Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-04-18 / 30. szám
L¥1I. évfolyam 30. szám. Szórni» at Oyula, 1035. április IS, Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 20.000 K Tidékre . . . 40.000 K /1 Eirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS MLMKAI, MmkMimÉS rftWAJTOÁSZATI HETILAP, Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részé! illető közlemények, hirdetések ésnyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A gyulai háztulajdonosok tiltakozása. A gyulai háztulajdonosok a kővetkező beadvánnyal fordultak a mai napon dr. Csete József polgármesterhez: Nagyságos Polgármester Ur ! A Városház-utcában és Megyeház-utcában fekvő házak alant irt tulajdonosai folyó hó 9-én ad. 3972—925. számú s a városi főszámvevő ur által aláirt és pecsétjével ellátott parancsot kaptunk, melyben meghagyja a főszámvevő ur, hogy egyenként 16—197 millióig terjedő összeget a Megyeház, illetve Városház-utcák burkolási költségeiben a város főpénztárába 30 nap alatt annál is inkább fizessünk be, mert ellenesetben nemcsak 12% késedelmi kamatot fogunk fizetni, hanem ezenfelül a számlálatlan milliók házainkra leendő betáblázással is biztosíttatni fognak. Megígéri ezen parancsban a főszámvevő ur, hogy amennyiben a parancs folytán készségesen fizetünk, az egyenként kivetett számos milliók 12%-a el fog engedtetni. Köztudomású lévén, hogy a Vármegye- ház-utcát még a 19. század elején, a Városház-utcát 1850—1860. évek közt, mint fontos közutakat a vármegye köveztette ki s azóta folyton a vármegye tartja fenn és pedig az 1890. évi I. t.-c. életbe lépte óta a vármegyei útalap terhére, mint vámos közutakat s arra is biztosan emlékezvén, hogy ezen utcáknak ujrakövezését mi sohasem kértük, kövezés költségeihez anyagi hozzájárulásunkat soha fel nem ajánlottuk; talán természetes, hogy a főszámvevő ur ezen parancsa annál inkább kinosan érintett bennünket, mert a tőlünk követelt számos milliókat — hacsak házainkat eladóvá nem tesszük — nagy részünk előteremteni sem képes. Tudakozódtunk tehát itt is, ott is s megtudtuk, hogy a Megyeház- és Városház utcák újra fognak burkoltaini s ezen burkolás költségei hárittatnak reánk kizárólag utcabeli háztulajdonosokra a városi építkezési szabályrendelet azon legújabb rendelkezése alapján, mely szerint a város utcái az utcabeli háztulajdonosok költségeire burkoltainak. A városi építkezési szabályrendeletnek ez a rendelkezése kétségtelenül ujitás, közérdekű létesítménynek magánosok költségén való előállítása az egyenlő teherviselés elvé- aek olyan fejlesztése, melyre még eddig egyetlen törvény, sőt talán egyetlen statútum sem gondolt, de épen ezért a létező törvényekkel ellentétben állónak is látszik lenni. Mi pedig úgy tudjuk, hogy a szabályrendeletek tételes törvénnyel nem ellenkezhetnek és amennyiben ellenkeznek: önmagukban semmisek, érvénytelenek. Arra vonatkozólag, vájjon ezen szabályrendeletek rendelkezése csakugyan ellenkezik a tételes törvényekkel, talán elegendő utalnunk az 1886. évi XXII. t.-c. 133. §-ára s az 1890. évi I. t.-c. 1. §. 5. pontjára, illetve 48. §-ra. De távol áll tőlünk, hogy vindikáljuk magunknak azt a jogot, hogy a városi építkezési szabályrendelet azon rendelkezésének törvényessége teleit, mely szerint az utcák, az utcabeli háztulajdonosok, tehát egyesek költségére burkolandók — dönt- hessünk, azt azonban igényeljük, hogy úgy ebben a kérdésben, mint általában abban a kérdésben, hogy a Megyeház-utca és Városház-utca burkolási költségeiből háritható-e reánk mint utcabeli háztulajdonosokra valamely rész s ha igen mennyi ? nem a városi főszámvevő ur, nem is a város képviselőtestülete, vagy elöljárói tanácsa, hanem kizárólag az arra illetékes hatóságok döntsenek. A Városház-utca, mint törvényhatósági ut átkelési szakasza nyilvánvalóan közút, a Megyeház-utca, mint a vármegye által kiépített s ebből a közmunka terhére, később a vámok terhére a vármegyei útalap által Gyula, 1925. évi Dr. Hirmann József Első Gyulai Kötött és Szövött Iparárugrjár R.-t. Dr. Mandorf Emil Csikós József Gyulavidéki Takarékpénztár R.-t. I. Gynlavárosi Takarékpénztár Báró Apor Vilmos Békésmegyei Takarékpénztári Egyesül Első Gyulai Kereskedelmi R.-t. Dobay Ferenc özv. Deimel Lajosné Stéberl Mihály fenntartott ut szintén kétségtelenül közút. Közutak építéséről, fenntartásáról, kezeléséről nem szabályrendeletek, hanem törvény: az 1890. évi I. t.-c. rendelkezik. Ezen törvény megjelöli nemcsak az útfenntartó hatóságokat, hanem azokat a köztartozásokat is, amelyekből a közutak fenntartandók, ezen köztartozások mellett taxatíve felsorolja azon eseteket is, melyek fennforgása esetén egyesek az építés és fenntartás költségeibe bevonhatók, s külön és parancsoló- lag megjelöli azon hatóságokat is, melyek a bevonás alapkérdésében, valamint a részesedés mérvében fokozatos felebbezés engedése mellett határozni jogosultak. Abban a kérdésben is, hogy mi háztulajdonosok akár a törvény, akár szabályrendelet, akár az útfenntartó hatóság véleménye alapján a házaink mellett elfutó közutak építési, fenntartási és kezelési költségeibe bevonhatók vagyunk-e vagy sem ? s ha igen, mily mérvben ? — ezek a hatóságok jogosultak határozni s nem a városi íőszámvevő ur — és a törvényben megjelölt ezen hatóságokon kívül e tekintetben senki más nem bir hatósági jogkörrel. Mindezek alapján a városi főszámvevő ur ad. 3972 — 1925. sz. teljesen jogtalan, törvénytelen és sérelmes parancsa ellen tisztelettel felebbezést jelentünk be s a felsorolt okok alapján a felebbviteli fórumtól kérjük ezen parancs megsemmisítését. április hó 15-én. özv. Féhn Rezsöné Kállay Gábor Gyulai István % özv. Uferbach Rezsöné Willi János Kohlmann örökösök Hász Imre Kovács József 't Winkler Lajos özv. Rónay Emilné Frattini János Rácz gyógyszerész Lakos Jenő Jégszekrényt teljesen jó állapotban lévőt megvételre keresünk j rlzllng és siller bor 1 a legolcsóbb napi áron kapható
