Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-10-01 / 79. szám
liVX. évfolyam ¥9, «sám. Szerda Gtyulix, 1994* október 1. Előfizetési Arak: Kípyedérre helyben és vidéken . . 20000 K BÉKÉS Hirdetési dij előre fizetendő POLITIKAI, TÁRSADALMI É8 EfiZf*AJ5DÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendő k Kézirat nem adatik vissza Egyes szánt ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Békésvármegye pénzügyi helyzete. Dr. Daimel Sámdor, a vármegye alispánja a következő jelentést fogja tenni a törvényhatósági bizottság közgyűlésének a vármegye súlyos pénzügyi állapotáról: A vármegyei és a községi közigazgatás általános menete tekintetéből ugyanazokat a panaszokat említem meg, amelyeket már a februári és májusi közgyűlésnek bejelentettem. Javulás az újabb létszámcsökkentés következtében nincs, sőt ha a hiányzó és illetőleg a megszüntetett munkaerőket a községek és a vármegye a saját költségükön fenn nem tartják és illetőleg fel nem fogadnák, úgy a közigazgatás lényeges rosszabbodása várható. A legújabban kiadott pénzkezelési szabályzatok, valamint az úgyszólván napról- napra érkező felsőbb hatósági rendeletek következtében úgy a vármegye, mint a községek súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdenek. A folyó évi julius 1-től kezdve a vármegye alispánja, az eddigi szabályoktól el- téróleg, úgy a háztartási, mint a közúti szükségletekre csak olyan összegek erejéig utalványozhat, amelyekre a postatakarékpénztárba beküldendő pótadó összegek erejéig fedezete van. Ez a rendelkezés lehetetlenné teszi, hogy — úgy mint eddig — ezentúl is utalhasson a vármegye alispánja az állami pénzekből a szükségletekre előleget. Mivel pedig a vármegyei pótadók, illetve most már a községek részéről a vármegyei szükségletekhez való hozzájárulási összegeknek, úgy a háztartási, mint a közúti szükségletek terén való kivetése és behajtása időt igényel és mivel az átmeneti időre kilátásba helyezett előlegeket a vármegye nem kapta meg, ennélfogva a vármegyei szükségletek kielégítésében a legnagyobb takarékosságot kell szem előtt tartani és a szükségletnek nagy részét vagy egyáltalában el kell halasztani, vagy pedig azok kielégítése csak jelentékeny késedelemmel történhetik meg. Súlyosbodott a vármegye pénzügyi helyzete az által, hogy a vármegyei nyugdíjasoknak — akiknek száma már most jelentékenyen több, mint a tényleges vármegyei alkalmazottak létszámának a fele, nyugdiját és özvegyi ellátását a jövő év első felében 50%, a második felében 75% erejéig, az 1926. évi január 1-től kezdve pedig teljes egészében a vármegyének kell fedezni. Ugyanez az eset áll fenn a község jegyzői nyugdíjintézet kötelékébe tartozó községi jegyzők és segédjegyzők, valamint azok özvegyei nyugdija, illetőleg özvegyi ellátása tekintetében. A vármegyének kell fizetni ezen felül már 3 év óta az összes dologi terheket is, amelyek 1921. óta évi 136 millióról 3100 millióra emelkedtek. Ez utóbbi összegben azonban most már benn- foglaltatik az eddig külön kivetett katona- beszállásolási, valamint a vármegyei és községi nyugdíjalapok szükséglete is. Ezen ösz- szegből csak a telefon és a portó dijak majdnem 400 milliót tesznek ki. A vármegyei számvevőségnek felállításával ennek a hivatalnak összes dologi terheit és a kiküldetési dijakat, amelyek igen jelentékeny összeget képviselnek, szintén a vármegyének kell viselni. A vármegyei számvevőség most még a gyulai kir. pénzügyigazgatóság épületében van elhelyezve, de ez csak átmeneti állapot, mert a szabályok értelmében a számvevőség helyiségeiről, amelyek legalább is 5—6 szobát tesznek ki, szintén a vármegyének fog kelleni gondoskodni. A községek alkalmazottaikat, a folyó évi julius 1-e óta, beleértve a községi orvosokat is, sajátjukból tartoznak fizetni. Ez az intézkedés a községeket pénzügyi szempontból olyan nehéz helyzet elé állította, hogy azt a saját erejükből megoldani előreláthatólag nem lesznek képesek. A legújabban kiadott pénzkezelési szabályzat értelmében a községi adók, beleértve a vármegyei- szükségletek és a vármegyei és községi nyugdíjasok részére járó nyugdijakat és ellátásokat, nem lehet több, mint az állami adók 50%-a. Biztos tudomásom van róla, hogy a községek nagy része az őket terhelő költségeket ebből az 50%-ból fedezni nem tudja és a községi pótadó sok községben a meg nem engedett 50%-nál lényegesen több kell, hogy legyen, ha a közigazgatási szükségleteket fedezni akarják. A városok ezen a helyzeten uj községi adók kivetésével segíthetnek, de hogy a nagyközségekben mi lesz a segítés módja, azt nem tudom. Általában véve, a szanálási akcióval kapcsolatosan a vármegyei és a községek háztartásában az uj rendre való áttérés igen sok nehézséggel és szinte legyőzhetetlen akadályokkal jár és a köz- igazgatás vezetőinek különben is szerfölött nagy gondját még jobban fokozza, annál inkább, mert a felsőbb hatóság részéről az átmeneti állapot tartamára kilátásba helyezett segítség és támogatás vagy egyáltalában nem következett be, vagy csak olyan mértékben adatott meg, ami a fennálló nehézségeken alig számbavehető könnyítéseket eredményez. Példaképen, hozom fel, hogy a vármegye közúti szükségletére a f. év második felére 8 milliárdra lett volna tulajdonkép szükség, ezzel szemben a vármegye kapott 450 millió pénzintézeti központi kölcsönt, amely után kamatot kell fizetni a vármegyének, igaz, hogy lényegesen kevesebbet, mint ha azt más pénzintézeteknél vette volna fel. A vármegyei munkanélküliek segélyezésére megindított állami akció folytán a vármegye szükségletét 2000 millió koronában állapítottam meg, szakközegeim számítása és meghallgatása alapján. Idevonatkozó előterjesztésemet illetékes helyre felterjesztettem, de hogy a kért összeget megkapja-e a vármegye vagy sem, illetőleg annak milyen %-át fogják engedélyezni a vármegye részére, azt még nem tudom. Az engedélyezendő összeg szintén csak kölcsön lesz, amelyet a vármegyének bizonyos idő múlva — előreláthatólag egy év múlva kell majd kamatokkal együtt visszafizetni. Az adók erélyesebb behajtása céljából tett intézkedéseim eredményeképpen a legutóbbi időben a vármegye pénzügyi helyzete észrevehető javulást mutat. Azonban most megint egy újabb veszedelem fenyeget. A pénzügyigazgatóság átirata szerint ugyanis a vármegyei házipénztár állami előleg tartozása 385 millió, a vármegye közúti alapnak állami előleg tartozása jaedig 2100 millió koronát tesz ki, amelyTiorribilis tartozások befizetését is kéri a pénzügyigazgatóság. Ha ennek a kötelezettségnek is eleget kell tenni, úgy a háztartási pénztár állása majdnem egészben felhasználódik, mig a közúti alap jelenlegi állaga, az állami előleg tartozásnak y3-ád fedezi. Ilyen körülmények között a fent említett tartozásokat kiegyenlíteni nem tudom és ha annak visszafizetéséhez az állam ragaszkodik, úgy azt csakis hosszabb időre elosztott részletekben lesz lehetséges törleszteni. Elhalt törvényhatósági bizottsági tagok. Békésvármegye törvényhatóságának tagjai közül az év folyamán elhaltak : Nagg Gergely, Nagy A. János, Zeller Gyula, Ricsek János, Szikes György, Barcsa Gábor, Komloszky Mihály. Az elhalt bizottsági tagok helyét az októberi közgyűlésen töltik be. A bizottsági tagok közül Mikler Sándor, Knczkai Zoltán, Nagy László elköltöztek, dr. Csete Józsefet pedig polgármesterré választották és igy ezen tagságok betöltése is aktuális. Petőfi-nlea 3. és Vida-utea 9. száma házak kedvező fizeiési feltételek mellett eladók, Értekezhetni a tulajdonosnál. 822 8-* Kristálycukor 1 kgr. 16800 K Rizs 1 kgr. 8400 K (.apunk mai száma 4 oldal.
