Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-09-27 / 78. szám

L¥I. évfoly»s*t 78. »«ám. 87.0 mb at Ctynla, 1994. szeptember 37. Előfizetési trat: Iegyedévr« helyben és vidéken . . 20000 K Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivata* Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza Egyes szint ára 1500 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Néhai Tisza gróf és Békésvármegye. Dr Daimel Sándor, Békésvármegye alispánja ma a következő meghívót küldötte szét a vár­megye törvényhatósági bizottságának tagjaihoz : 80—1924. ein. sz. Békésvármegye alispánja Békésvármegye törvényhatósági bizottsága tagjaihoz! A vármegye főispánja a vármegye törvényhatósági bizottságát az 1886. évi XXI. t.-c. 46. §-a alapján és a törvényhatóság előző határozatának rendelkezéséhez képest, a folyó évi Október 11 ének (szombat) délelőtt fél 11 órájára a vármegyei székház nagytermébe, a magyar erények nagy vértanújának Gróf TISZA. ISTVÁN arcképének leleplezése céljából ünnepélyes rendkívüli közgyűlésre összehívta. Erre a törvényhatósági bizottság tagjait ezennel tisztelettel meghívom. Gyula, 1924 évi szeptember hó 24 én. Dr. Daimel Sándor, alispán. Tájékoztató! A díszközgyűlés sorrendje: 1. Elnöki megnyitó. 2. A bizottság határozatainak ismertetése. 3. Emlékbeszéd, mondja dr. Berthótij Károly th. biz. tag, kormányfőtanácsos. 4. A megjelenő testületek esetleges felszólalásai. 5 Az arckép ünnepélyes átvétele a vármegye alispánja, részéről Közgyűlés után fél 1 órakor kösebéd a Polgári Körben, melyen való részvétel október 8-ig a főispáni titkárnál bejelentendő. Kilencezer holdat fásitottak be eddig az Alföldön. Vass József helyettes miniszterelnök nagy beszé­det mondott Szentgotthárdon, amely­ben főleg azokkal a kérdésekkel fog­lalkozott, amelyek legutóbb a genfi konferencia tárgysorozatán szerepel­tek. Beszélt a megcsonkított Magyar- ország siralmas helyzetéről, a lesze­relésről, amelyet tovább erőltetni immár teljesen lehetetlen, mert hisz minden fegyverünket elvették már. Legérdekesebb volt azonban beszé­dének az a része, amelyben azt a meggyőződést vallotta, hogy a törté­nelmet nem a Herriotok, Mac Donal- dok csinálják, hanem maguk a nem­zetek, azok az erők, amelyek a nem­zetben forrnak, csinálja pedig min- denekfölött a bölcs és jó Isten, akinek munkájából egy generáció csak egy arasznyit láthat. Mi magyarok nem fegyverrel kívánjuk kívánságainkat megvaló­sítani. A mi erőnk, a mi bizalmunk az igazság irtózatos erejében van s bitünkben nem fogunk csalatkozni, mert valamikor nálunk is meg fog indulni a könnyek, az örömkönnyek árja reményeink teljesedésekor. A békeszerződést alá kellett írnunk, de ezzel még nem nyugodtunk belé, hogy összetörték ezer éves mivoltun­kat. Mi meggyötört maradék magya­rok nem felejtünk és nem vagyunk hajlandók lemondani a reményről. Ha a franciáktól nem lehetett megkövetelni, hogy Straszburgot el­felejtsék, úgy ép a francia nemzet se vegye rossz néven tőlünk, hogy mi nem felejtünk, de annál jobban remény­kedünk. Nem fogunk leborulni, nem fogunk kezetcsókolni Herriotnak, Mac Donaldnak, de nem is követel­hetik tőlünk, hogy mi örüljünk és hálásak legyünk azért, amit velünk Európa elkövetett. Ezeket a gondolatokat mondta el a miniszterelnök helyettese a szent­gotthárdiak kitürő lelkesedése és tap­sai közepette, de akkor, abban a pillanatban, amikor ezek az igaz­ságok kiröppentek szájából már, nem a miniszterelnök helyettese, hanem a magyar nemzet gondolatainak, vágyainak aranyszáju megszemélye­sítője lett, — kifejezője mindannak, ami tudatosan, vagy öntudatlanul minden magyar szivében él. Petőfi utca 3. és Vida-ulca 9. számú házak kedvező fizetési feltételek mellett eladók. Értekezhetni a tulajdonosnál. 822 7 -* Az alföldi erdőtelepítés és fásítás érdekében az 1921, évben megindított állami tevékenység eddigi eredményéről leginkább az az erdei fa­csemete mennyiség tanúskodik, amit a kormány minden év tavaszán és őszén az állami csemete­kertekből kiszolgáltatott. Ezek szerint az 1921. évben 1,204.000, az 1922. évben 6,773.000, az 1924. évben 12,258 000, vagyis összesen 29,185 009 darab csemetét szol gáltatott eddig ki az államerdészet. A gyulai pénzügyigazgatóság vezetője átiratot küldött a vármegyéhez, amelyben záros határidőn belül követeli, hogy a vár­megye házipénztára 381 millió, a közutialap 2800 millió korona tartozását az államnak fizesse vissza. Ez az összeg összesen 3191 millió koronát tesz ki. Erre vonatkozólag kérdést intéztünk a vármegye alispánjához, ki a következő felvilágosítást volt szives adni: A vármegye pénzügyi helyzetét illetően a szanálás megkezdődött, de njabb és újabb bajokkal kell megküzdeni. Ha a pénzügy­Az állami erdei facsemetekerte’Pkészletéből 1925 év tavaszán és őszén 'összesen mintegy 18 000 000 erdei facsemete lesz kiszolgáltatható, ami a beültetett területek arányainak jelentékeny szaporodását ígéri. Nem érdektelen felemlíteni, hogy oly nagy a kereslet a csemetekertek iránt, hogy az államerdészet ezideig a szükségletet kielégíteni alig volt képes Előreláthatólag a jövő évben már oly meny- nyiségben fog csemete rendelkezésre állani, hogy minden igény kielégíthető lesz. igazgatóság felhívását teljesítjük, egy fillérje sem maradna a vármegyének. Mindössze 1100 millió koronával rendelkezünk, ez a pénz pedig más, sürgős kiadásokra szükséges. A munkanélküliség enyhítésére épp most kértem a kormánytól 2500 millió koronát, de még erre sem kaptam választ. Annyi bizonyos, hogy a vármegye pénzügyi helyzete sohasem volt ilyen kritikus, bár rendelkezé­seim folytán az adóbehajtásoknak meg van a kellő eredménye. Békés várni egye bajokkal küzd. A. vármegye 3000 millióval tartozik az államnak. Zsirszóda 180° angol áru 1 kg. 9400 K. Petroleum finomított 1 ltr. 4400 K. z es Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom