Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-01-09 / 3. szám

Szerda Gyula, 1924« január 9. Előfizetési Arak : Negyedévre helyben vagy vidéken . 6000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. LVI. évfolyam 3. sxám, Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Debay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 200 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Az ország érdeke. Nagy szenzációt keltett, hogy a csong­rádi bombamerénylettel kapcsolatban a ható ■ ságok szükségesnek tartották egy országos hirü személyiség kihallgatását, akiről — alappal-e vagy alap nélkül — az a hir van elterjedve, hogy egy tekintélyes és nem egé­szen nyilt szervezetnek a vezére, amely szer­vezet kellő hatalommal is rendelkezik céljai elérésére. Igaz-e ez az utóbbi, vagy nem, nem igen tudhatjuk, de nemrégiben hallot­tunk olyan kijelentéseket a vezér ajkáról, amelyek erre engednének következtetni, most pedig ál Utólag valami kinevezési okmányt találtak, amely Alföldi Brigád nevű szerve­zet létezését sejteti. Azt hisszük, mindezek csak romlátások. Romlátásai külső és belső ellenségeinknek, nyugtalan vérü és rossz lelkiismeretű politikusainknak és ebben a látszólagos és mesterségesen keletkeztetett látszat­ban minden rendőri szemfülességnél sokkal jobban eligazit bennünket a pszihológia, a magyar ember természetének ismerete. Ugyan honnan szerveződhetnék meg, pláne itt az alföldöu egy olyan brigád, amelytől akár a hon feltámasztását remélni, akár a dolgok mai rendjének felforgatását félteni lehetne. Van-e az alföldi magyarban akkora összetar­tás, akkora lelkesedés a nemzet ügye, az ország dolgai iránt, hogy ilyen szervezet nem hatásosan cselekedni, de még csak becsüle­tesen létrejönni is képes volna. Ha attól fél­tik némelyek az ország sorsát, mások a ma­guk hatalmát, hogy készül vagy már van is az országban valamely szervezet, amely, ha arra szükség lesz, az ország érdekében egy­ségesen is kellő energiával cselekedni is fog tudni, akkor csendesen alhatnak a hatalmu­kat féltők, nyugodtan dolgozhatnak az ország sorsán aggódók. Képzelhető-e olyan szervezet, amely az ország kormányzásának és feltáma­dásának gondját magára vállaná abban az országban, ahol mindenki még a saját egyéni dolgainak intézését is szívesen bízná a kor­mányra. Azt a naiv figyelmeztetést tehát az or­szág érdekeire, amelyet a kihallgatást vezető rendőrtiszt a kihallgatott »vezérhez« intézett, igazán más helyre kellett volna adresszálni. A nagytemplomi harangjai. Most már egészen bizonyos, hogy a belvárosi katholiku8 anyatemplom harangjai, amelyek már a jővö hónapban készen lesznek, március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján fognak ün­nepélyesen felszenteltetni és a toronyban elhelyez­tetni. A felszenteléssel kapcsolatban katholikns gyűlés is terveztetik, amelynek keretében meg fog ünnepeltetni városunk egykori országos nevű plébánosának és kiváló jótevőjének, Göndöcs Benedeknek születése századik évfordulója is, úgyszintén az anyatemplom alapkövének 200 éves fordulója is. Kilátás van arra is, hogy ezekre az ünnepségekre a pápai nuncius is elláto­gat hozzánk és ez esetben ő fogja végezni a harangszentelés szertartását is. A gyulai német­ség betelepedésének 200 éves fordulója is méltó alkalom lesz az ünneplésre, az ezzel kapcsolatos ünnepségek azonban inkább az alkalmasabb pün­kösdi napok alatt fognak lezajlani. * A nagytemplom harangjaira újabban dr. Karácsonyi János, a nagyváradi káptalan nagy­prépostja 3 millió koronát adományozott. A nagy­szerű áldozatkészség önmagát dicséri. Buzgó kővetőkre pedig még szükség van. H I B1 KÁ A gyulai ág. hltv. ev. egyház folyó évi január hó 12-én délután 6 órakor az Ecsedy- ntcai imaházban rendes közgyűlést tart, melyre az egyház férfi és nőtagjait ezúton is meghivja az elnökség. Tárgy: 1924. évi egyházi adó kive­tés tárgyalása. Esetleges indítványok. Tekintettel az ügy fontosságára, kéretnek, hogy minél szá­mosabban jelenjenek meg, fűtésről gondoskodnak. A Gyulai Nőegylet szegényeinek segélye­zésére gróf