Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-08-27 / 69. szám
2 Békés 1924. augusztus 27. Aki mondjuk 5 évig szolgált s bármily körülmények folytán nyugdíjba ment, állandó nyugdija helyett 6 millió korena kényszer- végkielégítést fog kapni, azaz 350 aranykoronát. Arról nincs szó ezúttal, hogy mi lesz az özvegyekkel, az árvákkal, a katonai nyugdíjasokkal stb Sajnos, erről a félhivatalos jelentés még nem beszél. TAHTtr« Y. Beírások a főgimnáziumban A főgimnáziumban az 1924—25. tanévre szóló pótbeirások f. év szeptember hó 1 én és 2-án délelőtt 9—12 óráig tartatnak. Bemutatandó a Tanulmányi Értesítő ; idegen tanulók és az I. osztályba irat- kozók azonkivül hozzák magukkal születési anyakönyvi kivonatukat. Beirási dij címén mindén tanuló kivétel nélkül 100 000 koronát fizet. Tandij egész évre 340000 K. Közalkalmazottak gyermekei, ha legalább elégséges eredményt mutatnak fel, fél tandijat fizetnek. A javító- és tan- tervkülönbözeti vizsgálatokat augusztus 29-én, esetleg 30 án délelőtt 9—12 óráig tartják. Szép tember 3 án délelőtt 9 órakor „Veni Sancte“ a tanév megnyitása, fegyelmi szabályok olvasása. Szeptember 4 én délelőtt 8 órakor az előadások megkezdése. A tanintézet igazgatósága már ez alkalommal felhívja a szülők figyelmét arra, hogy esetleg a tandijat a tanév folyamán felfogják emelni. Másrészt kéri mindazokat, akik meg tehetik, hogy a tandij egész összegét, de legalább felét a beírásnál befizessék tüzelő anyag be- szerezhetése végett. A gyulai állami polgári leányiskolában a javító , pótló-, felvételi és tantervkülönbözeti, valamint a magánvizsgák augusztus hó 27-től 30-ig bezárólag tartatnak. A pótbeirások szept hó 1-én és 2-án 9—12 óráig lesznek. Tandij egész évre 10, — beiraíási, tan. kirándulási, OPT Segély és Házalapjára fizetendő dijak 1—1, — ifjúsági könyvtári, értesitődij s tanszerek, iskolai felszerelés koptatási költségeire 0 50—0 50 aranykorona, — bizonyítvány űrlapokra, virágokra 2—2000 K — a III—IV. oszt. tanulók önképzőköri dija 0 50 aranykorona. Közalkalmazottak, hadirokkantak, hadiözvegyek gyermekei, árvái, ha szegénységüket kellően igazolják s legalább elégséges előmeneteiüeK: a tandíjnak, beiratási, tan. kirándulási, OPT Segély .és Házalap, ifj. könyvtári és értesítő dijaknak a 25 százalékát fizetik. Minden tanuló a beiratáskor kérheti a tandij elengedését, ha vagyontalanságát szabályszerűen igazolja, jó magaviseietü s legalább jó általános osztályzatú bizonyítványa van A kérvényt Békésvármegye kir. tanfelügyelőjéhez kell címezni. — A nőikézimunka, egyben továbbképző tanfolyamnak úgy a fehérnemű, mint a felsőruha-varrócsoportja (I. és II. oszt.) megnyílik, ha legalább 20—25 tanuló jelentkezik. A tanfolyam növendékei a polgári iskolára kiszabott dijakat fizetik. A tanév megnyitása szept. 3 án 8 órakor a templomokban tartandó istentiszteletek után az iskola nagytermében lesz. Gyülekezés fél 8 órakor az iskola udvarán. A -rendes tanítás szeptember 4-én kezdődik. Az igazgatóság. A gyulai polgári fiúiskola tanévkezdő munkarendje a következő : Augusztus 29 én délután 2 órától javító vizsgálatok, 30 délután 2 órától felvételi és tantervkülönbözeti vizsgálatok (másfajta intézetekből átlépő tanulók). Szeptember 1 én és 2 án pótbeirások (anyakönyvi kivonat, ujraoltási és iskolai bizonyítvány). Szeptember 3 án az osztályok elhelyezése és törvényolvasás céljából az ifjúság az állami elemi iskola udvarán délelőtt 9 órakor megjelenik. Szeptember 4-én reggel 8 órakor „Veni Sancte“, a tanév ünnepélyes megnyitása. Az igazgatóság. A gyulai községi iparosianonc iskolában a beírás szeptember hó 1 én veszi kezdetét és 6-ig tart. A beirás a józsefvárosi róm. kath. fiúiskolában az igazgató lakásán naponként délután 4—6 óráig történik. Tanonciskolába még nem járt tanonc személyesen megjelenni és tanonc- szerződését bemutatni köteles. Minden iparos és kereskedőtanonc, ha a középiskola négy, vagy ennél több osztályát végezte is, 24 ik évének betöltéséig beiratkozni és a felügyelő bizottság határozata értelmében tanszerekre egy évre 30000 koronát befizetni tartozik. A tanítás f. é szeptember hó 9-én kezdődik meg. Az igazgatóság. Hubertus gyár Békéscsabán ki-ésvarrólányilialftívesz Megfelelő számú jelentkezés esetén reg* geli vasúti összeköttetésről gondoskodunk. Jelentkezés Békéscsabán Hubertus gyárban. 791 1-1 Rövid táviratok. Budapestről táviratozzak : Az osztrák határ megállapító bizottság munkájának elintézése után ma elutazott Sopronból. — A budapesti kir. törvényszék vizsgálóbirája Forster (Schnitze) Henrik letartóztatását elrendelte. — A győri sakkversenyen első lett 10 egységgel Dr. Nagy Géza egyetemi tanársegéd Debreczenből. — Gróf Bethlen István miniszterelnök hétfőn érkezik vissza nyári pihenéséről a fővárosba. — Hir szerint a szanálási törvénnyel kapcsolatban 2 állami gyermekmenhelyet megszüntetnek. — Az aranykorona mai árfolyama dollár paritás alapján 15.620 papirkorona. HÍREK. A makói polgármester Gyulán Dr Nikelszkg Jenő, Makó város polgármestere tegnap hivatalos kiküldetésben Gyulán tartózkodott. A polgár- mester innen Békésre utazott, hol a község gazdaságát tekinti meg. Moldoványi főszolgabíró súlyos beteg. Mol- dovángi János békési főszolgabírót nehány nappal ezelőtt súlyos betegen beszállították a gyulai állami közkórházba. A főszolgabíró állapota, ki bélinfekcióban betegedett meg — változatlan és aggodalomra ad okot. Lukács György beszéde. Mai számunk vezető - helyén rövid kivonatban közöljük dr. Lukács György, Gyula város nemzetgyűlési képviselőjének a berni kongresszuson elmondott beszédének főbb részleteit. A nagyszabású beszédet, melynek minden sora érdeklődésre tarthat számot — egész terjedelmében is közreadjuk lapunk egyik legközelebbi számában. Szentléleky Kálmán gyásza- Szentléleky Kálmán gyulai pénzügyi fogalmazót súlyos csapás érte. Édesanyja özv. Szentléleky Mészáros Kálmánné Debrecenben hosszas szenvedés után elhunyt. Az elhunyt urinőt Kálmán, István és László nevű fiai gyászolják. Országos vásár. Kisújszálláson az országos vásárt augusztus 31 ikén tartják meg. TiBCA. Ripacsék a vidéken. Irta: Or. Gyarmathy Béla. Régen volt. Abban az időben, amikor még nem járt express vonat s amikor Thália papjai gyalog utaztak egyik állomásról a másikra. A közönség sem volt olyan finnyás, mint ma. A kritikus sem volt olyan kegyetlen és kákán is csomót kereső. Megelégedett azzal, ha egy susták- ért istenigazában kinevethette magát. Ripacsék megjelentek a mi vidékünkön is. Akkor is izgalmat keltett, ha a társulat megérkezését a falusbiró dobszóval bejelentette. A társulat mindössze néhány tagból állott — jólénekelő kőmives legényből, szerelmes Figaróból, a ki privát óráiban nagyszerűen borotvált. Volt köztük foglalkozását dehonesztáló pincér, sőt valamelyik udvarból megszökött forróvérű, kalandra vágyó, jóképű pesztronka és cselédlány is. Az igazgató volt a legkülönbb. Bukott krajz- leros Budáról. A falusi nagy istálló volt a nyári szinkör. A két végében még meg volt benne a jászoly is. De ez előnyére vált a nézőtérnek, mert belőle karzatot fabrikáltak. A parasztgyerekek meg kikönyököltek abból, mintha páholyokban ülnének. Amelyik gyerek unta az előadást, végig heveredett a jászoly ban. Pompás érzés volt. Ma a változatosság kedvéért az „Ördög piluláit“ adják. Ezt jelenti a dobszó és a színtársulat élőreklámja — a „kifutó“. Ez olyan forma hivatásu emberke volt, mint ma a szinházi titkár. Csak azért titkár, hogy minden szinházi eseményt kikürtöljön. Az Ördög piluláira zsúfolásig megtelt a színház — jobban mondva — az istálló. A belépődíjat lehetett fizetni természetben is. Egy malacért már akkor is bérletet lehetett venni. A darab szerint a boszorkány a patikárust átváltoztatja pulykává. Ezt az ördöngös színpadi mesterséget úgy oldották meg, hogy a patikárust játszó szinész hosszú fehér köpenye alatt egy eleven pulykát szorongatott s amikor varázsbotjával egyet koppintott — ő maga kiugrott a színpadról s a pulykát a levegőbe röpítette A pulyka az első pillanatban bámulva nézett körül, majd ijedten őrült galoppot kezdett a dobogón. A közönség tombolt. Sikoly, kiabálás, zugás, pisszegés vegyült a feltörő viharba. Csak a sugólyukban szorongó művész nem vesztette el lélekjelenlétét. Kimászott a lyukból, megkapta a pulyka egyik lábát s magával hurcolta a szellemek üregébe. Falrengető nevetés követte a produkciót. A szemek megteltek könnyel, a lábak tomboltak, a kezek tapsoltak s a lelkek megfürödtek a vigság duzzadó medrében. Mikor a vinarzás lecsendesült — színészeink folytatták az előadást. Akkor is hosszabb volt a szünet, mint a jelenet. De a színészek tudták a szerepüket. Úgy folyt belőlük a beszéd, mint a biztosan és nyugodtan folyó csermely. Előadásukban volt tűz, pathosz, lelkesültség, erő. A drámai hős például Petőfi Apostolát egy vessző hiba nélkül tudta Ruházatuk szegényes volt, de tiszta és csillogó. Rómeónak szép fehér fodros nyakkendője volt és borotválatlanul semmi kincsért ki nem lépett volna a színpadra. Ebben az időben is szokás volt ákontót adni. Már amelyik igazgató adhatott. Volt köztük olyan, amelyik csak előleget adott, de fizetést soha. Tartott attól, hogy a drámai szendét megszökteti a komikus. Ezért aztán a fizetés — előleg alakjában naponta utaltatott ki. Ha volt bevétel — akkor az igazgató előadás után elszámolt s a tagok a taps arányában kapták a gázsijukat. Akit legtöbbet tapsoltak, az a legnagyobb osztalékot kapta. Már akkor is voltak élelmes emberek és ripacsék is klakörökkel dolgoztak. Ha erre aztán a társulati tagok rájöttek — a delikvenst megszijazták. Rég elmúlt idők. Ma már nincsenek ripacsok, csak „művészek“ és „művésznők“. Mégis úgy találjuk, hogy a ma sokat tanulhatna a tegnaptól. Kiváló finom homoki és egyéb nemes asztali és pecsenye borok nngy választékban legolcsóbb árak mellett kapható k Bálint Ferenc-céoél. 6-'
