Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-01-03 / 1. szám

LVII. évfolyam 1. szám. Szombat Gyula, 1935. január 3. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI. TÁRSA HALMI ÉS KftWAJTOÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 korona Beszámoló. A magyar sajtó nagy részében csak az elmúlt év politikai munkájá­ról láttunk beszámolót, de a gazda­sági kibontakozás eredményéről nem találkoztunk olyan összefoglaló kép­pel, amely a közvéleményt tájékoz­tatná arról, hogy a kormányzat e téren milyen erőpróbát fejtett ki s hogy a gazdasági konszolidációra való törekvésnek mik a konkrét vív­mányai. Megkíséreljük tehát, hogy olva­sóinkat nagy vonásokban végigve­zessük az állami pénzügyek és ezen keresztül a magángazdaságra kiható épitőmunka eddigi fázisain. Az esz­tendő még az infláció jegyében indult, a bankóprós szakadatlanul működött, a kereskedelem és az ipar a kötött forgalom hátrányai miatt panaszko­dott. De már kora tavasz előtt a jó- vátóteli bizottság felfüggesztette a zálogjogokat, ezáltal lehetővé tette egy külföldi kölcsön megszerzését és az ennek felhasználásáról intéz­kedő pénzügyi és gazdasági újjáépí­tési tervezet elfogadását. Mire pedig beköszöntött a nyár, már meg is kez­dette működését a Magyar Nemzeti Bank, amelynek felállításával meg­indult pénzünk megszilárdulási fo­lyamata és sorsa hozzáköttetvén az angol font állandó értékének jövőjé- hez, biztosította gazdasági szerveze­tünk gyógyulásának megindulását. Az év sokat envhitett a hitelvál­i/ Ságon is, amelynek terhét érezte az ország minden gazdasági tényezője. A cél az, hogy normális lejáratú forgóhitelre és hosszú lejáratú beru­házási hitelekre teremtsen a közgaz­daság magának bázist, mert a drága hitel sem a mezőgazdaságra, sem az iparra és kereskedelemre nem jelent fel lélegzést. Minden törekvés arra irá­nyul, hogy a gazdasági étet konszo­lidálódása háttérbe szorítsa a ma még mindig divatos kosztkamatot, mely előnytelen maradványa a gazdasági élet átélt krízisének s az akkor ki­virágzott egészségtelen konjunktúrá­nak s helyette szert tegyen a magán- gazdaság olyan hitelre, mely szá­mára nyugodt fejlődést biztosit. Az Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC ipar érdekében az állam iparfejlesz­tési kedvezmények nyújtásával tette meg a kötelességét. A bankgazdál­kodás terén hasonlókép előnyösen változtak a viszonyok. Az alapítási láz elmúlt és hozzásimulnak újra régi üzletágaikhoz, betétgyűjtéshez s a magán hitelszükségletek kielégíté­séhez. A kereskedelem számára arról Megjelenik szerdán és szombaton. számolhatunk be, hogy az elmúlt év meghozta a szabadforgalom helyre­állítását. Megszűntek az árvizsgáló bizottságok, felszabadult a szón- és faforgalom, fokró 1-fokra helyreállt a kiviteli és behozatali korlátozások megszűnésével a forgalom teljes sza­badsága. Kik kerültek B. listára ? A. szegedi kerületből 30 rendőrtisztviselő vált meg állásától. A B-lista réme csak nem akar eltűnni az agyonszanált tisztviselőtársadalom fője fölül. A leépítés nagyszerű technikája csak most kezdi igazi formáját megmutatni, ami­kor is a kalendárium óramutatója veszedel­mesen közeledik az 1925. jnnius dátumához, amellyel a szanálási törvény értelmében a tisztviselői létszámcsökkentést be kell fejezni. Jelentkező az önkéntes B-listára nem akadt, ngy hogy a belügyminisztérium most hivatalból, nóvszerint rendelte el és nevezte meg a rendőrségi uj B-listásokat. A szegedi rendőrkerület felügyelői karából hat, a fogalmazói karból öt nyug­díjazás történt. A többi a segédhivatalokra esett. A szegedi kerületből a következő rendőr­tisztviselőket helyezték B-listára: Dr. Hermanovszky főtanácsos Kalocsa, Zilahy tanácsos Szentes, Kubovics kapitány Gyula, dr. Galli fogalmazó Békéscsaba Potyondy főfelügyelő Szeged, Barna főfel­ügyelő Kecskemét, Bolla főfelügyelő Hód­mezővásárhely, Molitorisz főfelügyelő Szeged, Piukovics felügyelő Szeged, Micsán fel­ügyelő Szeged. Ezeken kivül egy segédtisztet és nyolc detektívet helyeztek B-listára a mi kerületünkben. A rendőrségnél az utolsó B-lista ez év júniusában lesz. Nem lesz Gyulán Megírtuk néhány héttel ezelőtt, hogy a gyu­lai közönség kényelme szempontjából lapunk szer­kesztője Menetjegyiroda felállítását kérelmezte az államvasutak igazgatóságától. Békésmegyében Csabán és Orosházán már működik a Menetjegyirod» s ha a gyulai tervbö vett vasútvonal kiépül, Gyulán is nélkülözhetetlen lesz egy minden tekintetben jól reorganizált iroda fenntartása. Az állam­vasutak igazgatósága a kővetkező levelet intézte dr. Lukács György őaagymóltóságához, ki kegyes volt a Manatjegyirod felállítására vonatkozó kér­vényünket pártfogolni. (Annak megemlítése mellett, hogy dr. Csete polgármester is véleményezte a közérdekű kérést, az államvasutak igazgatósága a következőket írja :) Kegyelmes Uram ! Oroszlány Gabor urnák általad hozzám juttatott kérvényét idemellékelten visszaszár­Menetjegyiroda. utaztatva sajnálattal közlöm V-led, hogy a Bákésgyulán felállítani szándékolt menetjegy- irodafiok létesítését az igazgatóság nem látja indokoltnak, sem szükségesnek. Az igazgatóság ugyanis a Békésgyulán várható forgalmat nem tartja életképesnek, az az iroda fenntartási költségeit sem fedezné és miután igy annak felállítása a központi m^net jegyiroda admisztrációját feleslegesen szaporí­taná és költségeit növelné, ez sem a vállalat­nak, sem a köznek, de magának az engedmé­nyesnek sem jelentene hasznot. Ezen okok miatt az iroda felállításától el kellett tekintenem. Mély tiszteletem nyilvánításával vagyok kész híved: tasnádi Szűcs, állam vasunk í^azg. hniyettese A nem állami tanitók nyugdíjalapja. Budapestről jelentik: A pénzügyi kormány vállalta a nem állami tanitók nyugdíjalapja hiányának fedezését. Az aranyköltségvetést a mi­niszterelnök hozzájárulásával 565000 aranykoro­nával bővítik. A Bethlen István gróf miniszter elnöknél tartott értekezlet határozata szerint a kényszeridő körülménye figyelembevételével szük­ségesnek látszott a költségvetésnek az emelése, a kultuszminiszter köriratban hívta fel az egy­házi főhatóságokat, hogy a maguk részéről is mindent kövessenek el annak érdekében, hogy a nyugdíjintézetek a jövőben hiány nélkül tudja­nak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek 1 [ 9 es Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom