Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-04-15 / 29. szám
2 Békés 1925. április 15. Az alispán a trianoni határrendészetről. A mai közigazgatási bizottság ülésén felolvasták dr. Daimel Sándor alispán havi jelentését, melyből ideiktatjuk a következő szomorú megállapitást. A gyulai m. kir. államrendőrség jelentéséből emelem ki, hogy bár a kisebb határszéli forgalom rendezése tárgyában kiadott rendelet értelmében Romániával nemzetközi egyezményt létesítettünk, ezt az egyezményt, a határrendészet ellátására hivatott szomszédos oláh közegek egyszerűen mellőzik s magatartásuk azt látszik feltüntetni, hogy az egyezményről tudomást venni sem akarnak. A kisebb határszéli forgalomban az egyezmény nemcsak, hogy könnyítéseket nem eredményezett, hanem ellenkezőleg azt még nehezítette, mert mig ezideig határszéli igazolvánnyal oly földbirtokosok is átléphették a határt, kiknek 15 km.-nyi övben feküdt a trianoni határtól túl eső ingatlanuk, ez évben az oláhok mindazoknak határszéli úti igazolványait, kiknek ingatlanuk a határtól 10 km.-en túl fekszik, egyszerűen Erdélyi városokból, különösen Kolozvárról, Marosvásárhelyről és Tordáról szomorú hírek érkeznek. Eddig csak a közép- 6b tisztviselő osztály volt kitéve olyan nagymérvű üldözésnek, hogy a magyarság kénytelen volt elhagyni az oláhok által megszállott városokat. Most — mint nekünk írják — a kereskedőkre került a sor. Az oláh hatóságok mindent elkövetnek, hogy a kereskedők és iparosok existenciáját lehetetlenné tegyék. Békésvármegye súlyos anyagi helyzetével már sokszor foglalkoztunk. A gazdasági viszonyok romlásával a vármegye anyagi állapota is napról* napra romlik b Daimel Sándor dr. alispánnak nap-nap után súlyos gondokat okoz: miképpen tudná átvezetni a vármegyét a katasztrófán. Ismét újabb terhet akasztottak az ősi intézmény nyakába. A postaigazgatóság ugyanis arról értesítette az alispánt, hogy a vármegye hivatalos levelezéseinek postai átalányát felemeli, még pedig havonta 2 és fél millió koronával. Sokkal vigasztalanabb a helyzet az útépítés terén. A jó időjárás állandósulásával meg kellene kezdeni a leromlott utak kijavítását. Az épitkeA Külügyi Szemle és városunk képviselője. Magyarország legelőkelőbb külpolitikai folyóirata, a »Külügyi Szemlét most megjelent hármas számában vezető helyen hozza városunk nagynevű képviselőjének az Interparlamentáris IJnio berni közgyűlésen tartott beszédét. A beszédet a lap úgy közli, ahogy az elhangzott! francia nyelven azért, hogy ezt a gyönyörű beszédet azok a külföldi politikusok is elolvassák, akik az ülésen meg nem jelenhettek. Ugyancsak francia nyelven hozza képviselőnknek a brüszeli konferencián elhangzott beszédét, amelyet a csehek által elnyomott testvéreink érdekében tartott. Ezeknek a beszédeknek szép méltatását is olvashatjuk a lapban Fóka Fivny Béla tollából, ő a következőket írja az interparlamentáris konferenciáról szóló ismertetésében 1 . . „Örömmel kell megállapítanunk, hogy magyar részről Lukács György képviselő immár a harmadik interparlamentáris visszautasították, sőt a kíméletlenségben odáig mentek, hogy még azok határszéli igazolványait is visszautasították, akik egyoldalú feltevésük szerint, nem maguk művelik földjeiket, vagy azt bérbeadják. Minthogy minden ilyen határszéli utiigazolványra egyöntetűen rájegyezték, hogy az illető csak útlevéllel lépheti át a határt, nem lehet másra következtetni, mint arra, hogy a románok a vizűm megszerzését, melyekkel tudvalevőleg bizonyos dijak fizetésének kötelezettsége jár, egyezményellenesen kierőszakolják. Jelentem, hogy a közigazgatási bizottság még múlt évi április hó folyamán felirt a m. kir. belügyminiszter úrhoz a románok által a határátkelés körül elkövetett visz- szaélések miatt, mely feliratra érkezett válasz konkrét adatok bejelentését kérte. Az adatokat annak idején bejelentettük, de ezúttal indítványozom, hogy a közigazgatási bizottság a felirat elintézése érdekében illetékes helyen tegyen szorgalmazó lépéseket. A kereskedőket elképzelhetetlen adókkal terhelik, a háztulajdonosokat pedig arra kényszeritik, hogy üzleti bérletüket a magyar származású kereskedőknek 3 hónap alatt mondják fel. Óromániából — főleg Bukarestből — kiszorult oláh kereskedőket akarnak betelepíteni az erdélyi városokba. zásek azonban nem indulhatnak meg, mivel hat hét óta a községek következetesen tartózkodnak közúti adóbefizetéstől. Az alispán éppen azért, hogy ezen a tűrhetetlen állapoton változtasson, utasítani fogja az összes íőazolgabirákat, hogy sürgősen járjanak utána : melyik községnél történt hanyagság