Wenokheim Erigyesné egyleti elnök újévi adomány eimén 10 ezer koronát és ugyan­ezen célra dr. Lindenberger János prépost­kanonok debreceni plébános szintén 10 ezer koronát adományozott, mely kegyes adományo­kat a Nőegylet szegényei nevében hálás köszö­nettel nyugtatja özv. Fábry Mártonná egyleti alelnök. TÁRCA. A Gyurkovios leányok. Eseményszámba megy az a jótékonysági cselekedet, amelyet a gyulai Szociális Misszió Szövetség égisze alatt és rendezésével fiatal gyulai leánykák és komoly ifjak a Vizkereszt ünnepét megelőző két napon végbevittek. Azaz hogy ezen a két napos csak a gyümölcsét vit­ték a közönség elé két hónapos lelkes, ambició­zus fáradozásuknak. Két hónappal ezelőtt hatá­rozta el ugyanis a gyulai Szociális Misszió Sző vétség, hogy téli jótékonysági akcióját egy mű­kedvelői előadás rendezésével igyekszik eredmé nyesebbé tenni. Azóta tanulták a derék vállal­kozók Herceg Ferencnek Qyurkovics leányok cimü vigjátékát. Már maga az is esemény, még pedig vá­rosunkban szokatlan esemény, hogy a jóttevés vágya ilyen komoly, kitartó, fáradságos munkára serkentett egy egész sereg leányt és ifjút. De eseménnyé tette a vállalkozást az a körülmény, hogy az előadáson megjelent a darab szerzője, Herczeg Ferenc is, Csathó Kálmánnak,, a neves Írónak, a Nemzeti Szinház főrendezőjének társa­ságában, Mindenesetre feledhetetlen esemény lett volna, ha az illusztris szerzőt sikerült volna reá­venni, hogy nagyszerű tehetségeit valamely kis felolvasással a gyulai közönség előtt is meg- ragyogtasss, de igy is mély hálával tartozunk neki, hogy télviz idején lefáradt hozzánk és mi szerntől-szembe láthattuk a legnagyobb élő ma­gyar irót. Egyébként az ő szelleme gyönyör­ködtetett bennünket az előadásban is, az ambi­ciózus műkedvelők az ő művészetének voltak a tolmácsai. Igazán mondhatjuk, méltó tolmácsai. Mostanában divattá vált az is, — a sok hóbortos divat-máj molás mellett — hogy mű­kedvelői előadások felett bizonyos szánalmas mosolygással, lekicsinyléssel térjünk napirendre. Pedig léleknemesitő, művelő hatásuk kétségtelen. Fiatal leányok, gyermekek nevelésétől felmentett fiatal asszonyok a távollevők szapulásában kime­rülő, szellemtelen zsur-összejövetelek helyett, fiatal emberek a lovagias ügyekben való szaladgálások és firkálások helyett lelkűk nemesebb részeinek kiművelése végett sokkal hasznosabb szórakozá­sukat lelhetnék hasonló művészeti tevékenység­ben és nemzeti szociális feladatuknak tekinthet­nék a nagy magyar irók jeles szellemi termékei­vel jobban megismertetni a vidéki közönséget. A hivatásos színészek munkaprogrammjából úgyis hova-tovább egészen kiszorulnak a jele­sebb s igazi magyar szerzők darabjai, amelyeket az újabb nemzedék úgyszólván alig ismer. Képzelhető-e hazafiasabb feladat, nemesebb vállalkozás, mint ezeket a feledéstől megmenteni és a magyar irodalom szeretetét, nagyrabecsülését a közönségben meggyökercsiteni. Még nem is olyan régen valóságos nemzeti missziót láttak apáink a színjátszásban, ma pedig a modern színpad, amely csak a publikum pénzére pályá­zik, inkább nemzetrontó intézménynyé sülyedt, amelyben sem a nemzeti géniusz, sem a tiszta erkölcs nem talál hivatott szószólóra. A nem hivatásos színjátszóknak volna tehát nemes feladatuk, hogy a játékszínnek ezt a nemzeti és szociális misszióját ne engedjék elsorvadni. Városunkban az ipari munkásság karolta fel nemrégiben ezt a feladatot és már nem egy Ízben rendezett igen sikerült műkedvelői elő­adást. A tanultabb képzettebb ifjúságra még kötelezőbb feladatként nehezedik ez. Nem hiány­zik hozzá az idő és nem hiányzik — mint most is láttuk — a tehetség sem. Csak hazafias és szociális érzés, komoly kitartás és a nemesebb szórakozások után való vágyakozás kell s bizonyosan meg fog alakulni hamarosan egy lelkes műkedvelői gárda. Az a pompás példa, amelyet a mostani műkedvelőink, elsősorban gróf Almássy Jeanne és Erzsébet adtak, kétség­kívül bőséges buzdításul szolgálhat. PETROLEUM 1 liter 1700 K ZSIRSZÓDA 130° 1 kg. 4200 K Lapunk mai «zárna X oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom