Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-10-15 / 83. szám

1924. október 15 Békés 3 Értekezlet a Kereskedelmi Csarnokban. A kerület képviselőjének látogatása Gyulán, Kígyóson és Kétegyházán. Lukács György, Gyula város nemzetgyűlési képviselője, mint azt jelentettük, a múlt pénteken városunkba érkezett, hogy részt vegyen a Tisza gróf emlékére szentelt nagyszabású ünnepségen, melyen Békésvármegye törvényhatósága kegye­lettel adózott a nagy államférfi emlékének. Való­ban az ünnepély fénypontja volt az a klasszikus szépségű és nagyhatású beszéd, amelylyel dr. Lukács György nemzetgyűlési képviselőnk a Tisza emlékbizottság nevében a mártírhalált halt államférfi egész életét méltatta és mely szónoki müvet mai számunk vezető helyén köziünk. A gyászos, de meleg és fényes ünnepség után kerületünk képviselője érintkezést keresett választó­polgártársaival. Ellátogatott a románvárosi körbe, a gyulai kereskedők egyesületébe, hol nagy szeretettel fogadták s hallgatták meg a politikai helyzetről tett komoly fejtegetéseit. A kereske­delmi csarnokban, hol mintegy 80 tag gyűlt össze — városunk képviselőjét Stern László bankigazgató üdvözölte az egybegyűltek és a kör összes tagjai nevében. Lukács György hálás szavakkal köszönte meg a szívélyes üdvözlést és nagy figyelem között ismertette a mai politikai helyzetet, melyet válságosnak mondott a két szélsőséges politikai irányzat obstrnkciós jellegű parlamenti szégyenle­Most tárgyalta a szegedi törvényszék Fel- földy Sándor dr. gyulai ügyvéd rágalmazási bünpörét, akit az ügyész azzal vádolt, hogy a szegedi ügyvédi kamarához intézett beadványá­ban azt állította dr. Nagy Kálmán gyulai járás- bírósági elnökről, hogy a kommunizmus idején együttérzett a bolsevista eszmékkel. Igazságtala­nul és durva módon bánik az ügyvédekkel s a házhelyek kiosztásánál is befolyásolható volt stb. Az ügy előzményei messzire nyúlnak vissza. Felföldy drnak több ízben volt súrlódása Nagy Kálmán dr. járásbirósági elnökkel, aki állítás szerint nem tárgyal higgadt és nyugodt han­gon, hanem indulatosan támadt az ügyvédekre és a felekre. A nyilatkozatban foglalt kifejezésekért az ügyészség felhatalmazásra rágalmazás vétsége miatt emelt vádat Felföldy dr. ellen. A kir. tör­vényszék egy ízben márjetárgyalta ezt az ügyet s sem adva helyet a bizonyításnak, másfélmillió korona pénzbüntetésre Ítélte Felföldy dr.-t. Fe­A rendes törvénykezési tárgyalások kere­tein túlnő az a bünügy, amelyet tegnap délelőtt tárgyalt a szegedi ítélőtábla. A vádlott Vizsnyica i ■Gábor földmives volt, akit pár hónappal ezelőtt 12 évi fegyházra ítélt a gyulai törvényszék, mert a Gyula környéki tanyákon agyonütött egy bé­reslegényt. Az eset előzménye az volt, hogy Vízsnyicai még a múlt év nyarán megbeszélte öccsével, hogy lopni fognak. Egy este azután csakugyan felkerekedtek és betértek egy elhagyatott tanyára, ahol a bé­restől szállást kértek és kaptak is. Éjfél felé jár­hatott az idő, amikor felébredtek, de mielőtt munkához láttak volna, Vizsnyicai vas villát ragadott és azzal agyonütötte a mélyen alvó bérest, L. Tóth Flórián volt gyulai államrendőr nagyobb szabású csalás.okat követett el Gyulán. Körülbelül 50 millió korona az az összeg, melyet egyes gyulai lakosoktól kicsalt. Miskucá tói búzát, Hász és Kovács cégtől fűszer árut, Mayer Istvántól butornemüeket és kisebb tételek­ben egyes gyulai gazdáktól pénzt és terményt. A gyulai államrendőrségre több jelentés érkezett L. Tóth Flórián ellen, a ki amikor megneszelte, tes csatározásai miatt. Kifejtette, hogy az ország­nak most tartós békére és konszolidációra van szüksége, hogy kiheverje nagy betegségét s a külföld megszerzett bizalmát biztosítani tudja. Elitéli és a nemzetre veszélyesnek tartja azt a két szélsőséges irányt, mely a kormány ellen gyűlöletes és féktelen harczot kezdett — részben öncélból — részben pedig azért, hogy a hatal­mat a kezébe kaparintsa. Meg van győződve róla, hogy az az irány, melyet a kormányelnök követ — a nemzet talpraállásához vezet — épp ezért kéri a polgárságot, hogy tartsanak ki azon eszmék és törekvések mellett, melyet a kormányzó- párt zászlójára irt. A nagy tetszéssel fogadott beszédet lelkesen megéljenezték a jelenlevők, kiktől a kegyelmes ur a legközelebbi visszontlátás reményében vett búcsút. Vasárnap Kígyóson és Kétegyházán tett látogatást. Itt hasonlóan nagy örömmel várták és fogadták s azokat a kéréseket, amelyeket elébe terjesztettek — Lukács György á legna­gyobb készséggel hallgatta és Ígérte meg, hogy a polgárság közérdekű ügyeit és eminens érde­keit szívesen támogatja. A kegyelmes ur a va­sárnap esti vonattal utazott vissza a fővárosba. lebbezés folytán a kir. táblához került az ügy, amely elrendelte a valódiság bizonyítását. A szegedi tárgyaláson Gyula város intelli­genciájának szine-java jelent meg tanúként. Egymásután vonultak fel a tárgyalásra a tanuk: Madarász Kálmán törvényszéki tanács- elnök, dr. Schröder Gábor ügyész. Ondrus Cirill uradalmi jószágigazgató, Túri Ferenc dr. uradalmi ügyész, Jantsovits Emil dr., Germárcz Imre pénzügyi tanácsos, dr. Berényi Ármin, Horthy Béla számv. főtanácsos, Blaur Gyula ny. pénzügyigazgató, dr. Lovich Ödön, dr. Hoffmann Károly, dr. Técsy Imre. A vád- és védőbeszédek után a törvény­szék Felföldy dr t 1 millió korona fő- és 500 ezer ko­rona mellékbüntetésre Ítélte 3 A törvényszék nem látta bebiz^nyitottnak a fel hozott vádakat és igy rágalmazásért pénzbünte­tésre ítélte Felföldyt, ki felebbezéssel élt. majd — miután a tanyát kifosztották — elme* nekültek. A csendőrség pár napi nyomozás után kéz- rekeritette a testvérpárt és a gyulai törvényszék Vizsnyicai Gábort 12 évi fegyházra, Mátyás nevű öccsét pedig 10 hónapi börtönre ítélte. Az ítélet ellen, amelyben az elitéltek meg­nyugodtak, a gyulai ügyész felebbezést jelentett be és igy került az ügy a szegedi tábla elé. Rövid tanácskozás után hirdette ki Orosz tanácselnök a' Tábla ítéletét és gyilkosság bűntettében mondották ki bűnösnek a vádlottat, miután azonban Vizsnyicai bűncselekményének elkövetésekor még nem töltötte be huszadik élet évét, a kötél általi halálbüntetés helyett 15 évi fegyházat kapott. hogy keresik és előakarják állítani a rendőrségen, román megszállott területre szökött. Itt azonban a román rendőrhatóság távirati megkeresésre letartóztatta és Lökösházán átadta a magyar határőrségnek. A csaló volt rendőrt Gyulára hozták és itt őrizetbe vették. L Tóth Flóriánt a nyomozat megejtése után átadják a gyulai kir. ügyészségnek. Rövf<l táviratok. Budapestről táviratossák : Smith nép- szövetségi főbiztos ma elküldte ötödik jelen­tését Genfbe. — Nagyatádi Ssabó miniszter ma megjelent a kormányzó előtt éa meg­ismételte azon elhatározását, hogy tárcájáról lemond. — Anatole France, a hírneves francia iró meghalt. — Egyedi Artur halálá­nak bűnügyében ma érdekes fordulat történt. A csornai vizsgálat eredménye terhelő Egyedi ve|e részére. Az öngyilkosság kizárt nak látszik. — A községi jegyzők országos ülésüket Budapesten folyó hó 18 áu tartják. — Kolozsvár és Tövis között nagy vasúti szeren­csétlenség történt. Egy személyvonat ütközött össze egy tolató szerelvénnyel. Az áldozatok száma 8 halott, 30 sebesült. — Aradról jelentik, hogy több magyar színészt a szigu - ranca az ország területéről kiutasított. —■* Egy aranykorona dollárparitás alapján 15535 papirkoroua. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1924. október ISO Az ülésen Dr. Kovacsics Dazső főispáu el­nökölt, — aki az ülést megnyitó beszédében be­jelenti, hogy a törvényhatósági bizottság Dr. Ladies László elhalálozásával megüresedett köz­igazgatási bizottsági tagsági helyre báró Apor Vilmost választotta meg. Az ülésen jelenlevő uj bizottsági tagot meleg szeretettel és kollegiális érzéssel üdvözli, s arra kéri őt, hogy a bizottság munkájában élénk részt vegyen, s nagy tudásával s a közügyek iránt táplált és mindenkor tapasztalt meleg érdeklődésével a bizottságnak a közjó elöbbrevitelét célzó munkájában hathatós segít­ségére legyen. A bizottság tagjai báró Apor Vil­most meleg óvációban részesítették. Bejelenti még ezek után a főispán, hogy a földmivelésügyi miniszter a vármegyében mutat­kozó vetőmag hiány enyhítésére nagyobb összeget bocsátott rendelkezésére, amelyből a felmerülő szükséghez képest áz egyes községeknek kölcsönt fog nyújtani. Az alispáni jelentés általánosságban tudo­másul vétetett. A vicinális utak járbatatlanságára, valamint az aratás alkalmával a cséplőgépek működése ellen felhangzott panaszok ügyében teendő intézkedések megtételére az államépitészeti hivatal, illetőleg a bír. iparfelügyelő felhivattak. Az utak járhatatlansága miatt állandóan fel­hangzó panaszokra vonatkozólag a vármegye al­ispánja fijelenti, hogy ezeknek a panaszoknak jogosságáról ő maga is meggyőződött hivatalos kiutazásai alkalmával, s hogy a panaszok orvos­lása iránt minden lehető intézkedés meg is tör­tént, azonban figyelmeztet arra, hogy a javítási munkálatoknak minden irányban való teljes kielé­gítő elvégzése elé nem szabad valami nagy opti­mizmussal tekinteni, mert a panaszoknak csak igen csekély részét lehet teljesíteni a közúti alapnak nagyon is szűkre szabott teljesítő képességére tekintettel. Ezen felszólalása során tett említést a vár­megye alispánja a városok és községek háztartá­sainak vitelére vonatkozólag újabban életbe lép­tetett miniszteri rendeletről is, s részletesen tájékoztatta a bizottságot azokról a nehézségekről, amelyek ezen rendelet végrehajtása során elkerül­hetetlenül fel fognak merülni. Morvay Mihály felszólalásában ismételten panasztárgyává tette a vicinális földutak járhatat- lanságát, s azt kérte, hogyha már a közúti alap­ban nem is áll rendelkezésre oly összeg, amelyet ezen utak teljes jókarba helyezésére fordítani lehetne, legalább is a nagyobb kátyúk betömése eszközöltessék, hogy igy a közlekedés, ha a leg­minimálisabb módon is, de főként a gazdasági évszak beálltával lebonyolítható legyen. Az államépitészeti hivatal főnőkének fel­világosításai, valamint az elnöklő főispánnak az ügy érdeméhez történt hozzászólása és indítványának elfogadása alapján elhatározta a bizottság, hogy a vicinális földutak fokozatos jókarba helyezésére szükséges összegről az 1925. évre egyheállitandó költségvetésben fog gondoskodás történni. Másfélmillió koronára Ítélték dr. Felföldy gyulai ügyvédet. Halál helyett 15 évi fegyház. Gyilkosság a gyulai tanyákon. Egy csaló rendőrt Gyulán letartóztattak. Megszökött, de a románok visszadobták a határon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom