem kéklő hegyek csipkéi árulják el, hogy az országnak nyu­gati határszélén vagyunk. Mikor a kamarának jubiláris közgyűlé­sén felszólaltam, úgy éreztem, hogy nekem, aki a szegedi kamarát képviselem, egy külön szomorú jogcímem van arra, hogy a többiek sorában én is köszöntsem Sopront és Sopron iparát és kereskedelmét. Bennünket a trianoni béke épenugy megfosztott tápláló területeink­től, melyek az életnedveket szolgáltatták a városnak, mint ahogy Sopronnak négy esz­tendő óta hiányzik a vidéke, amelynek góc­pontja volt s amelyre közgazdasága és kul­túrája kisugárzott hosszú századokon keresz­tül. Egyformán küzdünk, hogy a megélhetés­nek az uj előfeltételeit megteremtsük és egy­formán reménykedünk, hogy lesz még uj élet és uj feltámadás. Hetvenöt esztendő nagy idő még intéz­mények életében1 is. De mikor Sopron város a kamarája fennállásának háromnegyed szá­zados jubileumát üli meg, aunak különösen nagy a jelentősége és megérdemli, hogy ki­emelkedjék az egyszerű évfordulóknak a so- i rozatából és magára vonja az egész nemzet- i nek a figyelmét és hálás érdeklődését. Kell, hogy a soproni jubileum több legyen egyszerű szónoklási alkalomnál. Az egész országnak kell a háláját leróni ebből az alkalomból a leghűségesebb várossal szemben. Mikor négy esztendeje Sopronnak nép­szavazással kellett dönteni, hogy magyar ma­radjon-e, vagy Ausztriához csatlakozzék, nem hiányoztak a kishitüek, akik tartottak tőle, hogy a város, amelynek lakossága nagyrész­ben anyanyelvére nézve nem magyar s amely­ben mindenkor erősen éltek a nyugati hagyo­mányok, nem akar továbbra is osztályrészese lenni a mi szomorú sorsunknak. A nyers anyagi jogcíme meglett volna rá. Ha Ausztriá­hoz csatlakozik, középpontja marad a Bur­genland néven megalakítandó uj tartomány­nak, megmarad a vonzási területe, amelyből megélhet a kereskedelme s ipara és része lesz mindenféle jóban, aminek esábitó ígére­teivel a túlsó oldalról nem fukarkodtak. De a soproni polgárság inkább választotta a gaz­dasági bizonytalanságot, a megpróbáltatások sorozatát, mint a neki felkínált gazdasági fellendülést. Kern cserélt hazát, mert szivet sem cserélt.. Ma látszanak ennek a népszavazásnak a következései. Gyerekség volna, ha tagadnánk őket. Sopron egy hurokban fekszik, amely minden oldalról fojtogatja. Eleven élete el­csendesedett. A környék népe, amely ma Ausztriához tartozik, nem járhat be a város­ba. Az üzletekben kevés a forgalom. De Sop­ron dacol és küzd az élethez való jogáért. A soproni kiállítás az élni akarásnak meg­nyilatkozása. A soproni ünnep pedig kiáltás az egész országhoz. A leghűségesebb város teljesítette kötelességét az országgal szem­ben, most jöjjön el az ország és teljesítse kötelességét Sopron városával szemben. Nem elég a lapokból tudomásul venni a soproni jubileumot és kiállítást. Aki csak Pár héttel ezelőtt megírtuk, hogy a békésmegyei Kondoros község képviselőtestü­lete dr. Kovacsics Dezső Békésvármegye fő­ispánját egyhangúlag díszpolgárává választotta. A díszpolgári oklevelet dr. Schauer Gábor fő­szolgabíró vezetésével egy nagyobb küldött­A pénzügyminiszter néhány héttel ezelőtt bizalmas körrendeletben utasította az adóhatósá­gokat, hogy a rossz gazdasági viszonyokra való tekintettel augusztus 15-ig végrehajtásokat ne rendeljenek el. Augusztus 15-ike előtt az adózók egész tömege kapott hátralékáról adóintést, sőt sok esetben foglaltak is az adózóknál. A pénzügyminiszter körrendeletének a ha­tálya augusztus 15 én lejár és ezen nap után a hatóságok az adóvégrehajtásokat ki fogják tűzni. Ezek a végrehajtások úgy az egyenesadókra, mint a kényszerhátralékokra vonatkoznak. A kényszerkölcsönhátralékok végrehajtásá­nál az adózók számára mégis könnyebb valami­vel a helyzet. Itt ugyanis a pénzügyminiszterium­teheti, tartsa kötelességének, hogy a kiállítás öt hete alatt látogassa meg Sopront és rójja le adóját a magyarságnak és a magyarság­hoz való tartozásnak hozott áldozatért. Soproné az örök dicsőség, hogy polgá­rainak szavazása ütötte az első részt a soro­zatos párizsi békének a rendszerén. Sopronra lehet mindenkor hivatkoznunk, ha változha- tatlannak akarják mondani azt, ami St. Ger- mainben és Trianonban elvégeztetett. A ha­tárok nem állandóak, a határok mozognak. Hogy pedig a határokat meg lehet mozgatni, azt Sopronnak az állhatatossága és hűsége mutatta meg. A kozák, aki 1914-ben Bavaru9kánál kidöntötte a monarchiának határjelző cölöpét, a lovas embernek hetykeségével kiáltotta oda a többieknek : »Fiuk, mától fogva nyeregben a határ /« Nos hát, a határ azóta még mindig nyeregben van. Nem ott van, ahol az uj ha­tárjelző cölöpöket leszúrták, hanem ott van, ahol mi vagyunk, ahol lüktet a magyar mun­ka és ahova ez a magyar munka elhat, hogy magának uj érvényesülési terülelet keressen. A nyereghez kötött határ ellenünk mozgott esz­tendőkön keresztül. Talán majd mozog vissza­felé. Ennek a reménye, ennek az Ígérete a soproni ünnep, amely nem maradhat vissz­hang nélkül sehol, e szűk határokon belül. ség tegnap délelőtt adta át a főispánnak üdvözlő beszéd kíséretében. Kovacsics De­zső főispán megköszönte a küldöttségnek a képviselőtestület spontán megnyilatkozott ki­tüntetését és a küldöttség tagjait tegnap délben nak egy bizalmas utasítására meg kell vizsgálni a végrehajtás előtt azt, hogy az adózó kényszer- kölcsönhátralékait nem akarja, vagy nem tudta megfizelni. Az utóbbi esetben a végrehajtás fel­függesztendő. Az egyes adóhátralékok azonban végre fognak hajtatni. Célszerű tehát, hogy az adózók adószámlájukat megnézik és az azon mutatkozó hátralékukat befizetik annál is inkább, mert a végrehajtás esetében felmerülő költség a hátra­léknak körülbelül 6 százalékát teszi. Szerzett értesülésünk szerint, az adózók­nak mintegy negyven százaléka van hátralékban és több ezer végrehajtás van előkészítés alatt. Főispánunknak átadták a díszpolgári oklevelet. házánál vendégül látta. A gyulai kir. adóhivatal két bizalmas rendelete. JLugusztus ho 15-én végrehajtják a hátralékos adó és kényszerkölcsön tartozásokat. Minden vevő 10 OOO K vásárlásnál 1, 75.000 K vásárlásnál 10 drb ingyen sorsjegyet kap. szept. 8-án ki lesz sorsolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom