Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-06-03 / 43. szám
2 Békés 1925. junius 3. egy pohár (3 dl.) 14%-os Hungária csemege sör zóna reggelivel együtt 6000 korona. 530 3-§ SST Egy fröccs (2 dl.) 2600 korona Hentesek panasza. Amundsen. Napok óta egy férfi felé fordul az egész világ lázas érdeklődése. Az ő nevétől vissz hangosak az újságok, a közvélemény gyors és pontos szeizmográfjai. A párisi olvasó éppen olyan izgalommal gondol rá, mint a berlini, a sanfranciscói, mint a jokohamai. Ki ez a férfi és miért lett egyszerre olyan népszerűvé, olyan közismertté ? Nem »dia dalmas* hadvezér. Nem »dicsőséges« politikus, aki jelszavakkal és frázisokkal csinál nagyszerű üzleteket. Még csak nem is valami fenomenális stár, aki a világot jelentő deszkákon, vagy a mozilepedőn főzi meg a nagyérdemű közönség szivét. A férfi, akiért napok óta egy világ álma nyugtalan, akit minden müveit ember érdeklődése, szeretető, aggodalma kisér, a férfi, akiről ódát kellene Írni és akihez himnuszt illene zengeni, egy szerény, csöndes, komoly tudós, egy kutató, egy úttörő, aki a legmélyebb magányosság és a legtisztább földi nyugalom titkait keresi: Roald Amundsen, a norvég sarkutazó. Néhány napja indult el repülőgépen az északi pólusra és napokig nem jött semmi hir felőle és sorsa felől. Roald Amundsen azok közül a kivételes akaratú és szívós kitartásu férfiak közül való, akiknek köszönhetjük — legtöbbször életük és boldogságuk árán, — hogy a vak csillag, ez a nyomom föld lassan egyre ismerősebbé vált számunkra, titkainak fátyola egyenként lehullott s ma már alig van olyan darabja, amely emberi nyomoktól illetetlen. Gyermekkorunkban megragadó történeteket olvastunk a tudomány vértanúiról. Azokról, akik idegen világok fölfedezésére indultak és odavesztek. Azokról, akiket újításaik miatt a vak kortársak haragja börtönbe vetett, vagy máglyára hurcolt. Azokról, akik életüket adták az emberi haladásért és boldogulásért. Minden iskolában hivatalosan olvastatni kellene az emberiség e valódi jóltevőinek és igazi nagyságainak életét és alkotásait. Roald Amundsen a legelső földkeresők méltó és dicső utóda. Marco Polo, Magellan, Columbus és Stanlei szelleme él és munkál benne, ez sarkalja őt az ismeretlen és bizonytalan felé, hog.y megismerje és bizonyságot hozzon felőle. 6 volt a Déli Sark felfedezője. A norvég nemzeti lobogót az emberiség nevében, mint a végtelen jégmezők bátor és győzelmes konkvisztádora, ő tűzte ki először a kopár és hideg Antarktiszon. Most a Framon ment előre, hogy azután repülőgépen föl egészen az északi pólusig hatoljon, az északi pólusig, amelyet a képzelet szárnyas paripáján sok év előtt egy magyar zseni már bejárt, Jókai, a mesemondó. Mert a költők a kutatók pionírjai. Ők előre megálmodják, amit az akarat és tett hősei azután, — törik, szakad, — de valóra váltanak. Kovács zongorahangoló megérkezett! Magánosok által hetipiacokon füstölt disznóhus, kolbász, zsir, szalonna árusítása miatt egyik vármegyei község hentesiparosai panaszt tettek a vármegye alispánjánál. A felmerült kérdésre vonatkozólag a szegedi keres kedelmi és iparkamara a következő szakvéleményt adta : „ A mészáros és hentes ipar úgy az 1884 XVII. t. c., mint az 1922. XII. t.-c értelmében a képesítéshez kötött iparok közé tartozik és igy jogszerűen csak iparigazolvánnyal biró iparosok által gyakorolható. A termelőkre vonatkozólag bizonyos kivételek állanak ugyan fenn, de ezeknek a hetipiacokon gyakorolt eladási tevékenysége as iparsserüség határait nem lépheti túl. Az 1884 XVII. t. c. 50. § a kimondja, hogy hetivásárokon élelmiszereket, kerti és mezei terményeket, házi iparcikkeket amenyA tüdővész elleni mozgalom nj és biztos rendszerét vitte át a gyakorlatba dr. Frits János igazgató-főrvo8 szabadalmának, a levelező csekknek segítségével — amelyet most vásárolt meg a postatakarékpénztár — indította meg a Lukács elnöklete alatt álló József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület részére engedélyezett gyűjtés keretében az úgynevezett oktató gyűjtést. Frits dr. ezzel az oktató gyűjtéssel iskolapéldáját és módját adja annak, hogy Pünkösd hetében az ország minden városának minden házában egyidőben, összesen 250000 házielőadás tartassék és ezen nagy intenzitású propaganda segítségével egyúttal mindenkit akarata ellenére is kényszeritve megtanítson a népbetegség elleni védekezés fegyvereire. A 250000 egyidejű házi előadás Eritz dr.- nak azt a gondolatát valósítja meg, hogy az Vettük a következő értesítést: A gyulai uszoda és straandfürdő létesítésének ügyében a gyulai Korcsolyázó Egyesület vezetősége az eddigi részjegyzések eredményét lezárva megállapította, hogy az adományok és részjegyek jegyzése folytán biztosított összegből csak sokkal egyszerűbb és primitivebb alakban lehetne a fürdőt létesíteni, mint azt a vezetőség tervezte. Tekintettel arra, hogy a túlságos szerény keretek a gyulai közönség igényeit nem elégítenék ki, (,a vezetőség elhatározta, hogy a fürdőt csak az esetben létesiti, ha megfelelő külső alakot és kényelmet tud biztosítani. Ezért újból a nagyközönség áldozatkészségéhez fordul aziránt, hogy a szükséges fedezetet részjegyek aláírásával biztosítsa, esetleg adományokkal növelje. A polgárság több oldalról megnyilvánult ama kívánságának is eleget tettünk, amely szerint az 500000 koronánál kisebb értékű hozzájárulásokat is elfogadunk a fürdő létesítésére, azonban nem részjegyzés alakjában, csakis adományképen. Úgy részjegyeket jegyezni, mint adománnyal a fürdő létesítéséhez hozzájárulni a Dobay-cégnél és a Kultúra cégnél kitett iveken lehet. Amennyiben junius hó első felében a szükséges fedezet rendelkezésre nem állana, a fürdő létesítésének eszméjéről le kell mondani és az nyiben azt a törvényes kiváltságok nem akadályozzák, bárki szabadon áruba bocsáthat. Az 1900. évi 21016. K. M. rendelet kimondja, hogy az élelmiszerekhez tartozik a nyers hús, szalonna és zsir és igy ez hetivásárokon bárki által szabadon árusítható. Ez azonban nem történhetik korlátozás nélkül, mert ugyanezen rendelet kimondja, hogy ez az árusítás csak az otthon hizlalt állat húsának, szalonnájának és zsírjának azon részére vonatkozik, amely a saját hástartásban nem ssükséges. Felfogásunk szerint ebből világosan következik, hogy az ilynemű árusítást iparsze- rüen folytatni nem lehet, hanem azt csakis a saját szükségletére termelt hús, zsir, stb. felesleges részének az árusítására terjedhet ki. Esenkivül a termelők csak a kénysservágásból nyert hús árusítására vannak feljogosítva.“ meg élni.“ orvosnak valósággal be kell törni minden házba, ahol nem az elhangzott szóval, hanem az Írott betű erejével figyelmeztessen mindenkit a még elhárítható veszedelemre. „Tanuljunk meg élni“ — az oktató gyűjtés kiáltványa, amely a népbetegségek elleni küzdelem biztos fegyvereit hirdeti, a kisérő plakát pedig úgy van megszerkeztve és színekben elhelyezve, hogy a képzettársulás segítségével köny- nyen tanítson ifjút és aggot önmaga iránti kötelezettségekre és tömegszuggesztió utján pénzt teremtsen elő a szegénysorsu tüdőbetegek életmentésére. Ezen oktató előadást a család valamelyik tagja olvassa fel. Az osztrák tüdővész elleni küzdelem vezetői: Böhm dr. udv. tan. és Götsl professzor felkérték Frits doktort, hogy ezen rendszert Ausztriában is valósítsa meg. esetben a már befizetett .összegeket az egyesület a befizetőknek visszatéríti. A vezetőséghez eddig beérkezett aláíró iveken a következő adományok és részjegyzők nevei szerepelnek, adománnyal járultak: dr. Jantsovit8 Emilné, dr. Jantsovits Emil, dr. Tury Ferenc, Trautlwain Gyula ; részjegyzéssel járultak dr. Aigner Dezső, Ambrus Lajos, dr. Ángyán Károly, gróf Almássy Dénes, Bag; Sándor, Bakos József, Bálint Ferenc, Bálint Imre, Békésmegyei Hírlap, dr. Berényi Armin, Bekker Antal, Braun és Cmczár cég, Cégényi István, dr. Daimel Sándor, Elek Lajos, Follmann Ferenc, dr. Follmann János, dr. Gábor Imre, [dr. Georgevits István, Goldberges Ignácné, Gróh Testvérek, Hoffmann Károly, Jákó János, Kienitz Vilmos, dr. Konrád Ernő, dr. Keppich Frigyes, dr. Kovacsics Dezső, dr. Kovalszky Róbert, Kurcz Antal, Kultúra, dr. Készt Zoltán, Lakos Jenő, dr. Lusztig István, dr. Major Simon, dr. Márky Barna, dr. Márky János, dr. Oláh Imre, dr. Pánczél József, Papp Endre, Polónyi Károly, Reck Géza, Sál József, Sárossy Gyula, dr. Schröder Gábor, dr. Schriftart Fe- rencné, Terényi Péter, dr. Ürmössy Károly, dr. Vaogyel Endre, Wiszt Alajos, Wíszt Konrád, Vizváry Lajos, Veres Lajos, dr, Zöldy Miklós. „Tanuljunk Pénz kell a gyulai uszodára. Dús maláta tartalma Icfván Porter «nf M MlllllitS ÉS MHllil 1 ^» 1ÖIV CLma A U1 fűszer- és eseaiegekereskedésében 501 3 § 1 V
