Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-03-15 / 22. szám
2 Békés A frank újabb romlása. A frank újabb romlása Parisban kínos hatást tett. Újabb drágasági hullám és a vásárlási kedv hirtelen föllendülése észlelhető. A lapok megállapítják az úgynevezett frank- javitó javaslatok hatástalanságát. Tűz az aradi színházban. A múlt héten szerdáról csütörtökre virradó éjszakán éjjel két órakor kigyuladt a színház hátsó épületrésze, ahol a színpad van. A tűz a zsinórpadláson keletkezett és lángba borult a színpad is. A vagongyár és a repülőgépgyár tűzoltói megfeszített erővel dolgoztak azon, hogy a színház nézőtéri részét megmentsék. A tüzet a zsinórpadlás égő tetőzeténél igyekeztek lokalizálni. A veszedelmes szinházógóst rövidzárlat okozta az eddigi megállapítások szerint. Á tüzeset miatt a színházi előadások hosszabb ideig szünetelni fognak. A színházban most Róna Dezső magyar színtársulata tartott előadásokat román operaénekesek vendégszereplésével és a „Pompadour“ operett volt műsoron, amelynek uj díszletei szintén elhamvadtak. Mit akar a román kormány ? A bukaresti „Dimineata“ a román kormánynak olyan tervéről ad hirt, hogy a nagyváradi püspökséget a temesváriba, a szatmárit pedig a gyulafehérvári püspökségbe olvasztja be. A gyulafehérvári róm. kath. egyházmegye ólén tudvalévőén Majláth Gusztáv gróf püspök áll, mig a temesvári püspökség élére Boromissza Tibor szatmári püspököt állítanák, akit ily módon vélnek kárpótolni a szatmári egyházmegye megszüntetéséért, bár az erdélyi magyar lapok szerint nem hihető, hogy a bukaresti kormány mást helyezne a temesvári püspökség élére, mint Pacha Ágos • ton apostoli kormányzót. Az erdélyi püspökségek redukálásának kérdése nem olyan egyszerű probléma, amely fölött puszta regisztrálással napirendre lehetne térni, hiszen ez a kérdés ősi magyar jogokat érint és milliónyi magyarnak Csonka Magyar- országon és a demarkációs vonalon túl élő katholikusnak érdekeibe vág. Mivel a kérdés megoldása csak a Szentszékkel kötendő konkordátum révén történhetik, a magyar kormánynak sürgős kötelessége, hogy közbelépjen a Vatikánnál és megakadályozza a román kormány tervét. Újabb földrengéskatasztrófa Délamerikában. A costaricai San Jóséból érkezett távirat szerint a földrengés számos házat elpusztított. Igen sok ember életét vesztette. A szomszédos városokkal való összeköttetés megszakadt. A kékkői vár sorsa. Hiteles értesülés szerint a prágai minisztertanács hozzájárult a kékkői vár megvásárlásához. Az Almássy grófi család tulajdonából a vár a Csehszlovák állam tulajdonába megy át. A várban a kerületi főnökséget, a járási adóhivatalt és az uj járásbíróságot helyezik el. Lausanne vagy Genf lesz a szultán uj lakóhelye. Konstantinápolyi jelentés szerint a szultán a múlt héten szállt családjának tagjaival Csataldzsában a keleti expressre. Utazásának első célja Lausanne, ahová hétfő este érkezett meg a vonat. Bizonyos, hogy vagy itt, vagy pedig Genfben telepedik le a detro- nizált uralkodó. A brassói vasúti raktár leégett. A múlt héten kigyuladt a brassói vasúti raktár, amelyben nagymennyiségű értékes áru volt felhalmozva A vizsgálat szerint a tüzet minden valószínűség szerint gyújtogatás okozta Három gyanúsítottat őrizetbe vettek. A drágaság oka. Jrta: Pethő János ny. tanfelügyelő. Hogy a drágaság okát pontosan meghatározzam, sokáig töprengtem azon, hogy a devizaközpont milyen számtani művelet alapján állapítja meg a külföldi valuták eladási árát ? A logartábla, a permutatió, combinatió, variatió, differenciál, integrál egyenletek s az imaginárius számok mit sem használtak, végre segített a congruens számok analógiája! Ugyanis eszembe jutott Izsák korcsmáros és András gazda a hó végei pálinka elszámolása; Izsák igy számolt: 5-f5=15, 15-j-6=26, 26-f8-=38 frt. no ugye úgy van András gazda? No most irja alá szépen ezt a váltót s ihat megint, amennyit akar! És valóban, a devizaközpont pont az Izsák- féle számítást alkalmazza, csakhogy még több görbét használ, pld a dollár február 19-iki zürichi paritásos értéke 29 278 korona, ő azonban 35 100 koronában jegyzi, de 52% felárat is számit s igy a 29 278 koronás dollárt eladja 53 352 koronáért, vagyis 83%-kai többet szed érte, mint amennyit ér s igy van ez minden valutánál. A svájci frank budapesti paritása 5000 K, ami annyit jelent, hogy a magyar korona béké ben 5000 szer többet ért, mint most, — vagyis ami békeidőben 12 korona volt, pld a búza, az most nem lehet több 60000 koronánál, — ami béke időben 1 korona volt, pld. a hús, zsir, vaj stb. az most nem lehet több 5000 koronánál. Ezzel szemben mindenki tudja, hogy az élelmiszerek közvetlenül a termelőktől is négyszer drágábban kaphatók, aki még forgalmi adót sem fizet! A kormány azonban mit tett ezen vissza élések meggátlására ? Nemcsak hogy semmit, hanem a maga részéről is folyton emeli a drágaságot minden téren. Nagy Emil igazságügyminiszter kiadott ugyan egy uzsorarendeletet, de nem mondta meg, hogy hol kezdődik az uzsora ? ez a rendelet éppen annyit ért, mintha kimondanák, hogy mindenkinek kell adót fizetni, de nem mondják meg mennyit, milyen időre s milyen időközökben ? Egyes emberek szegény fogyasztókra hárítják minden adójukat, lakbérüket, ruházatukat, úri ellátásuk, szórakozásuk, cselédségük minden költségét s azonfelül milliárdokat szereznek szintén a fogyasztók bőrén és igy ezek igénye 10 szerte nagyobb, mint volt a békeidőben, — mig ellenben a fogyasztó igénye 10-ed részére szállt le; Nagyságos asszonyok takarítanak, főznek, mosnak, vasalnak, súrolnak, piacra járnak, mégsem telik ruházatukra, szórakozásra persze gondolni sem lehet s hogy baromfit vehessenek, arról nem is álmodhatnak. — És a nagyatádiék ezt vigyorogva tűrik s amikor az ország lét vagy nem létéről van szó, a kisüstről kezdenek fecsegni! Kétségbe kell esni a haza sorsa felett 1 Ahelyett, hogy beengedjenek mindent az országba, ami olcsóbb mint nálunk, mindent elkövetnek arra nézve, hogy a honi termékek ára még jobSztarill Lajos bőrkikészítő üzeme, Gyulán VI., Hosszu-utca 32. szám alatt. Kikészít teles részesedésre, vagy bérmunkában mindennemű bőröket, és pedig: box, sevró, sevrett, zsíros felsőbőröket, lószerszám, gépszij és talpbőröket. 159 «—12 1924 március 15 ban emelkedjék s hogy a milliárdosok minél gyorsabban megbilliomosodjanak. Hogy a korona értéke aránylag rövid idő alatt 2 85 centimerői 0 02 centimére esett, annak oka, megmondjam ? ne mondjam ? ugyan mit, ne nevezzük a blöfföl világparitásnak, infláció — defláció — s a jó ég tudja, milyen machinációnak, mint a lányokat cici, coci. froci s a fene tudja, milyen bocinak, nevezzük meg csak a gyermeket az igazi nevén . . . vagyis, a drágaság oka eggedíil és kizárólag a kisüstösök gárdája! mert ha drága az élelmiszer, drágul a munka, minden más cikk és ahhoz igazodik a siberek siserehada is. Mert értsük meg jól. a drágaság úgy viszonylik a zürichi jegyzéshez, mint a meleg a hőmérőhöz; nem azért van meleg, mert a hőmérő 30°-t mutat, hanem azért mutat annyit, mert olyan a meleg; vagyis nem azért nagy a drágaság, mert rossz a pénzünk, hanem azért romlik a pénzünk, mert a drágaság napról-napra nő ; ebből önként következik, hogy amilyen mértékben tömök le a drágaságot, olyan mértékben emelkednék Zürichben a magyar korona, Ezzel szemben Kállay a nemzetgyűlés múlt évi augusztus hó 8 iki ülésében szóról szóra ezt monta: .Józan pénzügyi kormányzatnak nem lehet az a törekvése, hogy a korona értékét olyan magas pontra emelje, amilyen az ezelőtt volt. Teljesen lehetetlennek tartom nemcsak azt a gondolatot, hogy 105 centimre vigyük fel a koronát, hanem 20—30 centimre is. Ez o yan kárt okozó folyamat volna, mint amilyen folyamat volt az, hogy a korona értéke leromlott * Ejnye? a miniszter ur szerint tehát éppen olyan baj, ha az ember a betegségből felgyógyul, mint milyen baj volt. hogy beleesett; ez egy kicsit furcsa logika ? 1 De ez még smarn, azonban a miniszter ur legutóbb mit tett ? Teljes féléven át a magyar korona 003 centimen állt. de a drágaság vigan nőtt tovább, hát ahelyett, hogy a drágaság emelkedését meggátolta volna, azt még maga is hat hatósan emelte s mikor még akkor sem esett Zürichben a korona, dühbe gurult s nyilvánosan kijelentette, hogy a zürichi jegyzés a magyar árakhoz igazodjék, fokozatosan maga fogja a magyar koronát Zürichben leszáilittatni ! Oh szent Innocencia ! Szabad e tolvajok és rablók előtt elárulnom, hogy 1—2 hétig milyen hozzáférhető és őrizetlen helyen fogom a kincseimet tartani ? hiszen az első éjszaka ellopják ? Ahogy tényleg meg is történt, mert a siberek a magyar koronát nem fokozatosan, hanem egyik napról a másikra 0‘03-ról 0'02 centimre verték le, miáltal az országnak sok-sok milliárd kárt, maguknak pedig annyi rebach-ot szereztek. A miniszter ur tehát egyszerre két súlyos botlást követett el a magyar koronával szemben, az egyik a szándék kifecsegése, a másik pedig maga a szándék, mert az árakat a pénz értékéhez kellene igazítani, nem pedig a pénz mennyiségét a kapzsi emberek falánkságához mérni, hiszen tudjuk jól, hogy telhetetlen embernél a pénz lehet kevés, lehet sok, de elég soha! Az eredmény is mutatja, hogy az árak nem álltak meg, mint ahogy £ miniszter jelezte, hanem még nagyobbat ugrottak, mint amilyet esett a korona, hát kérdem szeretettel: quousque tandem ? Tyhü az áldóját neki 1 hiszen ez itt nagyszerű Útmutatás különösen a pénzügyi tisztviselők részére, akik naponta 9 órát robotolnak, vigadjatok és örüljetek ti fehér rabszolgák! No, de ne féljetek, nem újabb téli segélyről van szó, sem arról a régi latin mondásról, hogy: „bis dat, qui cito dat“, amit úgyis lehet szabadon magyarra fordítani, hogy : „biztat, hogy cipőt ad“, nem ! de arról van ugyanis szó, hogy holnaptól kezdve 8 óra helyett 11-kor menjetek a hivatalba s azt gyakoroljátok pontosan mindennap, ha a miniszteretek látni fogja az uzust, hogy a való élethez igazodjék, rendeletileg is 11 re fogja megállapítani a hivatalos órát. Szerény véleményem szerint a józan pénzügyi politika nem merülhet el a kisüstben s nem végződhetik a drágaság emelésében s a korona rontásában, hanem ellenkezőleg egy kis önzetlen hazaszeretettel a következőkről elmélkedjek : Mig milliók a hazáért véreztek. meghaltak, otthagyták kezüket, lábukat és szemüket, mig az ország kétharmadrészét elvesztettük s a hü magyar tisztviselők tízezrei földönfutókká lettek s mindeneiket elvesztették, az alatt s még most is, sokan nagy nagy vagyonokat harácsoltak és harácsolnak össze; tehát ezen vagyonok nem legitim szerzemények s igy az állam részére lefoglalhatok s az igy nyert pénzen a vasúti, I postai tarifák leszállíthatok, a kincstári részese
