Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-07-18 / 56. szám
Lili. évfolyam 56. szám. Szombat Ctynla, 1925. Julius 18. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések ésnyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes síim in 1500 korona. Felelős szerkesztő: BOBAY FERENC Megjelenik szerdán 6s szombaton. Bethlen. > Magyarországon nemcsak egyszerű miniszterelnök, hanem Bethlen jelenti a magyar embert, a magyar politikát, a magyar nemzet aspirációit, valamennyiünket, szimbóluma, exponense, coeficiense a magyar gondolatnak". Ezekkel a szavakkal üdvözölte a helyettes miniszterelnök az egy séges párt záróértekezletén a betegsége miatt meg nem jelent miniszterelnököt. A nemzetgyűlés ülésszakának bezárásáról mi sem emlékezhetünk meg más szavakkal, mint ezzel az idézettel. Mert az a munka, hozzátesszük, ezúttal kiadós munka, amit a nemzetgyűlés a folyó ülésszakban végzett, a legspeeifiku- sabb müve és sikere gróf Bethlen István koncepciójának, taktikájának és energiájának. Különösen három fontes alkotás az, ami kor- szakalkotóan fűződik ez ülésszakban a miniszterelnök nevéhez és pedig a költség- vetés stabilitása, a házszabály revízió és a parlamenti reform. E két utóbbi kérdés 20 év óta lappang elintézést várva a parlament légkörében és amitől félénken húzódtak el a múltban, ma már ime teljesen elkészítve, megoldva áll. Még pedig olyképen, amint ezt a nemzet jelenlegi helyzete, ereje és érdekei követelik, fokozatos fejlesztéssel a komolyan vehető múlthoz képest, mindazáltal kellő mérséklettel a népszerűség hajhászó és a theoretiku- sok álmadozásaiban megfogant frázisokkal szemben. Azzal a tudattal és azzal a készséggel, hogy a jogokat kiterjeszteni mindig okosabb és könnyebb, mint az elsietve elfogadott állásponttól való visszatérés. Ami a költségvetés stabilitását illeti, arról minden gondolkodó embernek elég csak annyit mondani, hogy nézzen vissza a két év előtti állapotokra és hasonlítsa össze a maiakkal, melyek, ha nem is rózsásak — mert hisz rózsásak egy elveszett háború és következményei után beállott időleges meg- kinzottság állapotában egyszerre nem is lehetnek — de eltürhetőek és a végleges kibontakozást immár bizonyossá teszik. És mert ezek a dolgok tényleges valóságukban úgy állanak, mint ahogy azt mi mostan állitjuk, bár első pillanatra különösnek látszik, a miniszterelnöknek nincsen is ellenzéke. Helyesebben, az ellenzéknek nincs komoly számbavehető támadási felülete és nincsenek olyan gondolatai, amelyeket gróf Bethlen István játszva össze ne tört volna már akárhányszor. Hiszen ha végig nézünk az ellenzéki támadásokon, egy pár félmüveit ember demagóg frázisain kívül alig hallhattunk egyebet. Pedig nemzetgyűlésünk egyáltalában nem mutatkozott valami nagyon fegyelmezett és nagyon hallgatag testületnek, legalább, ami az ellenzéket illeti, az mindent kiadott magából, ami csak tőle telhetett. Sajátságos, de az életben ez rendesen igy szokott lenni, hogy épen azok támadtak a leghangosabban és a leggyakrabban, akik a múltban a legnagyobb és legvégzetesebb kormányzati baklövéseket követték el Magyar- ország érdekei ellen. Az igazságügyminiszteriumban egy tör- vónytervezeti reformon dolgoznak, amely a takarékosság elvét szolgálja. A tervezetnek egyik igen fontos rendelkezése, hogy meg akarják szüntetni a királyi Ítélőtáblákat. A javaslat kibővíti a járásbíróságok hatás(Saj tud.) A városi adóhivatal megkapta a pénzügyminiszternek a szorzószám leszállítására vonatkozó rendeletét. A rendelet szerint a szorzószám 1925 évi julius hó 15-től kezve 17 ezerről 14500 ra esik. Gondja volt azonban a miniszternek arra, hogy a szorzószám leszállításából ne legyen indokolatlan hasznuk azoknak, akik egy vagy más okból a rendes időben nem tettek eleget az adófizetési kötelezettségüknek. Kimondja ugyanis a rendelet, hogy julius 15 tői kezdve 14500-as szorzószámmal kell ugyan átszámolni a hátralékos adókat is, de a befizetés alkalmával havi egy százalékos kamatot és minden aranykorona után még pótlólag 2500 korona pótlékot kell számolni. A vármegye alispánja a közigazgatási bizottság ülésén a következő jelentést tette a vármegye gazdasági helyzetéről: — Óriási teher fenyegeti a vármegyét — mondotta — annak a törvényes rendelkezésnek a legközelebbi időben várható és pedig visszamenőleges végrehajtása, illetőleg életbeléptetése folytán, hogy az egységes vármegyei nyugdíj intézetnek ezentúl tagjai lesznek az életfogytiglan választott községi alkalmazottak is, akiknek száma 200 on felül van. Előre látható, hogy mivel ezek között igen sok az öreg és csekély munkaképességű alkalmazott, akik azért nem mentek el eddig a községtől, mert nyugdíjigényük nem lévén, fizetésükre rá voltak utalva, most tömegesen fognak nyugdíjba menni. Minthogy pedig a jövő évi . január hó 1 tői kezdve úgy a vármegyei, mint a községi nyugdíjasok nyugdíj És épen ebben rejlik a legnagyobb érdeme gróf Bethlen Istvánnak, hogy a lejtőre taszított országszekerét, ép a feldülés pillanatában, támasztotta meg kemény vállaival úgy, hogy a szekér nemcsak hogy fel nem dőlt, de a helyes utón halad a legközelebbi biztos állomás felé. fS.) körét és a törvényszékek pedig igen sok ügyben nemcsak másodfokú, hanem utolsó fórumok is lesznek, ngy hogy utánuk csak a kúriához lehet felebbezni. Az nj rendelet a tervek szerint január elsején lépne életbe. 14500 a szorzószám. Volt gondja a miniszternek arra is, hogy a szorzószám leszállításával a kincstár bevétele se apadjon, amennyiben elrendelő, hogy a szorzószám leszállításának megfelelően emelni kell az aranykoronában megállapított adót. Végeredményben tehát a szorzószám leszállításával egyáltalán nem csökkennek az adók, mert a már esedékessé vált és aranykoronában megállapított adónak az átszámításánál minden aranykoronához hozzá kell számítani 2500 koronát, mig az ezután esedékessé váló aranykorona adókat pedig a szorzószám leszállításának megfelelően fel kell emelni. A földadót julius 1-től kezdve is a kataszteri tiszta jövedelem után kell fizetni. terhe teljes egészében a vármegyét, illetőleg a községet fogja terhelni, ennélfogva a legközelebbi költségvetésbe nyugdíj terhek fedezésére a folyó évre megállapított, de a szükségletet már most sem fedező összeg helyett három-négyszer nagyobb összeget kell előirányozni. Az iskolán- kivüli népműveléssel, valamint a testnevelési törvény végrehajtásával járó igen tetemes kiadások, túlnyomó részben a vármegye terhe, sőt a tüzrendészeti pótáldónak a legközelebbi időben való kivetése elől sem lehet már elzárkózni, feltétlen bizonysággal megállapítható, hogy a terheknek ilyen rohamos és véget nem érő szaporodása következtében azt a rendelkezést, hogy a községek csak 50 százalékos pótadóval közigazgassanak, végrehajtani nem lesz lehetséges és a pótadó mérvét jelentékenyen fel kell emelni. Megszüntetik az Ítélőtáblákat. Julius hó 15-töl kezdve Óriási teher fenyegeti a vármegyét. Fel kell emelni a pótadót. Tömegesen fognak nyugdíjba menni. Mit mondott a közigazgatási bizottság ülésén az alispán V szept. 8-án ki lesz sorsolva. Minden vevő 10 000 K vásárlásnál 1, 75.000 K vásárlásnál 10 drb ingyen sorsjegyet kap.
