Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-12-06 / 98. szám

2 Békés 1924. december 6. Kirakatverseny a Faluszövetség kiállítása alkalmával Gyulán. A Faluszövetség kiállításán Gyula város kereskedői úgy akarnak résztvenni, hogy a ki­állítás tartama alatt december 8 án, hétfőn dél­után kirakatversenyt rendeznek. A kereskedő kiállítása tulajdonképen a ki­rakat. Ez a legalkalmasabb minden kereskedő­nél annak dokumentálására, hogy milyen terje­delmű üzletet vezet, milyen árut tart, hogyan tudja ezt legizlésesebben és leghatásosabb for­mában a közönségnek tudomására hozni. Különös fontossága van a kirakatverseny nek a kiállítás szempontjából azért, mert a ki­rakat esti villanyvilágításnál a fényhatások ügyes alkalmazása mellett érvényesül legjobban és ami­dőn egyrészről a közönségnek kedves képet nyújt, másrészről reklámot is csinál részben a Faluszövetség kiállításának, nagyobb részben persze önmagának. A kirakatverseny nagyobb ösztönzésére a Kereskedelmi Csarnok tagjai dijakat tűztek ki, amit egy már összeállított zsűri döntése után a legszebb kirakat rendezői fognak kapni. A zsűri döntését legközelebbi számunkban fogjuk a kö­zönség tudomására hozni A kirakatversenyben részt vesznek a követ­kező cégek : Dobay János Erdős Testvérek Faulhaber Jó & séf Farkas Testvérek Fábián Lajos Goldberger Ignác Galbács Imre Gyepes Erzsébet Háss és Kovács Haáss Nővérek Jnnásska Ferenc és Lajos ösv. Brill Bernátné Kultúra könyvkereskedés Lakos Jenő Messinger Gáspár Nagy Jóssef Sclieibert Jakab Schwarcs Margit Schillinge?- Lipót Schillinger Jakab Znsmann János Jól sikerült a baromfi kiállítás Gyulán. November hó 29-én és 30-án megtartott baromfikiállitás szép sikerrel zárolt. A békés­megyei és a környékbeli tenyésztők nagy szám­mal vettek részt a kiállításon, melyen 800 drb. baromfit, 200 drb. fajgalambot és 40 drb. nyalat állítottak ki. A kiállítás védnökei voltak a vár­megye főispánja, a város polgármestere. A bíráló bizottság elnöke volt dr. Kovács Plénum előtt a házszabály módosít ás. Megkezdődött a nemzetgyűlés nagy hete, melyben a házszabályrevizió került tárgyalásra, hogy feltámassza a parlamenti rend és komoly­ság ezidőszerint mélyen eltemetett üdvözítő szel­lemét. E hét nemcsak az egész magyar politika, de mondhatjuk a magyar jövő szempontjából is döntőfontosságu. A Házszabályrevízió gondolata immár több, mint húsz éve bolygó kisértete a magyar parlamentáris életnek, most azonban, amikor legviharosabban tombolnak azok a je­lenségek, amelyek az alkotó munka emberei he­lyet csak a botránynajhászókat, üres személyes­kedéseket juttatják szóhoz, igazán elérkezett nem a tizenkettedik, hanem a huszonnegyedik órája annak, hogy Tisza István szavai szerint „legyen vége a komédiának.“ Találóan mondja a miniszterelnök egy fran­cia irót idézve, hogy a propagandának nem az igazság a fegyvere, hanem bizonyos dolgoknak szokatlan és makacs megismétlése. Hát hogy a nemzetgyűlésből a nemzet pénzéből propaganda­iroda legyen, arra semmi szüksége nincs az or­szágnak. Helyesen számit a miniszterelnök akkor, amikor ennek megszüntetésére irányuló akciójá­ban az ország józan közvéleményére apellál, mert aligha van komoly magyar ember, aki ne helyeselné a revízió szükségességét. A többség nem ül fel ama hazug érve­lésnek, hogy a házszabályrevizió a szólássza­badság megölése. Azok a házszabályok, amelyek a javaslatban kontemplálva vannak, még mindig jóval innen vannak megszorítások tekintetében az összes nyugateurópai, igy az angol házsza­bályoknál. Régebben, amikor a Bécs elleni küz­delmek szabták meg a házszabályok szempont­jait, a nemzet szabadsága érdekében lehetett szó arról, hogy ezt a fegyvert nem szabad kiadni a kézből. De ma a teljes függetlenség korszakában egy nemzeti kormányzattal szemben erről beszél­ni, igazán dőreség és rabulisztika. Ödön kír. tanácsos, ki Budapestről jött le ez alkalomra. Dijakat nyertek: I. dij gróf Almásy és gróf Széchényi uradalma, Pfajf Ferenc, Lacskó