a közúti adóhátraléknak felgyülemlése tekintetében. Azok a legsürgősebb kiadások, amelyeket a közúti alap künnlevőségeiből fedezni kellene, másfél milliárdot tesznek ki és a következők : a szeghalmi hidra 600 millió, a gyulai Vármegyeház- utca kijavítására 600 millió és az endrődi utát- kelési szakaszra 400 millió korona. konferencián festi le a magyar kisebbségek helyzetét, amely talán a legtragikusabb iskolapéldája a minoritásokkal szemben elkövetett igazságtalanságoknak ; nem is beszélve a Magyarország ellen elkövetet igazságtalanságról. Lukács György csoporttag e beszédei mintegy évente megjelenő figyelmeztetések a világ lelkiismeretéhez és kétségtelenül nagytényezöi annak a felvilágosító munkának, amely nem lehet elég erős, elég kitartó, elég változatos a nagyigazukért folytatott harcunkban, a pusztulásnak induló magyarság megmentéséért.“ A legutóbbi gazdaértekezlet alkalmából megtartott közebéden ugyanebben az értelemben, ha más, de szintén nagyon szép és meleg szavakkal méltányolta képviselőnk nagy és nemes működését dr. Csete József városunk polgármestere is. Nem fér hozzá kétség, hogy városunk és a kerület minden lakója érzéseit tolmácsolta polgár- mesterünk is, a Külügyi Szemle is, amikor olyan elismeréssel nyilatkoznak képviselőnk fáradhatatlan tevékenységéről. (dr.) A vasutasok húsvéti öröme. Aranykorona alapon rendezték a vasutasok kilométerpénzét. (Saj. tud.) A vasúti segédtisztek ama rétege, akiket »vonatkísérő személyzete gyűjtőnév alatt szoktak említeni, már évek óta sürgeti a kilométerpénzek, illetőleg az órapénzek rendezését. A kilométerpénz a vonatvezetők, fűtők, kalauzok, fékezöknek békében nagyon szép havi jövedelmet jelentett, idővel azonban a kilométerpénzek a koronaromlás következtében oly csekély összegre zsugorodtak össze, hogy azok számba se jöhettek. Most aztán váratlanul megjelent a rendelet a kilométerpénzek rendezéséről. E szerint a kilométarpénzeket aranykorona alapra fektették, ismét majdnem visszaállott e téren a békéi állapot, legalább is az eddigi órapénzek helyébe igen jelentékeny összeggel magasabb alapdijakat állítottak be. A rendezés a békéi kilométerpénz és as újabban rendszeresített órapénz kombinációja alapján történt meg. A kilométerpénz a gyors- és személyvonatoknál egyforma, a vegyes- és gyorstehervona- toknál azonban magasabb és a tehervonatoknál a legmagasabb. A Polgári Kör könyvtára. A Polgári Kör március 28-iki választmányi ülésén foglalkozott a Kör könyvtárának állapotával s határozatokat hozott annak helyrehozatala érdekében. Sajnálatos tény ugyanis, hogy a könyvtár igen elhanyagolt állapotban van s ez a forradalom okozta zavaros közállapotoknak tulajdonitható. A választmány most mindent elkövet, hogy a könyvtárt ismét minden igényt kielégítő állapotba állítsa vissza ; ehhez azonban a Kör tagjainak hathatós támogatására és megértésére van szüksége, abban a meggyőződésben élvén, hogy a könyvtár helyreállítása nemcsak a Körnek, de főként azoknak érdeke, akik a könyvtárt igénybeveszik. Kimondotta a választmány, hogy bár elsőrendű érdek az, hogy a könyvtár minél előbb rendbehozassék, mégis, tekintettel arra, hogy a forró nyári hónapok bekövetkeztéig állandóan igen sokan veszik igénybe, azt egyelőre nem zárja el olvasóitól, azonban könyvet csak nagyon korlátolt számban ad ki s azt is csak kárbiztositék ellenében. A lcárbiztositékot a választmány egyszersmindenkorra befizetendő 30000 koronában állapította meg, amely összeget mindenki visszakap, amint a köngvtárt többé igénybevenni nem óhajtja s a kivitt könyveket visszahozza. A nyári, vagyis junius, julius és augusztus hónapokban a könyvtár be lesz zárva; ez alatt az idő alatt könyvek senkinek sem fognak kiadatni, mivel ezt a három hónapot használja fel a választmány a könyvtár teljes rendbehozatalára, s magától értetődik, hogy eddig az ideig minden kint levő könyvet vissza kell szolgáltatni, hogy a teljes könyvállomány pontosan számbavehető és könyvjegyzékbe foglalható legyen. Felkéri tehát a választmány a Kör igen tisztelt tagjait, hogy törekvésében legyenek segítségére és május 31-ig ugg az ezután kiadandó mint a régebben, sőt évekkel ezelőtt kiadott könyveket is a könyvtárosnak beszolgáltatni szíveskedjenek. Könyvtárórák nem szerdán és szombaton, hanem hétfőn és csütörtökön délután 4—6-ig tartatnak. Ki javit varrógépeket gyorsan, lelkiismeretesen és olcsón? linger Co. varrógép It.-T. Békéscsaba, Andrássy-nt 11.97 21—30 Erdélyből már a kereskedők is repatriálnak. Nincs pénze a vármegyének. Felemelt postai átalány. Vem indulhat meg a közutak épitése.
