Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-11-08 / 90. szám
2 Bökés 1924. november 8. Az alispán a geszti sírnál. Megírtuk, hogy Bókósvármegye közönsége nevében dr. Dairnel Sándor alispán a vármegyei főjegyző és tiszti főügyész kíséretében részt vett a geszti gyászünnepólyen és koszorút helyezett Tissa István gróf sírjára. Az alispán remek beszédet mondott a simái s a fővárosi lapok tudósításaiból ez a klasz- szikus tömörségű beszéd csak amiatt maradt ki, mert Lándor Tivadar iró, ki a geszti gyászünnepsógről tudósított — mint nekünk mondotta — nem birt a beszéd szövegéhez jutni az alispán puritán egyszerűsége miatt. Az alispán lapunk tudósítója előtt nagy lelki megnyugvással beszólt arról a ritka és impozáns ünnepségről, melyben az ország magyarsága a mártírhalált halt államférfi emlékének adózott. Az alispán elragadtatással szólott a geszti kastélyról és arról a rajongásról, mellyel az egész vidék a nagy halott özvegyét — gróf Tissa Istvánnót körülveszi. Érdekesnek tartjuk a geszti kastély életéből a következőket közölni : Immár hat éve, hogy Tissa István Özvegye a legteljesebb visszavonultságban él geszti kastélyában, ahol Tisza István halála óta úgyszólván semmi sem változott. A dolgozó szoba még ma is úgy áll, amint azt a gróf legutoljára hagyta, a toll, a ceruza és a jegyzetek ugyanúgy pihennek. Ebbe a szobába senki sem lép be. A széles, boltíves, vadásztrofeákkal ékesített folyósokon néma csönd honol s csak néha hallik a három játszadozó unoka hangja Hat özvegyi óv után a nagyasszony még ma is oly bánatos, szomorú, mint volt a tragédia első percében, talpig gyászban jár és hat éven át nem volt szabad előtte említeni ura halálát. Hat évig nem volt szabad beszólni a tragédiáról s most néhány hete annak, hogy először ejtette ki »István“ nevét. Hat éve nem hagyta el a kastély területét, csupán akkor, amikor a közelben levő kriptához zarándokolt csöndes imára. Csak a régi hűséges inas, Mihály van körülötte és természetesen mindig ott van valaki a rokonság közül. Egy hallgatólagos megállapodás szerint vagy Tiszáék, vagy a Keglevichek, Radvánszkiak, Bornemissza, Jósika vagy Zeyk-család tagjai közül mindig ott tartózkodik valaki a geszti kúrián, hogy a nagyasszony ne legyen egészen egyedül. Miután a szemei gyöngék, fölolvassák neki a lapokat, kivéve a politikát, mert ez nem érdekli ma már az özvegyet, aki pedig sohasem maradt el a Ház egyetlen üléséről sem, ha ura fölszólalt. A nap dólelőttjét a parkban tölti az özvegy és ott délután az unokákkal játszik. Szenzációs találmányi Egy kiváló német mérnök feltalálta a legtökéletesebb ragasztószert, a „RUDOL^-t, mely főleg a cipésziparbau nagy újítást hoz be. Ugyanis ezután a cipőket nem kell varrni, sem szegezni, mert a ragasztott cipők sokkal erősebbek és vízállóbbak. A 1083 2-2 „RIDOL^ tartósan ragaszt porcelíánt, botort stb. ogy, hogy minden háztartásban nélkülözhetetlen. Kapható Dobay János könyvkereskedésében. Makó kapja meg-a vértanuk szobrát. Tudvalevő, hogy az aradi román hatóságok feliratban kérték az oláh kormányt, bogy bontássá le az aradi 13 vértanú szabadság, szobrát. A szobor egyik legkiválóbb művészi alkotás és igy a magyar kormány a szabadságszobor kiadását kérte. Az oláh minisztérium ebbe bele is. ment és most már semmi kétség, hogy a monumentális szobor Magyarországra kerül. A magyar városok között nagy versengés indult meg, hogy A gyulai Nőegylet A gyulai Nőegylet november 4 én tartotta, őszi rendes közgyűlését az egylet Árpád utcai házában. A közgyűlést ünneppé avatta, hogy először jelent meg és vezette a tanácskozást az- uj onnan megválasztott elnök: gróf Wenckheim Dénesné. A közgyűlés nevében Schröder Koméin© alelnök megköszönte, hogy a grófnő az egylet elnöki tisztségét elfogadta, egyben Ígéretet tett a tisztikar és a tagok részéről, hogy működésében őt mindenkor őszintén támogatni fogják. A tárgy- sorozat első pontja a tisztujitás volt. A közgyűlés özv. Fdbry Mártonnét — aki gyengélkedése miatt a gyűlésen jelen nem lehetett — az egylet keletkezése óta állandóan kifejtett fáradhatatlan munkásságáért és hervadhatatlan érdemeiért az egylet örökös diszelnökévé választotta. Az elnöki tisztségre Schröder Kornélné, dr. Kovacsis De:a szobrot melyik város kapja. Kérte Budapest Debrecen, Cegléd, Kiskunfélegyháza és Makó. Mint most Budapestről értesülünk, Purgly Emil főispán Csanád, Csonkaarad és Csonkatorontál főispánja interventiójára oly döntés történt, hogy ; az aradi