Dénesné, Jessenssky Antal és Kállay Gábor. II. dij: Uhrin Jánosáé, Galbács Mátyás, Hegyi Jó­zsef és Ábrahám János. Nagy elismerés illeti Jessenssky Antalt, ki a kiállításnak egyik moz­gató ereje volt. Rövid táviratok* Budapestről táviratossák: A román kormány semmisnek nyilvánította gróf Széchényi püspök végrendeletét. A románok elakarják árverezni a néhai püspök ingóságait, mert a püs­pök magyar irredenta érzelmű volt. — A nemzetgyűlés a jövő keddtől karácsonyi szünetre megy. — A hód­mezővásárhelyi reformátusok a meg­üresedett vezető lelkészi állásra Har­sányt Pál gyomai esperest hívták meg. — A belügyminiszter elrendelte, hogy a zalaegerszegi internáló tábort e hó 15-én meg kell szüntetni. — A miskolczi mandátumért három jelölt küzd: Maczky Emil volt főispán, Huska YilmoS' és Tarnay Gyula. A leg­nagyobb valószínűség szerint pót­választás lesz. — A magyar korona Zürichben 0‘70-re emelkedett. Egy aranykorona dollárparitás alapján 15*212 papirkorona. Színes ing 2 külön gallérral 114.000 K Férfi kalap fekete 110.000 K Férfi kalap színes la 120.000 K Férfi zokni párja 0000 fi Valödi angol hócipő 270.000 fi Halloa csizmák, házi cipők, harisnyák, kesztyűk óriási választékban kaphatók r NÁDOR divatáruházában Gyulán, a postaépületben 970 10-10 Kiáltvány. Békésvármegye tanári karához, tanító­testületeihez, elöljáróságaihoz, értelmiségéhez. A következő felhívás közzétételére kéret­tünk fel: Azon alkalomból, midőn Békésvármegye Iskolánkirüli Népművelési Bizottsága a felnőttek oktatására vonatkozóan a vármegye minden isko­lájához, elöljáróságához, társadalmi egyesületeihez megküldte felhívását, a már igy megtiszteltekhez azon erős meggyőződéssel intézzük sorainkat hogy ez lelkűkben visszhangra és rokonazenvre talál. Mi ■ célunk? Ma a széthúzó társadalmi rétegeket semmi más egyesíteni, egy gondolatra hangolni nem képes, mint egy olyan önzetlen mozgalom: az ismeretterjesztés, melyre minden embernek szük­sége van, hogy a lelki ellentétek áthidaltassanak, egységes közszellem jegyében a nemzeti egyetem­legesség érdekében valahára közeledjenek egymás­hoz a különböző társadalmi osztályok. Mit tegyünk ? Az iskola, az értelmiség menjen azokhoz, akiket közeledésükben az indokolatlan ellenszenv vagy álszégyen, esetleg a mncstelenség visszatart a közművelődéstől. Meg kell győzni népünket arról, hogy a tndás hatalom, de tndósnak senki- sem született, a tanulás még öreg korban sem szégyen. Szégyenné csak akkor válik, ha nem ébred öntudatra. Milyen eszközök szolgálják a célt? Krre a vármegyei Népművelési Bizottság bővebb tájékoztatót már nyújtott s az érdeklődők­nek készségesen ad njból. A munkálatok közül főleg az ismeretterjesztő előadások, analfabéta tan­folyamok, ifjúsági egyesületek karoltassanak föl. Kivitelben nem kérünk nagy áldozatot, csupán azt, hogy vasárnaponként, alkalmsa időben egy­két fél-féiórás időtartama előadás tartassák alkal­mas helyen ének, szavalatokkal kísérve. Az ifjú­sági egyesület analfabétás tanfolyam részére pedig hetenként 3—4 órás tanítás. Azután, az azoknak előre összeállított tervezete a megküldött vagy kérésre megküldendő űrlapon a bizottság címére (Gyula, Kir. Tanfelügyelőség) bejelentetnék akár tart igényt tiszteletdijra, akár nem. Kiáltványunkat a magyar nemzeti knltnra érdekében a magyar emberekhez, a magyar értel­miséghez intézzük. Hívunk mindenkit országunk újjáépítéséhez, a fundamentumot lerakni ma még nem késő. Hisszük, megértőkre találunk. A küz­delem életet, a nyugalom halált jelent magyar hazánk számára. Gynla, 1924. nevember hó. Scentkeraiatf Tivadar sk., kir. tanfelügyelő ä.v. ein Dr. Daimel sk. alispán, ein. Tantó József sk., titkár. Paplanok és kárpitos butorhuzatok. b£ ss «2 o> Sí IARÁGSOHH mái* most megkezdődött Valóságos rekord árak olcsóság dolgában. Férfi és női szövetek elsőrendű kipróbált minőségűek. 1175 2-* "n 0> O* CK B V­02 02 CM 02 as se O se 2L ST Csak kiváló vászon és asztalnemüek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom