Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-08-20 / 67. szám
2 Békés 1924. augusztus 20 Ezután Czettler Jenő emelkedett szólásra, aki nagyszabású gazdasági programot terjesztett elő. Vázolta a Földmunkások gazdasági helyzetét és rámutatott arra, hogy a kérdést «csak munkaalkalmak teremtésével lehet megoldani. Ezután igy folytatta beszédét: — Az ország szociális talpraállitásának munkáját az egyházi földeken és a katolikus nagybirtokokon kell megkezdeni azzal, hogy elsősorban eseken a birtokokon térjenek át a mezőgazdasági iparra és az intenzív gazdálkodásra. Glattfelder püspök már 15 éve együtt dolgozik velem ebben az irányban és remélem, hogy az ő megértése elősegíti ennek a programnak megvalósít, ását. Kijelenti ezután, hogy ebben az irányban a kormányhoz is felterjesztést intéznek és reméli, hogy a törvényhozás utján is gondoskodás történik a mezőgazdasági munkaalkalmak fokozásáról, a termelés kiterjesztéséről és a mezőgazdasági ipar intenzivebb meghonosításáról. Ezután Tóth Imre, a szegedi katolikus kör elnöke szólalt fel, majd Glattfelder Gyula püspök mondotta el zárószavát. Megígérte, hogy egész erejével azon lesz, hogy valósággá váljék az a gazdasági program, amelyet Czettler Jenő kifejtett. Tizenegy órakor a hitbuzgalmi szakosztály ülése kezdődött. A hitbuzgalmi szakosztály ülése. A szociális szakosztály gyűlésével párhuzamosan ugyancsak délelőtt tartotta gyűlését a hitbuzgalmi szakosztály, amelyen Horváth Győző püspök elnöki megnyitója után Muntgán István táblabirói tanácselnök a magyar nép lelki- gondozásáról mondott mélyenjáró beszédet, majd Vörösváry Ernő nyugalmazott esperes határozati javaslatot nyújtott be a katolikus sajtó pártfogására. Andrdssy Kálmán dr., államvasuti osztályfőnök a tanyai nép lelkigondozásának kérdésével foglalkozott és a papnevelés ügyét tette szóvá. A szakosztály ülése Horváth Győző püspök felszólalásával ért véget. A kulturális szakosztály munkája. Délután 2 órakor a kulturális szakosztály Dr. Lukács György v. b. t. t, nemzetgyűlési képviselő elnökléRével tartotta meg ülését. Lukács György elnöki megnyitóját, melyet frenetikus tapssal kisért a hallgatóság, lapunk mai számában külön cikkben közöljük. Itt dr. Mayer Márton szegedi tanár tartott előadást a család védelméről, mely nagy tetszéssel találkozót t. A nők gyűlése a vármegyeházán. Délután 4 órakor a vármegyeház dísztermében nagy és előkelő közönség részvételével folyat le a női diszgyülés, amelyen Kovacsics D »zsőné főispán neje elnökölt. A főispánná a következő beszéddel nyitotta meg az ülést: Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ur! Keresztény Testvéreim ! Súlyos megpróbáltatások és nehéz feladatok előtt állunk. Férfi és nő lankadatlan munkájára, lelki erejére van szükségünk, hogy a mai történelmi időket emberi méltóságunk megőrzésével éljük át. A férfiak emberfeletti munkájából nekünk keresztény nőknek is ki kell vennünk részünket, Ha csüggednek, ha hitüket vesztik, lankadó erejüket nekünk kell újra élesztenünk, ha reményt vesztve feledést keresnek, nekünk kell visszavezetnünk őket hivatásuk göröngyös útjára. Ha légvárakat építenek és fantáziájuk elragadja, nekünk kell visszahívnunk őket meggyötört anyaföldünkre. Ha lelkűk egyensúlyát vesztve, megrendült bizalmuk, nekünk kell őket bátorítanunk. Ez a keresztény magyar nő feladata a vele együtt szenvedő mai nemzedékkel szemben. Da a nő gyengéd kezeibe van a Mindenható bölcs rendelkezése folytán letéve a jövő reménye, az a kis embervirág, amelynek hajlítható lelkülete az ő szobrász'! kezükre vár. Ezek a kis embervirágok s a már fejlődésben levő hajtások a mi legfőbb gondjaink. Az édes anya, ki gyermekét féltő gonddal ápolja, oltsa leikébe Jézus Krisztus életének képeit, Magyarország nagyságát, dicsőségét és most oly lánggal égő fájdalmát, kicsinységét. Tanulja meg az a kis embervirág már kis korában a jó Isten imádását és a haza szeretetét. Az a gyermek, aki Istenben hisz és bízik, aki tudja mi nekünk Patrona Hungáriáé, ki nekünk szent István, szent László hazánk többi szentjei és nagyjai, az legyen bár leány vagy fiú, nyugodtan elengedhetjük e világ útjára és nem lesz csalódásunk benne. Magyarország pátronájához imádkozzunk. Kérjük párfogását a jó Isten előtt, hogy malaszt- jával erősítse meg esendő lelkünket, adjon erőt, hogy nehéz napjainkat keresztényi megadással viselhessük el, öizin'„9 tisztelettel üdvözlöm nagy- méltóságu és főtisztelendö Prohászka Ottokár urat, Székesfehérvár nagynevű püspökét, méltóságos és főtisztelendő Glattfelder Gyula Csanádi püspök urat, Farkas Edit Öméltóságát, a Szociális Misszió Társulat fönökasszonyát s ezek után a mai nagygyűlésünket megnyitom. Zugó taps után Farkas Edit mélyebb hitéletre buzdította a jelenlevő hölgyeket, utána pedig Prohászka Ottokár lépett a szónoki emelvényre. — Magyar anyák — fordult a gyűlés résztvevőihez emelkedett hangon Prohászka Ottokár —, úgy neveljétek a gyermekeiteket, hogy minden katolikus gyermek magyar és irredenta legyen. Ezt a lesülyedt országot csak mi emelhetjük fel saját vérünkkel, saját akaratunkkal és ha kell, saját életünkkel. Minden bajunk kutforrása a könnyen felejtő magyar jellem. A magyar ember jelleme olyan, mint a tej, sokszor olyan, mint az aludtei. Prohászka Ottokár dr. püspök beszédét szűnni nem akaró, tomboló éljenzés követte, majd Glattfelder Gyula dr. püspök mondott köszönetét Prohászkának, mint a magyar lelkiismeret legnagyobb ébrentartójának. A kétszázéves templom. A gyűlés résztvevői közül igen sokan elmentek megtekinteni a józsefvárosi templomot, amelyet kétszáz évvel ezelőtt, a törökdulás után a németek alapították és most áll renoválás alatt. Itt Gróh István az Országos Iparművészeti Iskola igazgatója mutatta meg a templom készülöféiben levő freskóit, amelyet az Iparművészeti Iskola nőyendékei készítenek. A férfiak gyűlése. Ugyancsak szombaton délután tartották meg Kovacsics Dezső főispán elnöklésével a gimnázium tágas udvarán a férfi-diszgyülést. A többezerfőnyi közönség előtt P. Böhle Kornél domokosrendi atya mondott hosszabb és felvilágosító beszédet, majd Krüger Aladár, Haller István volt miniszter és Brém Lőrinc prelátus-kanonok zajos tetszéssel fogadott előadása után a gyűlés véget ért. A pápai nuueius fogadása. Késő délután az egész város ünneplöközőn- sége különböző helyekről egy nagy folyamba egyesült és úgy igyekezett az állomás felé. Az ünnepi díszben pompázó urihölgyek és a tanyai hívek festői népviselete szinpompás és mozgalmas látványt nyújtott. Olyan volt ez a felvonulás, mint egy titokzatos messzeségből elindult procesz- szió, amelynek elejét és végét elnyeli a misztikus sötétség. Cserkésztük kezében lampionok pompáztak, a ringó tömeg közepe táján a homoki ifjúság zenekara diszindulókat fújt. A végeláthatatlan menet elérte a vasúti állomást, ahol már a város polgári és katonai előkelőségei felsorakoztak. Nagyszerűen festettek a díszbe öltözött lovas és gyalogos rendőrök. A rendfentartásra az összes rendőrtiszteket kivezényelték. Egymásután léptek a peronra Prohászka Ottokár püspök, Puff tábornok, Tanczik rendőr- főtanácsos, Szilassy őrnagy és az egész város előkelőségei. A város nevében Csete József polgármester volt jelen, a vármegyét Daimel Sándor dr. alispán képviselte. A notabilitások sorfala mögött az egyesületek küldöttségei sorakoztak. Pontosan 8 óra után 18 perccel futott be a zöld lombokkal díszített pályaudvarra a pesti vonat. Az egyik vagonban csakhamar látható lett a nuncius közszeretetnek örvendő alakja. Megjelenését riadó éljenzéssel fogadta a perront szorongásig megtöltő közönség. Majd előlépett Csete József dr. polgármester s lendületes beszéddel köszöntötte a csonka ország szélére jött nunciust. Az egyház nevében Lindenberger János dr. debreceni plébános latin nyelven üdvözölte a pápa követét. Folytonos éljenzés és kendőlobogtatás közepette a nuncius a város diszfogatába szállt és lassú léptekkel elindult a hintó a város felé. Amerre ment, az utca két oldalán lobogó lampionok százai fogadták, az összes tornyokban megkondultak a harangok és a rakéták végtelen sokasága cikázott a sötét égre. A nuncius bevonulása diadalmenet volt. Az ünnepi hangverseny. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötték Gyula városának é3 környékének társadalmi előkelőségei, A koncert minden izében a legszebben sikerült. Az egyházi vegyes énekkar nyitotta meg a magyar Himnusszal és a papai himnusszal. Az énekkart Koudella Géza, a budapesti egyetemi templom karnagya vezette. Steinhausz Gyula hegedűművész két darabot adotr elő. Glück Gevotte-ját és Schubert Preghieraját. Bancsó dr.-né Kovácsaiméin dalénekesnő a Tosea imáját és Hodula Hattyúdalát énekelte. Kötsky Jolánka gordonkamüvésznő Popper Andacht-ját és Chanson villagoise-ái adta elő. Székelyhidy Ferenc pedig Kacsóh Pongrác Rákóczi megtérését, majd Sík Sándor és Koudela Búcsú-énekét Máriához énekelte. A műsort az énekkar fejezte be Czuczor Gergely és Koudela Riadójával, melyet a nyolc- szólamu kórus Kovalszky Róbert kíséretében adott 8[ő. Az összes zongoraszólamokat perbáli Hodula István zeneszerző játszotta. A kórust lakácsy Dénes káplán tanította be, kinek a fényes és emlékezetes hangverseny megrendezése köszönhető. A nagygyűlés. A nagygyűlésen, mely vasárnap délelőtt a gimnázium udvarán épített sátor alatt folyt le, 5000 ember vett részt. A rövid megnyitó beszédet gróf Wenckheim Dénes mondotta. Dr. Zöldy János megyei hiszti főorvos, egészségügyi főtanácsos lépett az emelvényre és klasszikusan tömör, hatásos beszédében ismertette a gyulai katolikus- ság történetét és fejlődését —egészen napjainkig. Kitűnő előadást tartott dr. Megyesy Ágoston ügyvéd és Muntgán István szegedi ítélőtáblái tanácséi nők. Ezután a pápai nuncius beszélt németnyelven. Beszédében munkára hívta fel a magyar katolikusságot és kifejtette, hogy nincs csügge- désre ok, mert munkával és nem szószátyárko- dóssal újra lábra állhat ez a szép nemzet. A nuncius után zugó tapsorkán között lépett az emelvényre Prohászka püspök. Közvetlen beszéde, hangoztatott nagy igazságai mély hatást keltettek. Kijelentette, hogy olyan időket élünk, hogy az összes keresztény magyaroknak, katolikusoknak, reformátusoknak, evangélikusoknak, unitáriusoknak össze kell fogniok a nemzet, a vallás, az erkölcs megmentésére. — Egy kis pestmegyei község — mondotta — harangot vett. De az egyház szegény volt s nem volt pénze, hogy a harang kötelét is megvegye. Megvették a reformátosok. Most már szól a harang. Együtt huzza a két felekezet, ha vész van, vagy Isten dicsőségét kell hirdetni, Prohászka püspök nagyhatású beszédét állandóan félbeszakította a tetszés moraja és a feltörő éljenzés. Prohászka beszéde után Linden- berger kanonok zárta be az ülést, mely után felhangzott a Himnusz s véget ért a ritka szép ünnepség. Tisztelgés és diszebéd. A nagygyűlés után a pápai nuneius a vármegyeház termeiben fogadta az előtte tisztelgő küldöttségeket. Utána a díszteremben ebéd volt, melyre külön meghívót bocsájtottak ki. A diszebéden a nuncius báliján Kovacsics főispán, jobbján pedig Prohászka püspök ült. A nunciussal szembsn gróf Wenckheim Dénes, a katolikus nagygyűlés világi elnöke. A diszebéden a főispán mondotta az első felköszöntöt latin nyelven a nunciusra, Brém Lörincz püspöki hely- nök pedig a kormányzóra. Prohászka püspök a nagygyűlés rendezőinek mondott köszönetét, viszont dr. Zöldy János a vendégeket üdvözölte. A diszebédre a következők voltak hivatalosak: dr. Schioppa Lőrinc pápai nuncius, gróf Wenckheim Dénes, gróf Almásy Alajos, dr. Kovacsics Dezső főispán, dr. Prohászka Ottokár püspök, dr. Lukács György v. b. t. t., dr. Glattfelder Gyula püspök, dr. Lindenberger János, Karácsonyi János püspöki helynökök, dr. Muntyán Mindenféle iskolakönyv kapható Dobay János könyvkereskedésében.
