Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-09-03 / 71. szám
2 Békés 1924. szeptember 3. Mindenféle iskolakönyv kapható Dobay János könyvkereskedésében. A. főispán látogatásai a megyében. Dr Kovacsics Dezső főispán a múlt hét folyamán Gyulavári községet, látogatta meg, dr. Vangyel Endre járási főszolgabíró és dr. Frank Géza főispáni titkár kíséretében. A feldíszített községházán Endrődi Lajos községi biró vezetésével a községi elöljáróság fogadta. Majd képviselőtestületi közgyűlés tartatott, ahol Vertán Emil községi főjegyző hosszabb beszédben üdvözölte a kormány uj exponensét. A vármegye főispánja megköszönvén a meleg fogadtatást, ugyancsak hosszabb beszédben válaszolt s hansulyozta a mai nehéz viszonyokat és összetartásra, egységre buzdította a község vezetőségét és lakosságát. Rámutatott még arra a szomorú körülményre is, hogy Gyulavári község ideiglenesen országhatár lett. Ezzel kapcsolatban kiemelte azokat a hazafias törekvéseket, melyeket minden tisz- tesógesen gondolkozó, hazafias magyar embernek követnie kell. Az ünnepi közgyűlés után meglátogatta a főispán a községben lévő egyesületeket és egyleteket, majd a község vezető fórfiainál tett bemutatkozó és tisztelgő látogatást. 30 án, szombaton reggel dr. Vangyel Endre járási főszolgabíró kíséretében Doboz községbe ment, ahol Doboz község elöljárósága és küldöttsége díszbe öltözve a Kettős körösi, dobozi hídnál fogadta a főispánt kit Vőrmegyeház-uica 9 számú és Városház-utca 24. számú házak kedvező fizetési feltételek mellett eladók. Bővebb felvilágosítást ad a kiadóhivatal. 535 19 _* Cseppentő Mihály községibiró üdvözölt Ezután a küldöttség kocsisortól kisérve, bevonult a községbe, ahol nagyszámban megjelent közönség várta a megye főispánját. Fehér ruhás leányok kedves alkalmi verssel és virágcsokrokkal üdvözölték Az ezután megtartott képviselőtestületi közgyűlésen, melyet dr. Vangyel Endre járási főszolgabíró nyitott meg. Hegedűs Gyula községi főjegyző üdvözölte a főispánt, ki hosszabb beszédben válaszolt, amelyben kitért a község aktuális panaszainak az orvos lására is. A főispán Doboz község közönségét a legmesszebbmenő támogatásról biztosította, annál is inkább, mert a községgel és annak lakói egyrészével régi barátság meleg szálai fűzik össze. A közgyűlés után a főispán magánlátogatásokat tett, majd délben a dobozi kaszinó helyiségébe az elöljáróság és a község intelligenciája élénk részvétele mellett társasebéd volt, amelyen Buszka Zoltán kanonok, mint a kaszinó elnöke mondott üdvözlő beszédet. A társasebéd után a dobozi egyesületeket, egyleteket kereste fel, mintegy másfél órát időzött az ott egybegyűltek társaságában, akikkel működését Dobozon 12 óv előtt megkezdette és akik tiszteletére ismét egybegyűltek Holdy Kálmán gyógyszerész vendégszerető házában Eladó Szentpálfalva, Faiskola utca 24. számú, több jómenetelü üzletből álló ház, hol korcsma, füszerüzlet, trafik és sütöde van. Értekezni lehet ugyanott. 7á9 2—3 Itövid táviratok. Budapestről táviratozzak: Bethlen István gróf miniszterelnök a múlt vasárnap kiutazott Genfbe. A miniszterelnök egy hétig marad külföldön. — A vasárnapi football mérkőzésen 20 ezer főnyi közönség előtt Magyar- ország (F. T. C.) 4 : 0 -ra verte meg Lengyelország csapatát. — Pesthjj Pál igazságügyminiszter elkészítette az újságíró kamarák felállításáról szóló törvényjavaslatot. — Dr. Fekete Zoltán pécsi gyógyszerésznek négy gyermeke halt el egy hét alatt gomba- mérgezésben. A gyógyszerészt, kit a csapás lelkileg teljesen megtört, tegnap beszállították a budapesti tébolydába. — A szeszármegállapitó bizottság a szeszárak felemelését nem engedélyezte. — A nemzetgyűlés szeptember 5-én pénteken ül össze. — Londonban vasárnap délben félegy- kor írták alá a londoni konferencia záró jegyzőkönyvét. — Debrecenben a piaci árak 50%-al estek. — A francia és orosz megbízottak között Párisban napok óta bizalmas tárgyalások folynak. — TÁRCA. A költő halála. Falágyi Lajosnak, a kiváló és népszerű Írónak nem régen elhalt 17 éves fia, egyetlen gyermeke: Palágyi Lajos Menyhért. A halál orozva és váratlanul jött és egy nagytehetségü ifjút döntött a sírba. Az ifjú Palágyi irta Magyar- országon as első irredenta verset, mely a románok kivonulása után 1919 januárjában a Pesti Hirlapb&n jelent meg. Ezt a szép és hazafias költeményt az elhunyt fiatal költő édesapja lapunk szerkesztőjének rendelkezésére bocsájtotta, melyet alább — mai tárcarovatunkban közlünk. Ugyancsak közöljük a megsebzett szívű apának — Palágyi Lajosnak egy költeményét, melyet tehetséges és rokonszenves fia szomorú halála alkalmából irt. A. mi pajzsunk. Irta : Palágyi Lajos Menyhért. Magyar ssiveni össsessorut, Káromkodik, jajgat vadul. Vádolja a gondviselőt, Azt a mindig magyarveröt, Ki másokért sújt bennünket. Zsarnok helyett népet büntet. Ártatlan fajt vesztőhelyre, Orv rablófajt polcra juttat, Hol a vigasz, mely megnyugtat ? Magyar szivem átkozódik, Átka felhat az égboltig, Ellenség amerre nézek. Belül kétség, künn enyészet Oh mit vesznek még el tőlünk ? Oh, mit hagynak meg belőlünk ' Van e még rög, mely sajátunk * Van-e ember, ki barátunk ? Ég és föld és pokol ellen, Van-e még mi harcra keljen ? Magyar szivem rejtekében Most egy hang szólal keményen, Fojtja torkát a kétségnek. Vet siránkozásnak véget, Van még, van még segítségünk, Győzhetetlen erősségünk, Ezer évnek szenvedése, Tatár du lás, török vésze. Német, oláh, cseh csapása, Orvok, árulók marása, Nem lehetnek in rá rajtunk, A mi dacunk: a mi pa jzsunk t Meghajtom térdem. Irta : Palágyi Lajos. Meghajtom térdem A halottas ház hideg kövein. Én fiam, vérem, Dermedt kezedre hullanak könnyeim. Hová lett vágyad És önbizalmad és merész hited, Hogy jobb világnak Boldogabb kornak várát építed? Hová sok terved, A mindig uj villámló gondolat, Hivő szerelmed, Mely egy eszméhez mindig Ilii maradt ? Hová a jóság. Mely bajon, bűnön egykép könyörül, És a mohóság, Mely örök szépet kíván gyönyörül ? A szin, az élet, Hová a tűz, a hang, a mozdulat ? Mind elenyészett! Sírj, szivem, folg szememből, vérpatak. Jajdulj fel kínom, Hogy mindent, mindent elvitt a végzetem, És túl a síron, Föld alatt, ég fölött sem lelhetem. Sikoltsd el vádam, Hogy ama máslét hívők álma csak, Nincs lélek, sár van, Ur a világon a sötét alak. — Csitt! Porba, porba! Mily szép szelíden fekszik itt fiam! Édes mosolyra Gqrjed a lét végső tusálban. Elcsitult harca, Amint meglátta a nem várt csodát. A nemes arcra Más lét lehelte égi mosolyát. Sötét a kárpit, De ez a fény rajt’ mégis áthatolt. . . . Csitt! Szellem járt itt! Szellem-testvérit látta meg a holt. S már vélük fönn jár, Tévelygésünkhöz nincs többé köze . . . S nem fiam ö már : — Istennek társa, titkok részese És biztat fentrül: „lürj. Nem soká tart. Jer, jövök feléd* . . . S mig könnyem perdül, Mély alázattal csókolom kezét.