szabadság szobrot Makó város fogja megkapni. (Szerintünk a szobor Debrecent illetné meg, mert a magyar szabadságért ez a város * küzdött legtöbbet a történelmi időkben.) tisztújító közgyűlése. zsőné és Reck Gézáné választattak meg, a negyedik elnöki állás ezúttal nem töltetett be. Az egylet pénztári és vagyonkezelési adatairól dr. Folknann Jánosné pénztáros gondosan referált. A választmány tagjai lettek : dr. Aigner Dezsőné, dr. Berkes Sándorné, dr Berényi Árminné, dr.. Dairnel Sándorné, Morti Béláné, Kövér Malvin, Lederer Lajosné. dr. Lovich Ödönné, Lindt Etelka, dr. Márky Jánosné, dr; Major Simonné, dr. Novák Kálmánná, Movák Árpádné, Ruff Ferencné, Reisner Emánuelné, Szentkereszthy Tivadarné, Sárossy Gyuláné, Székely Lajosné, dr. Zöldy Jánosné A közgyűlés elhatározta, hogy a Stefánia menhelyet a jövő évben is az eddigi segélyezési keretekben fenntartja, az ide utalt szegényeket lakással, fűtéssel és világítással segélyezi, ezenkívül a pénztár állapotához képest időnkint más szegényeknek is segélyt nyújt. Adjon Békét» is! Aki a budapesti klinikán valaha megfordult, meggyőződést szerezhetett arról, hogy az ott összesereglő betegek legnagyobb része a vidéki közönség köréből kerül ki. A számadatok, illetőleg a klinikai kimutatások azt mondják, hogy a budapesti klinikán évente Békésmegyéböl 700 beteg fordul meg, kik közül — bátran lehet mondani — a betegek kilencvenkilenc percentje egészségét visszanyerve, családjához uj erőben visszatérhet. Az orvosi tudománynak e világhírű hajlékában naponta száz meg száz szenvedő ember veti alá magát az operációnak és naponta sok száz férfi, nő, gyermek nyeri vissza egészségét, munkabírását és életét. Alig gondolnak ezek a betegek arra, hogy ezekben a klinikákban működő laboratöriumok éjjel-nappal milyen nagy, értékes, tudományos kutatást végeznek és tudós orvosok, vegyészek hogyan kezelnek járványok, nyavalyák, balesetek, szerencsétlenségek ellen. Az öregek emlé kezhetnek még reá, milyen rettenetes pusztítást végzett pl. a kolera még néhány évtized előtt. Ezt a betegséget már legyőzték a tudósok, akik ott görnyedtek ra retorták, kémcsövek, mikroszkópok és egyéb műszerek között. De megtalálták az ellenszerét a tífusznak, difteritisznek, himlőnek és sok egyéb tömegbetegségnek is Köny- nyen gyógyítják a veszettséget, a gyermekágyi lázt, vörhenyt stb. stb., nem is szólva a tüdővészről, amely a falu'jnépe közt is hatalmas rendet vág és évente 80000 magyart küld a föld alá, holott ha idejében gyógyításhoz látnak, meg lehet birkózni vele. Vagy nézzük az állatorvosi tudományt. Hány állatbetegségnek van ma már biztos orvossága. És közismert tény, hogy Európában Magyarországon van a legjobban szervezett állategészségügyi szolgálat. És hány száz helyen dolgoznak a tudósok fehér köpenyükben a mezőgazdaság és agrár élet tökéletesítése terén! A tudományos laboratóriumokban vizsgálják a talaj természetét, a magvak élettanát, a növények és éghajlat törvényszerűségeit, előállítják a talajjavító eszközöket, a növénybetegségeket legyőző orvosságokat és szérumokat, a föld termékenységét fokozó módszereket, gépeket és szerszámokat. Az ember nem is sejti, hogy azokban a kultúrpalotákban, könyvtárakban, — amelyeket pedij* fölöslegeseknek tart, — szakadatlan lélek- ölőmunka folyik, hogy biztosítsák a magyarság javát, kulturális fölényét és vigyék előbbre a bölcsészeti, jogi, pedagógiai, történelmi, földrajzi tudományokat, az irodalmat, művészetet, ami arra való, hogy minél fejlettebbé tegyük nemzeti kultúránkat, mert másként elveszünk 1 A világ elismerését, tiszteletét rég kiérdemelte már tudományos életünk, de azt most veszedelmes válságba döntötte leromlott koronánk, ami lehetetlenné teszi a külföldi anyagok, könyvek, folyóiratok beszerzését; — eszközök, gépek elkészítését, pedig enélkül becsukhatjuk a laboratóriumokat és intézeteket egyaránt. Szent és nagy nemzeti érdekek forognak itt kockán. Áldozni kell hát érte a magunk javára. Adjon mindenki a magyar tudománynak, amennyit bir. Adjon Békés is ! I Színes ing 2 külön gallérral 114.000 K Mi száras cipő 195.000 K la férfi kalap 125*000 K Férfi zokni párja 6000 K Valódi WIÜIPESSÍKG hó- és sáreipő. külföldi házi cipők nagy választékban kaphatók KAKOR divalárukázában Gyulán, a postaépületben 970 e—to Kiváló finom Tokaji-asztali és szamorodni, mindenféle palack és pecsenyeborok nagy választékban a legolcsóbb árak mellett ^szerezhető be Bálint Ferenc-cégnél Gyula, Városház-ntca 1. 667 23-s
