Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-09-20 / 76. szám

2 Békés 1924. szeptember 20. Hat díszpolgára van Gyula városának. K. Schriffert József érdemeit elismeri a képviselőtestület. — Dr. Csete József indítványa. — A közgyűlés határozata. — A főispán üdvözlő levele. Gyula város aranytönyvében öt ragyogó név van feljegyezve : Kossuth Lajosé, Erdélyi Sándoré, Terényi Lajosé, Lakács Györgyé és gróf Apponyi Alberttá, öt díszpolgára volt eddig Békésvármegye székhelyének és a város képviselőtestülete uj lapot nyitott e könyvben és uj pergamentre irta fel K. Schriffert József nevét. Gyula város kép­viselőtestülete díszpolgárrá választotta a nép gyermekét, az egyszerű polgárt, a közügye­kért lelkesülő és jószándéku férfiút. Az ünnepélyes aktus dokumentumait alább közöljük, valamint azon meleg sorokat is, amelyeket a város uj díszpolgárához a vármegye főispánja és a város képviselője intézett. A polgármester indítványa. Dr. Csete József polgármester a következő indítványt tette a képviselőtestülethez: Tekintetes Képviselőtestület! Folyó évi junius hó 9-én, Pünkösd ünne­pének második napján ünnepelte a Józsefváros lakossága városunk területén való letelepedésé­nek kétszáz éves évfordulóját. Kétszáz évvel ezelőtt, 1724. évi Pünkösd második napján jöttek be Gyulára báni Haruckern Jánős György földesur akciójára az első telepes németek, s alapítottak maguknak uj hazát azon a vadvizektől körül nyaldosott, vadrepkénnyel tarkázott kukoricatáblákon, amelyeken ma a mi virágzó Józsefvárosunkul. Tekintetes Képviselőtestület! Nemcsak a Józsefváros lakosságának, hanem Gyulaváros egész közönségének örömünnepe volt ez a nap. Ünnepeltek a bevándorolt németek unokái, déd­unokái, s emelkedett lélekkel, buzgó imádságra nyíló ajakkal adtak hálát az Egek urának, hogy őket erre a délibábos magyar róna szélén fekvő régi városba vezérelte, ahol meleg, barátságos tűzhelyre s dolgos, munkás kezek nyomán anyagi jólétet biztosított otthonra találtak. De ün­nepet ültek a magyarok is, akik a bevándorolt németek utódaiban emberi méltóságára és sza­badságára büszke testvérekre találtak, akik meg­tudták érteni a maga nemzeti öntudatára, állami függetlenségére féltékeny, évszázadok hagyomá­nyában formált nemzeti Géniuszához tántorit- hatatlanul ragaszkodó magyar testvérek politikai törekvéseit. Ez a kölcsönös megismerés és meg­becsülés az ezeréves magyar haza szeretetében eggyé olvasztott bennünket. A politikai élet terén városunk falai közt vetélkedtünk abban, hogy a 48-as idők politikai eszményeinek melyik részén vannak kiváló apostolai, s e helyen a jövő nemzedék örök emlékezetére fel kell jegyeznünk, hogy az ide­genből bevándorolt németek unokái közül került ki az egyik vezető férfi, aki városunk közön­ségének bizalmából a függetlenségi 48 as zászlót büszkén vitte be az ezeréves magyar haza országgyűlésébe. Tekintetes Képviselőtestület! Az összetar­tásra, egyetértésre és egymás megbecsülésére soha sem volt nagyobb szükség, mint napjaink­ban. A széthúzás átka verte régen és kisérti ma is ezt a szegény magyar hazát, amely az ezeréves történeti múlt során oly sokszor vérzett, de soha sem szenvedett oly igazságtalanul, mint a trianoni ítélet után. Uraim ! Nagy és ne­héz időket élünk, s ezekben a válságos időkben, amikor fokozott, kimerítő munka után is élet erőnktől megfosztó külpolitikai helyzetünk miatt mindinkább súlyosbodó gazdasági viszonyok terhe alatt nyögünk, — megértő nagy telkekre és polgári áldozatkészségre van szükség. És ez az, ami a magyar nemzet élete szempontjából ben­sőséges nagy ünneppé avatja ezt a napot, mert mi a letelepedett németek utódaiban tántorítha­tatlan magyar testvérekre, a becsületes munka fáradhatatlan bajnokaira, a férfias, egyenes jellem hajlithatatlan klasszikus alakjaira s a honpolgári áldozatkészség nemzetfenntartó energiájától duz­zadó nemes lelkekre találtunk. Amikor a kétszázéves évforduló emlék­ünnepének méltó keretek között való jegyző- könyvi ünnepélyes megörökítésére teszek javas- latott méltóztassék megengedni, hogy ez alka­lommal az ünnepelt régi németek magyar utó­dainak, mint nemes városunk egyik hatalmas nagy családjának különös nagyrabecsülése és megtiszteléseként indítványozzam, hogy e család minden nemes magyar honpolgári erényeit meg­értő emberbaráti meleg szívből fakadó áldozat- készségét, vallásos buzgalmát magában hordozó, egyszerű, de a maga lelki nagyságában annyira kimagasló fejét — régi vezérét K. Schriffert József, városunk volt országgyűlési képviselőjét, mindnyájunk lelkében oly érzékeny nyomokat hagyó gazdag érdemeire való tekintettel — dísz­polgárrá méltóztassék megválasztani. Gyula Táros képviselőtestületének határozata Gyula város képviselőtestülete elhatározza, hogy a Józsefváros szülöttét, a város egyik legérdemesebb és köztiszteletben álló polgárát, a szegények gyámolitóját, a közügyek fáradha­tatlan és önzetlen harcosát K. Schriffert József urat. a város volt országgyűlési képviselőjét, a közügyek terén teljesített kiváló és eredmé­nyes munkásságáért a város közönsége által nyújtható legnagyobb kitüntetésben részesíti: a város díszpolgárává megválasztja Továbbá elrendeli, hogy a IV. kerület, józsefvárosi Hid ntca K Schriffert József nevét viselje. Utasítja a város polgármesterét, hogy erről díszoklevelet állíttasson ki, s azt ünnepélyes keretek között a városi tanács, továbbá Sál Jó­zsef, Sutyák Péter, Kalocsa István, Csomós István, Barátit István, Mets József, Hack Márton, Murvai Ferenc, dr. Kiss László, Ssentkeressty Tivadar, Miskucsa János, Kertes Miklós, br Apor Vilmos, dr. Pallmann Péter, Németi József, Kempf Má­tyás, Qóg András, Zöldi) János, dr. Cs. Varga Antal, Pfaff Ferenc, dr. Jung Géza, dr. Beréngi Ármin, Fábián János és dr. Major Simon vá­rosi képviselőkből álló bizottság élén a meg­választottnak nyújtsa át és az utca, valamint házszámtáblák uj megjelölését hajtsa végre. Dr. Kovaesles főispán üdvözlő levele. Nagyságos Uram / Őszinte örömmel értesültem Gyula r. t. város képviselőtestületének ama elhatározásáról, amellyel önt a város díszpolgárai közé emelte. Amennyiben csonkaországunk és nemzetünk mai állapotában fényről és díszről egyáltalán lehet beszélni, akkor elsősorban annak a fény­nek és dísznek kell jelentőségét tulajdonítanunk, amely a szivek szeretetéből és a polgárság meg becsüléséből fakad és amely kisérőja a képviselő- testület most hozott határozatának. Az a har­mónia, amely a javaslat nyomán megnyilvánult, kapta meg leginkább figyelmemet és azonkívül, hogy a város közvéleményének ítélete szerint elnyerte eddigi működésének elismerését polgár­társai részéről, ebben az egymást megértésben látom a legszebb és legnemesebb értékét. Azt hiszem, ha becsületes munkában eddig eltöltött életére vissza fog tekinteni, ez a mérföld­kő lesz az, amelyen legnagyobb gyönyörűséggel fog emlékezése megpihenni, mert itt éreznie kell a jól teljesített munka öntudatát és becsületes törekvéseink megértését A disz, amely ezen uj minőségében osztályrészül jutott, a város pol­gárainak kiváltságosai közé emeli és újabb kötelezettségeket hoz magával. A legnemesebb kötelesség, ami ebből fakad, az öntudatos példa­adás kötelezettsége, mert hisz a várost és közön­ségét érdeklő kérdések megítélésénél a szemlé­lődő polgárság tekintete önkéntelenül közte éiő díszpolgára felé irányul, ott tehát nem szabad hiúságot, egyéni érdekeket, pártosságot, vagy személyi tekinteteket lelnie, hanem ott bölcses­séggel, magasabb szempontokat átfogó gondolko­dással és a közérdeknek mindenek feletti szem- előttartásával kell találkoznia, Szóval, ami eddigi életében belső lelki szükséglet volt, amely a polgárság elismerését kivívta, most már öntuda­tos, felelősségérzettől* áthatott kötelességgé vált, amelynek teljesítését a város közvéleménye el­várja díszpolgárától azzal a szeretetből fakadó hittel és bizalommal, amely szeretet az ossz polgárság elismerésének kutforrása volt. En tehát nemcsak kötelességet vélek telje­síteni, amidőn székvárosom polgárságának ítéleté­hez a magam ülésén kívüli szavazatával is hozzá­járulok, hanem jóleső örömmel állapítom meg, hogy az egység gondolata, amelyet mindenütt keresek és propagálok, ha néha el is szunnyad, mégis ott él Gyula város polgárai lelkének mélyén és felébred minden oly lélektani pillanat­ban, amidőn a közérdek az egységes állás foglalást és döntést szükségessé teszi. E tény felett érzett örömömtől áthatva, őszinte tisztelettel üdvözlöm Gyula város uj dísz­polgárát és vagyok hazafias üdvözlettel, kész hive : Dr Kovacsics Dessö főispán. Lakács György üdvözlő távirata K Schriffert Józsefhez. Dr. Lukács György titkos tanácsos, Gyula város nemzetgyűlési képviselője abból az alka­lomból, hogy Gyula város képviselőtestülete K. Schriffert Józsefet díszpolgárává választotta, a következő üdvözlő táviratot intézte az ünnepekhez: K Schriffert Jós séf urnák, Gyula. Legssebb polgári kitüntetéshes melegen gratulál Lukács György. * K Schriffert még számos üdvözlő távira tot és levelet kapott tisztelői köréből. , Mstrossy Ilonka női divatkalap díszítő működését megkezdte szeptember 15 ón, II. Rákóczi Ferenc-utsa 30 szám alatt. 886 S~s Tanulóleányok felvétetnek Dohay J. könyvnyomdájában. Bútorok! Hálók, ebédlők fér fi - szobák a legegysze­rűbbtől a legdíszesebb kivitelig; legolcsóbban beszerezhetők Mayer István * bntorraktárában 813 5 * Báró Wenckheim Béia-ntca 7. Mindenféle iskolakönyv kapható Dobay János könyvkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom