Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-09-03 / 71. szám
6 Békés 1924. szeptember 3. A BÉKÉS REGÉNYE. A polgármester nr. (Kortörténeti regény) Irta : OROSZLÁNY GÁBOR. 15 Ferenczi polgármester Zizi kivánságára még egy napot töltött Budapesten, melynek gyönyörét sosem fogja elfelejteni. Boldogan, ragyogó arccal utazott haza. Egészen elfelejtkezett arról, hogy ártatlanul milyen botrányba keverték az újságok. Nem törődött ö már mindezekkel Szavához híven kifizette a Laky Józsi kontóját, becsomagolt és elutazott — vissza pátriájába, Marosvárra. Most már egyedül utazott haza, mert Laky Józsit, Diványosit és Soó Bálintot még tegnap hazaküldte, hogy vigyék meg a hirt. A király Ferenczi polgármestert a belügyminiszter előterjesztésére kormánybiztossá nevezte ki föispáni hatáskörrel. A kormány rendelkezése szerint nem utazik Amerikába, mert nagy napok következnek. A háború küszöbön. Ferenczi polgármestert két különböző érzés tartotta fogva. Először — a büszkeség, hogy mint a kormány reprezentánsa érkezik haza s a mai naptól kezdve már méltóságos ur. A másik — Zizi iránt érzett szerelme, mely mindjobban befészkelte magát leikébe. A viszontlátás csodálatosan megváltoztatta a férfi' egész lényét. Maga sem tudta megmagyarázni, hogyan történhetett, de érezte, hogy állás, pozíció, hírnéven kívül az életnek vannak még egyéb gyönyörűségei is. Ezeket az érzéseket nem tudta felkölteni benne a felesége. Ehhez egy Zizi kellett. Egy színésznő, egy művésznő, aki pompásan eltudja játszani szerepét. Egy nő, aki ingerlő, kívánatos, pikáns, temperamentumos, vad és rafinált. Felesége — Annuska — egy szelíd, naiv, egyszerű, őszinte és ideális asszonyka volt. Ferenczi Gábornak, ennek a nagy kaliberű férfinak nem ilyen asszony kellett, hanem olyan, aki felébe tudjon kerekedni, aki-gyötörje, kinozza, űzze, hajtsa, akinek a csókja hazug, de forró, beszéde hamis, de bóditó. Ferenczi polgármester nagy büszkeséggel eltelten érkezett haza. Ahogy kicsomagolt, nyomban a városházára sietett. Útközben százan is köszöntötték — Hozott Isten! Mi újság Gábor ? Hát tényleg háború lesz ? — kérdezték barátai kíváncsian. A polgármester öntelten válaszolt. — Igen, haza kellett jönnöm, mert a háború tényleg elkerülhetetlen. így az amerikai utunk is elmarad. A kormány fontos megbízásokat adott nekem. El kellett fogadnom a kormánybiztosi kinevezést, — nem volt kitérés. Eléggé szabadkoztam . . . — Gratulálunk hozzá — mondták a barátai — a kormány okosan cselekedett, hogy téged bízott meg ezzel a fontos pozícióval. Kijöhetett volna más. mint te, Méltóságos uram ?! Ferenczi Gábort ezek a szavak megszédi- tették. Beteljesült az első vágya. Mélóságos ur lett. Egy pár nappal ezelőtt, amikor elindult hazulról, még csak egy vidéki kis mezőváros polgármestere volt, most, pár nappal később — méltóságos kormánybiztos ur. Hiába — gondolta magában, csakugyan úgy van. hogy minden rosszban van valami jó. Ha nem gyilkolják meg a trónörökös-párt, ha nem következik erre külpolitikai bonyodalom, ma még mindig csak polgár- mester lehetne Áz egész élet egy nagy, kiszámíthatatlan véletlen. Pár nappal ezelőtt még arra gondolt, hogy ha Amerikából visszatér — valamiképpen kiverekedi az udvari tanácsosi címet Elvégre, aki a közgazdasági élet terén olyan áldozatokat is képes hozni, hogy a tengeren túlra megy — az a férfi megérdemli, hogy megkülönböztessék a társadalomban. A királyi tanácsosság, amelyet még orvos korában kapott — morfondírozott Ferenczi Gábor — már divatját múlta, kopott és rossz viccekkel körülgarnirozott cim Minden valamire való zsidó boltos, aki a kormány választási kasszájába befizetett néhány ropogós ezrest — királyi tanácsos lett. A tanfelügyelő, a főállatorvos, a gyógyszerész is királyi tanácsos. Ezekkel ő egy kategóriában nem maradhat Az uj méltóságos ur komoly, hivatalos arcára kiültek a tépelödő gondolatok, de azután elmosolyodott, mert hisz amerikai ut nélkül is elérte, hogy a társadalom megkülönböztetett tisztelettel nézzen reá. Ferenczi besietett a hivatalába s rögtön a szolgája után csengetett. — Jöjjön csak István! — Parancsoljon nagyságos uram! A kormánybiztos betétette a félig nyitva hagyott ajtót, aztán komoran szólt. — Már csak átmenetileg vagyok polgár- mester. A király őfelsége kormánybiztosnak nevezett ki — ezzel az állással pedig méltóságos cim jár. Megértett istván? — Megértettem. — Most pedig elmegy Grünstein nyomdászhoz és megmondja neki, hogy kéretem. Megértett István ? — Megértettem, hogy a nagyságos ur . . . hogy a méltóságos ur kéreti. — Igenis, hogy a méltóságos ur kéreti. István elszaladt az öreg Grünstein után, Ferenczi Gábor pedig egy darab papirt vett elő és irt. (Folyt, köv.) Bútorok! ttálób, ebédlők férfi- siobak a legegyszerűbbtől »legdíszesebb kivitelig legolcsóbban feeszerezlieíok Mayer István bútor raktárában 8i3 í- * Báró Wenekheim Béla utea 7 Alapítási tervezet és részvényaláirási felhívás. Alulírottak a „Modern Cipőgyár és Áruház Részvénytársaság“ cég alatt részvénytársa- got alapítunk. / Telepe : Gyula város, Petőfi-utca 4. szám. Alapításunk tárgya és célja a Modern Cipőáruház, Kertes és Török gyulai bejegyzett cég üzemének átvétele és kibővítése- A részvénytársaság üzletkörébe tartozik cipőknek és egyéb lábbelieknek mérték szerint saját, vagy külső műhelyekben való előállítása, saját gyártmányainak különleges bel- és külföldi cipő£ és cipészed kellékekhez tartozó cikkeknek finomabb kivitelben, nagy választékban raktáron való tartása, illetve saját nyílt üzletünkben nagyban és kicsinyben való adás-vétele, árusítása. Célunk egyáltalában a nagyközönséget minden finomabb igényeket kielégítő, nagy választékú beszerzési forráshoz juttatni, a kisipari keretet középiparra kiépíteni, munkaalkalmat létesíteni, városunk iparát, kereskedelmét fejleszteni. ^A részvénytársaságot határozatlan időre alapítjuk, K 200,000.000, azaz Kettőszázmillió korona alaptőkével 400 darab egyenként 500.000 korona névértékű részvény kibocsátása által. A részvények bemutatóra szólnak. Ezen részvényeket ezennel aláírásra kibocsátjuk. A jegyzés vég- határideje 1924. szeptember 8. Nyolc ilyen aláírási ivet bocsátottunk ki s azok mindegyikét sajátkezű aláírásunkkal láttuk el. A jegysés alkalmával minden egy darab részvény K 500.000 névértéfeének 10%-a, azaz 50 000 korona fizetendő le. Jegyzés az alanti ivtartó alapítóknál eszközölhető A részvény névértékének további 40%-a és alapítási költségek fedezésére szükséges, részvényenként 50.000 koronában megállapított részvénykibocsátást költség, a megalakulást követő 5 napon belül feltétlenül befizetendő, az igazgatóság altai meghatározott helyen és időben. A további 50% szintén az igazgatóság által meghatározott későbbi időben és helyen lesz fizetendő. A Modern Cipőáruház, Kertes és Török eég beltagjai, nóvszerint Kertes György és Török József mint alapitó tagok nem készpénzbeni részvénylejegyzés és befizetés alapján jönnek, hanem tulajdonukat képező Modern Cipőáruház Kertes és Török üzemberendezését és felszerelését hozzák be a vállalatba, melyre vonatkozó részletezés mindent feltüntető és szakértői becslések által véleményezett leltár tanúsága szerinti érték K 38,000.000. Ezen nem készpénzbeni betét értékéért K 32,000.000 erejéig 64 darab K 500000 névértékű részvény fog nevezetteknek kiadatni, mig K 6,000.000 nevezettek részére a részvénytársaságnál nyitandó folyószámlájukon jóváiratni fog. Megjegyezzük, alant Írott alapítók, hogy a jogot az első igazgatóság kinevezésére nézve 3 évre, az elsn felügyelő-bizottság kinevezését egy évre kizárólag magunk részére tartjuk fenn. Fenntartjuk ahhoz való jogunkat is, hogy az eszközölt jegyzéseket redukálhassuk, esetleg a jegyzés teljes értékét törölhessükAmennyiben a kiirt alaptőke teljesen le nem jegyeztetnék, úgy az alaptőke nagyságára nézve az alakuló közgyűlés határozata lesz irányadó. Kelt Gyulán, 1924. évi augusztus hó 15-én. Sál József s. k., butorgyáros. Soltész Béla s. k., pékmester. Az a 1 Kertes György s. k., eipészmester. Török József s. k., cipészmester. a p i t ó k: ifj. Fikker Ferenc s. k., kereskedő. Balog Endre s. k., lakatosmester. 808 2—2 Dávid István s. k., bőrkereskedő. Bogár Márton s. k., bankfőtisztviselő. 1**4. a kladótalalima» Oul»w» «yoxdila.
