Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-03-15 / 22. szám
1924. március 15. Békés 3 dések, forgalmi s egyéb csak a szegényeket sújtó adók beszüntetendők lennének. Nem kétségbeejtő állapot-e az, hogy még most is, amikor az egekig emelkedő drágaság már katasztrófával fenyeget, az állam még most is drágít, úgy hogy pl. Ausztriában olcsóbban lehet venni cukrot, mint amennyi nálunk csak a kincstári részesedés ? Gondolkodni kellene afelett, hogy lehetne a valódi vagyonokat úgy megadóztatni, iKgy azt ne lehessen a szegény fogyasztókra áthárítani El kellene rendelni, hogy deresre kell huzatni mindenkit, aki a zürichi jegyzés szerinti árakat átlépi, vagy aki a megengedettnél nagyobb haszon mellett árusit valamit. Egyszóval mindent kellene elkövetni, hogy az árakat leszorítsuk s a korona értékét emeljük. Az orosz fronton a magyar fedezék mögé lacsapott a gránát, forgott forgott, végre megállt anélkül, hogy pukkant volna, arra azt mondják, hogy megdöglött. Minthogy a gránát forgalmas helyen feküdt és senki sem akart hozzányúlni, a tisztek elhatározták, hogy bekerítik s intett is a hadnagy egy legénynek, hogy hozzon 8—10 karót s verje földbe a gránát köré, nehogy éjjel valakinek a lába alatt explodáljon ; később eszébe jutott a hadnagynak, hogy megnézze a legény munkáját, hát Uram Isten, mit lát? A legény két kézre markolja a gránátot s azzal veri földbe a karokat I . . . Ennyi ésszel s ilyen bölcsességgel vezette Ausztria a külpolitikát 400 évig s az a legény szerencsésebb volt, mert a gránátja nem robbant fel, de bezeg felrobbant Ausztriáé, de úgy, hogy tőle recsegett ropogott és meggyuladt az egész világ és az áldozatok leginkább magyar tiszt viselők, kisebb iparosok, munkások és napszámosok jajgatása és halálhörgése még most is hallatszik a romokból s nincsen senki, aki meg mentésökre siessen, mert a hivatásos mentők nem érnek rá, el vannak foglalva . . . kisüsttel 1 Még egyszer kérdem: quousque tandem! A Pártfogó Egyesület közgyűlése. A Befeésímgyei Pártfogó (patronázs) Egyesület március 9-én délután 5 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a vármegyeháza kis tanácstermében dr. Konrád Ernő kir. ügyészségi elnök elnöklete alatt. A tagok elég szép számmal voltak jelen. Ott láttuk a jótékonyság és a szeretet istápolása körül csendben és fáradhatatlanul tevékenykedő hölgyek közül Lmdl Etelka, Szarvassy Mária, Köpösdy Jolán és Nem dy Maria urhöl- gyeket, továbbá dr. Daimel Sándor alispánt s az ügyészi és bírói kart szép számban. N <gy István törvényszéki jegyző egyesületi titkár olvasta fel gondosan megszerkesztett jelentését, különösen kiemelvén benne Péczely Józsefnek, az egyesület által fentartott szeretetház igazgatójának érdemeit, aki a legnehezebb időkben férfias bátorsággal védelmezte a szeretetház intézményét. Érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg. A közgyűlés legfontosabb tárgya a szeretetház állami kezelésbe való átadásának elhatározása volt. Az állammal e tekintetben kötendő szerződésbe oly pontokat vett be a közgyűlés, amely az egyesület érdekeit az általa létesített intézménnyel szemben minden időkre megvédem lesz hivatva. Yarga Gyula város közigazgatási tanácsnok indítványára a közgyűlés az állami kezelésbe átadásnak elhatározása alkalmából dr. Konrad Ernőnek, mint aki a szeretetház létesítése, szervezése és vezetése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett, hálás köszönetét fejezte ki. Dr. gróf Wenctheim László egyesületi elnök lemondását sajnálattal vette tudomásul s öt érdemei elismeréséül örökös tb. elnökké választotta meg. Meleg szeretettel emlékezett meg a közgyűlés Almásy Dénesné grófi.ő nemesszivüségérői, aki úgy az egyesület anyagi segélyezésével, mint a fiatalkorú bünÖBÖk szellemi és lelki életének istápoiásável nevét az egyesület emlékkönyvébe soha nem halványuló aranybetükkel véste be. Szeretőiének és bálájának kívánt kifejezést adni a közgyűlés akkor, amidőn egyhangú lelkesedéssel elhatározta, bogy a nemesszivu grófnőt az egyesület védnökének kéri fel. Dr. Ladies László takarékpénztári vezérigazgatónak, aki az egyesületet a legnehezebb időkben anyagi támogatásban részesítette s mindazoknak a nemes emberbarátoknak, akik az egyesületet nehéz feladatának teljesítésében megsegítették, a közgyűlés köszönetét szavazott s elnök indítványára elhatározta, hogy nevük t a szere tetházban elhelyezendő emléktáblán örökíti meg. A közgyűlést követő napon dr. Konrád Ernő és Kurtz Antal az egyesület megbízásából egy a letartóztatottak által készített művészi rajzokkal díszített emlékalbumot nyújtottuk át gróf Almásy Dénesnének a fogház missziós gyermekvédelem érdekében kifejtett munkásságának megörökítéséül. Lukács György előadásai. Városunk nagynevű képviselője úgy társadalmi, mint politikai téren fár;-daaUtianul folytatja kiváló működését. L gntóbb, mint a Magyarság irja Magyar N-mzeti Szövetség szociálpolitikai előadássorozatában tartott értékes előadást e hó 10 én »Népegészségügy Magyarországon« címen. Kifejtette, hogy a világháború emberanyagunk javát, a fiatalokat, erőseket, egészségeseket pusztította el, viszont a jövö sürgősen várja erőteljes, -gészséges magyar nemzedékek sorompóbaállását. 0 yan felvilágosító munkára van szükségünk, amely az egyetemes nagy népartalmak : a iuber- knlózis, a nemi betegségek és az alkoholizmus egészség- és életrontó veszedelmét a legszélesebb korb-n ismertekké tegye és a tőlük való óvako das tudnivalóira mindenkit kitanitson. A tnber kulózis egymaga harmadfélszerannyi emberéletet pusztít, mint a többi összes fertőzőbetegségek együttvéve, a tuberkulózis halálozások száma sz összes elhalálozások hetedrészét teszi. Az előadó részletesen ismertette a tuberkulózis megelőzésére alkalmas rei d-Zübályokat, szólott a tuberkulózis gyógyitásáiól és vetített képekben mutatta be a szanatóriumi kezelést és annak eredményeit. Ez után a tüdőgondozókról (diszpenzérekröi) és az erdei iskoláról szólott. Teheibiró, ellenálló, acélos nemzedékekre van szükségünk, mert csak így tudjuk nemzetünket fenntartani és egyéni sajátosságait, képességei kifejlesztésével az emberiséget gazdagabba tenni. A nemzetgyűlésen pedig a közoktatásügyi bizottság legutóbbi gyűlésén szólalt fel a középiskoláról szóló törvényjavaslat során. Ezzel kapcsolatban Lukács György azt óhajtotta volna, ha bizonyos tekintetben az egységesítést erősebben vinnék keresztül. Különös súlyt helyezne arra, hogy mindhárom kőzépiskolatipns tantárgyai köz- Mvegyék a földrajzzal kapcsolatban a közgazdáé Bágtan, továbbá az egészségtan, fokozott mértékű és a zene- és művészettörténet tanítását. Üdvös javaslatai remélhetőleg a parlamenti tárgyalás során törvénnyé is válnak. Gyermekek mentése. Magyarországon mintegy 40000 főre lehet becsülni, az 5 éves korig, évenkint megmenthető gyermekek számát. Itt nyilik a legszebb tér úgy a hivatalos mint a társadalmi tevékenység szá mára, hogy felvegye a harcot a csecsemő és gyermekhalandóság ellen, mert kiválóan jelentős eredményeket lehet elérni, ha kitartással és eréllyel küzdünk e baj ellen. A tudatlansággal szemben a felvilágosítást, a gondatlansággal szemben a szigorú hatósági ellenőrzést, a szegénységgel szemben pedig a megértő támoga tást kell alkalmazni. A természet rendje szerint gyermeknek nem szabad lenne meghalni, mert a csecsemőknek mintegy 90%-a ép és életképes szervezettel jön a világra. Akik a védekezésben segíteni kívánnak, akik mélyen átérzik, hogy nagy Magyarország visszaszerzéséhez ember, nagyon sok ember kell, azokat kérve kérjük, támogassák a vármegyei Stefánia gyermekvédő Szövetséget. Hazafias elismerés illeti azokat, kik a gyermekvédelem céljait adományukkal előmozdítják. Legújabban gyűjtöttek és adakoztak: Szarvas község 150.000, Pusztaföldvár község 100 000, dr Kiss László gyomai főszolgabiró gyűjtése 100.000, Okos György Csorvás 30 000, Gyoma község 20.150, Kondoros község 22 000, Csíki János Békéssámson 15 000 Gyulavári község 14.000, Nagyszénás község 10 000 Iparos kör Csorvás 10.000, Öcsöd község 10.000, End- rod község lu.000, Csorvási keresztény munkás- egylet 5000, Megyeri Lajos Pusztaföldvár 5000 koronát. Az adományokért hazafias köszönetét mond a békésvármegyei Stefánia Szövetség Gr. Wora- cziczky Jánosné, gróf Almássy Lili ig. elnök, dr. Konkoly Tihamér várm. főjegyző, szöv. elnök. 3 szobás iakás külön épületben, bútorokkal együtt átadó. — Bővebbet, dr. Sulyoknál, Köröspart u. 43. szám (délután). 253 2—3 m i m_m XL. Március 15. „A virágnak megtiltani nem lehet, hogy ne nyílj ék, ha jő a szép kikelet.“ Ezt Petőfi irja egyik legszebb költeményében, de ebben nemcsak Petőfi lelke, hanem allegorikus értelemben az emberiség lelke és érzelem világa nyilatkozik meg. Az emberiség túlnyomó része századok során át a jobbágyság elnyomatása alatt nyögött és e naphoz fűződik hazánkban felszabadulása. Midőn 1848. februárban a franciaországi események hire hozzánk eljutott, a magyar rendek elhatározták V. Ferdinánd királyhoz felirat küldését, melyben kérték, hogy Magyarországnak régi jogai szerint való szabad alkotmányt és önálló kormányzatot adjon. Egyben elhatározták, hogy minden adók és közterhek — ideértve a hadügyi költségeket is — az ország minden lakosára arányosan legyenek felosztva, egyben az urbérrendszer töröltessék el s ennek kárpót lását az állam vállalja magára. Egy küldöttség — melyben a magyar nemzet lánglelkü vezérei vettek részt — a feliratot Bécsbe vitte. A ren dek ily nagylelkű elhatározása a népet országszerte nagy lelkesedésre keltette. A mozgalom központja Budapest lett, hol a nép az ifjúság hevesebb magatartása folytán az eredetileg kért engedményeken felül már radikalisabb követelésekkel is lépett fel Tizenkét pontba foglalták a nemzet követeléseit. Ezek között független magyar minisztériumot, a cenzúra eltörlését, vallás- szabadságot, törvényelőtti egyenlőséget, az ide gén katonaságnak a haza területéről eltávolítását és a magyar ezredek hazabocsátását, esküdtbiró ságot tanszabadságot, a helytartóság eltörlését és Erdélynek az anyaországgal való egyesítését kérték. Kossuth Lajos vezetése alatt indult a küldöttség Becsbe, hol a magyar nemzet kérése kedvező fogadtatásra talált. V. Ferdinánd március 16-án kelt kéziratban József Nádort Magyar- országon császári képviselővé és gróf Batthyányi Lajost miniszterelnökké kinevezte A mozgalom további folyamata már nem számítható Március Idusának eszményi keretébe. A szabadság és jogegyenlőség azonban elvileg e napon születtek meg, azért e nap méltó arra, hogy erről minden magyar ember különös kegyelettel emlékezzék meg. Márelns 15 az anyatemplomban. A márciusi évforduló alkalmából az anyatemplomban régi szokás szerint reggel 9 órakor szentmise tartatik, melyen az iskolák növendékei is megjelennek. A szentmise előtt az összes iskolákban a gyermekek korához és felfogásához mért emlékbeszéd, szavalatok és hazafias dalokkal fogják a nap emlékét méltatni. A gyulai evang egyház március hó 15>én délelőtt 9 órakor az Ecsedi-ntcai imaházban ünnepi istentiszteletet tart. Jönnek a harangok. A gyulai anyatemplom nj harangjai már szállításra készen állanak és a közeli napokban megérkeznek. A harangok a korábban megállapított napon: Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (március 25) délután 2 órakor fognak a vasúti állomástól a városba ünnepélyes módon beszállittatni. A toronyba fel- vontatásnk és elhelyezésük is ugyanekkor megtörténik. A rendezőség figyelembe vette a Gyulai Magyar Főid^sztársuiat most is m^nyilvánított azon régi előjogát, hogy a harangokat ők szállíthassák be, de az ünnepélyes b-kisérésbsn a társadalom egyéb alakulatai, igy az ipartársnlatok és egyéb testületek is résztvesznek és erre fel is kéretnek. A bevonulást lovasbandérium nyitja meg, melybe már előzőleg 15 lovas jelentkezett. Az ezután jelentkezők, Góg Istvánnál (Dob ntci) vétetnek jegyzékbe; a koszorús leányok és a menetben résztvevő kiséröleányok elrendezésére és gondozására Csomós Péterné kéretett fel, aki a további jelentkezőket szintén elfogadja. A harangokra már közel egy év óta folytatott gyűjtés és adakozások túlnyomó része készpénzben fizettetett és csak mintegy fele folyt be természetben búzában. A harangok ára buzaérték, illetve a búza súlyban (kilónként 32 kg. búza) lett a harangöntő által m-gállapitva. Mivel pedig a búza ára folyton rohamosan emelkedett, mig ezzel szemben a készpénztőke fizető ereje egyre osókkeut, a leggondosabb elővigyázatra volt szükség, hogy a teljes vételár fedezhető legyen. Mivel pedig előre nem látott költségek merültek Ld, a gyűjtést nem lehetett beszüntetni, sőt mindenki Blessen még most az utolsó órában befizetni adományát.
