Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-03-08 / 20. szám
Ll'I. évfolyam 28©. »xäm. Szombat Öynia, 19)24. március 8 Hirde'és .......dre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉR KAzOAZPÁSZATI HETILAP. Sze rkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 500 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. ____ v Sá l után. Az itt következő cikket egész terjedelmében a »Világ« cimü napilapból vettük át. Olvasóink előtt szükségtelen hangsúlyoznunk, hogy minket világnézet, politikai felfogás tekintetében az országot pusztító forradalmak megítélésében áthidalhatatlan ellentétek választanak el a fentemlitett újságtól. Ez a cikk azonban nem szolgál politikát. Ez azon szörnyű rém ellen harcol, amely elleni küzdelem világrészekre való különbség nélkül kell, hogy egyesítse az ország minden lakosát. Minket gyulaiakat ez a cikk ezen a nézőponton túl azért érdekel különösen, mert városunk képviselőjének, dr. Lukács Györgynek a tuberkulózis elleni küzdelem legnagyobb magyar harcosának érdemeit ismeri el méltó módon. Ez a méltánylás annál szebb, mert annak a lapnak hasábjain történt, amely képviselőnket legutóbbi gyulai beszámolója alkalmából az októbrizmust elitélő szavai miatt erősen megtámadta. A kettő összetalálkozásából önként adódik az a tanulság, hogy a nemzet nagy életérdekeit érintő kérdésekben ne azt nézzük, ami elválaszt, hanem, ami egyesit. A cikk itt következik : Lukács György dr. volt közoktatásügyi miniszter nemcsak évtizedes közhasznú működésével, hanem azzal is biztosíthatta mindazok háláját és elismerését, akik a magyar faj megerősödését szivükön viselik, hogy elsőnek mert nyíltan hitvallomást tenni amaz igazság mellett, hogy a népbetegségek fellépéséért és elterjedéséért legalább oly mérvben kell okolni a társadalmi bajokat és visszásságokat, mint a baktériumokat. Ebből a hitvallásból pedig ésszerűen csak az következhetik, hogy a népbetegségek leküzdése végett nemcsak a tulajdonképeni egészségügyi intézkedésekre és berendezésekre van szükség, hanem a társadalom és az államhatóság céltudatos közreműködésére is. Bizonyára ez a felfogás késztette Lukács Györgyöt arra is, hogy mostanában, amidőn az állam pénzforrásai annyira elapadtak, a társadalom erőit vegye igénybe abból a célból, hogy az ijesztően felburján- zott tüdőbaj veszedelmét elhatárolják és csökkentsék. Ezért mindenképen helyeslésre talál Lukács Györgynek az az ötlete, hogy a parlament kupolacsarnokában fényes farsangi vigalmat rendezzenek magas belépődijakkal és a befolyt nagy összeget állítsák a tüdővész elleni küzdelem szolgálatába. Még fontosabb azonban az, hogy ezzel az ötlettel Lukács Györgv végre utat uyitott a tüdvósz elleni küzdelemnek azokba a körökbe, amelyeknek módjukban áll és fel adatuk a tuberkulózis forrásainak elapasztása. Mert a tüdőbaj CsonkalMagyarországon immár nemzeti veszedelemmé fajult és ha sürgősen nem intézkedik a törvényhozás ennek a rettenetes csapásnak az elhárításáról, akkor a szó legigazibb értelmében idő előtt elpusztul a magyar faj. Ezt nemcsak azért állíthatjuk, mert nálunk évek óta jóval nagyobb a tüdővész-halandóság, mint azokban az államokban, amelyekben az indusztriali- zálódá8, mint a tüdőbaj legfélelmetesebb szállásesinálója, kiterjedtebb és fejlettebb, hanem azért is, mert nálunk évről-évre mind erősebben emelkedik a tüdőbaj következtében beállott halálozások száma. Hiszeu 1921 ben 18548, 1922-ben 23485 és 1923- ban már 24265 embert ragadott el a tüdőbaj idő előtt az élők sorából! Három óv alatt tehát nem kevesebb, mint 68298 magyar ember esett áldozatul ennek a ra gálynak. Ez a félelmetes emelkedés annál érthetetlenebb, mert nálunk a népesség távolról sem szűkölködött még annyira élelmiszerekben, mint az úgynevezett ipari államokban. És mert közfelfogás szerint a többi országban mégis azért csökkent rossz élelmezési viszonyok ellenére az utolsó években a tüdővész-halandóság, mert áz 1918-ik évben Európára szakadt spanyoljárvány az’előrehaladott tüdőbetegeket pusztította el elsősorban. Ha tehát Csonka-Magyarországon, mindezek ellenére az utolsó években nemcsak hogy nem csökkent, hanem ellenkezően még inbább emelkedett a tüdővószhalandóság, akkor ennek kell, hogy különös, helyi viszonyainkban rejlő okai legyenek. És a statisztika segítségével nem ütközik akadályba ezeknek a helyi okoknak a feltárása. A statisztika ugyanis félreérthetetlen nyomatékkai utal arra a két különleges körülményre, amely az emelkedő tüdővészhalandőságot Csonka-Magyarországou okozza és táplálja. Az egyik körülmény a rettenetes lakásínség. Aki tehát a magyar tüdővószhalandóság ellen komolyan akar küzdeni, annak elsősorban a rettenetes lakásnyomor enyhítésére kell minden erővel törekednie. Erre pedig a mai válságos gazdasági viszonyok mellett csak az állam képes és hivatott, a maga nagy anyagi erőforrásaival. És ezért nagy szolgálatot tett Lukács György dr., amidőn a tüdő vész képében fenyegető nagy nemzeti veszedelemre igyekezett terelni a képviselők figyelmét. Mert ha valakinek, úgy á nemzetgyűlésnek áll módjában a lakásépítési akció országosan való megindítása és ezzel a tuberkulózis főforrásának biztos elapasztása. A másik körülmény, amely — a statisztika tanúsága szerint — jelentős oka a tüdővószhalandóság terjedésének, nem egyéb, mint az, hogy az országban még mindig feltűnően sok az analfabéták száma. Már pedig az bizonyos, hogy ezek az analfabéták még azoknak a legelemibb egészségügyi ismereteknek is hijjával voltak, amelyek nélkül senki sem vódekezhetik a ragadós betegségek ellen és amelyek nélkül hiába gondoskodik az állam buzgó orvosokról, modern kórházakról vagy egyéb bevált közegészségügyi berendezésről. Mert az már nyilt titok, hogy a tudatlanság egyfelől melegágya a legtöbb ragálynak, másfelől kerékkötője a legcéltudatosabb és legéberebb egészségügyi profilaxisnak. Mindezekből csak az következik, hogy Csonka-Magyarországon a tüdő vész elleni küzdelem sikeréhez nem csupán jó orvosokra, több kórházra és gyógyszertárra van sürgősen szükség, hanem ezenfelül és ezzel egy- időben főként több lakásra és iskolára ! Több és egészséges lakás mellett csakhamar elapad majd a tuberkulózis Magyarországon is és minél több iskola épül, annál kevesebbet kell majd kórházakra, üdülőtelepekre és gondozóintézetekre fordítani. Egy nagyobbszabásu lakás- és kultúrpolitika kezdeményezésére csak a nemzetgyűlés hivatott és képes. Szeretnék, hogyha ezekre az igazságokra mindazok ráébrednének, akik Lukács György ötletéből a magyar parlament díszes kupola- csarnokában vigalommal rekesztették be az 1924. év hosszú farsangját. Uj pénzügyminiszter. Bad János, eddigi közélelmezési miniszter több napi tárgyalás után kijelentette, bogy elvállalja a pénzügyminiszteri tárcát. A kinevezés a hivatalos lap legközelebbi számában jelenik meg. Csak ötven százalékos házbéremelés lesz. A korona értékcsökkenése következtében a kormány elhatározta, hogy felemeli a házbért. Az emelést eredetileg 100 százalékosra tervezték. Újabb értesülésünk szerint azonban czak 50 százalékkal emelik a febrnári bruttó lakbért. Tehát a közüzemi pótlék és kincstári részesedés ugyanennyivel emelkedik. Az 50 százalékos pótlakbért március 15-ig kell megfizetni a lakóknak. Vitézi Szék bálja. A Vitézi Szék megyebálján a következők fizettek felül, illetve jnctaták el jegymegváitás címén adományukat a Vitézi bál rendezőségéhez: Jegy megváltások: Békésvármegye 300000, gróf Meran Janos 200000, gróf Széchenyi Antal 200000, Homoki Nagy Mihály, dr. Kardos József, Komlódy József, Ziapka István 100000—100000, Csákly Lajos 60000, Cs. Varga Antal dr., dr. Sebők Elek, gróf Üchtritz Amadé Emil dr, 50000—50000, Schaffung Ferdinánd 40000, Tardy Lajos 40000, dr. Gombkötő Ferenc 15000 korona. Felülfisetések: dr. Bián Gyula 90000, Wagner Ferenc 80000, gróf Almásy Dénes, Ament Ferenc, dr. Barkó Sándor, Kiss" B. Mihály, Wíttmann György, dr. Schauer Gábor 60000—60000, Gruda Jenő 50000, dr. Hoffmann Károly 50000, Benkő Márton, Mucsy Mihály, Szarvassy M., Várnay Géza 40000—400000, Baán Jenő 30000, dr. Jantsovits Emil 30000, dr. Jung Géza 25000, Szabó Tibor 25000, dr. Csete József, báró Drechsel Gézáné, dr. Szirbik Bálint 20000— 20000, báró Apor Vilmos dr., Follmann Ferenc, dr. Hajnal József, dr. H'rmann József, dr. Márky Bírna, Papp Károlyné, dr. Takács Gusztávné, N. N. 10000—10000, Haviár Iza 5000, dr. Szilágyi László 5000 koronát. Fogadják mindannyian a Vitézi Szék báirendezőségének hálás köszönetét. Evangélikus egyházi hirek. A gyulai evangélikus egyház 1924 évi március hó 16-án d. e. 11 órakor az Eciedi-utcai imaházban rendes közgyűlést tart, melyre az egyháztagokat ez nton is szeretettel meghívja az — Elnökség — Tárgy : Az egyház érdekében teendő intézkedések, Esetleges indítványok. F. évi március hó 9 én (vasárnap) délután 4 órakor az Ecsedi-utcai imaházban az evangélikus egyház eddigi tevékenységéről, valamint a további munkakörről tájékoztató előadást tart az egyház lelkésze. Kéretnek az egyháztagok, hogy azon minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Felhívás! Felkéretnek az evangélikus egyháztagok, hogy az 1924. év első negyedére esedékes egyházi adótartozásukat leróni szíveskedjenek (Maróthy-tér 1. Olofson M. egyházi pénztárnok, járási számtanácsosnál) Nemfizetés esetén 10% késedelmi kamat számittatik fel. Elnökség. (.apunk mai száma 4 oldal
