Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-08-20 / 67. szám

1924. augusztus 20. Békés 5 Első csabai itOSENTHÁL- |SCV4 iráimna kicsinyben és nagyban gőzmaimi HSAI “S *mUÄ |»u 4älS5_, kapható 8OLTÉ8K BÉLA 8ÜTÉDÉJÉBEM «TULA, EBKEL-TÉ». Rövid táviratok. Budipestről táviratozzak : Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök ma délelőtt audenciáu jelent meg a kormányzó őfőméltóságánál. — Stetinben (Németország) óriási nagy felhő- szakadás volt, amely nagy károkat okozott. — Ma a határon 30 foglyot cseréltek ki, kiket Románia bocsájtott szabadon. — A nyugalmazott állami tisztviselők holnap, Szent István király napjáu Budapesten országos értekezletet tartanak illetményük ügyében. a ir£k. Szent István napja. A szent István napi, magyar nemzeti ünnepet nemcsak az ország fő­városában, hanem országszerte hagyományos kegyelettel tartják meg ezidén is. Városunkban e napon a róm. kát. anyatemplomban 10 órakor ünnepélyes istentisztelet lesz, melyet Brém Lőrinc prelátus végez fényes papi segédlettel. Az isten­tiszteleten Kovacsics Dezső főispán vezetésével megfognak jelenni a vármegye, a város vezetői, nem­különben az összes polgári és katonai hivatalok képviselői. A nuncius elutazása. Dr. Schioppa Lőrinc pápai nuncius dr. Prohászka Ottokár társaságában hétfőn reggel utazott vissza Budapestre. A nuuciust Békéscsabáig kocsin elkísérte báró Apor Vilmos plébános és Táncaik Lajos rendőrfőtanácsos. A pápai követ úgy az egyház, mint az államrendőr- sóg vezetőjének köszönetét és elismerését nyilvánította a gyönyörűen és nagy fáradság­gal rendezett ünnepségért. A főispán latin beszéde Kovacsics Dezső dr. főispán, mint azt más helyen megírjuk — üd­vözlő beszédét, melyet a nunciushoz intézett — latin nyelven mondotta s a beszédre ugyanosak latin nyelven válaszolt a pápa követe. A főispán beszéde általános feltűnést keltett, mert a beszéd majdnem negyedóráig tartott s a főispán a leg­tökéletesebben megkonstruált beszédét feltűnő precizitással mondotta el A diszebéden megjelent notabilitások melegen meggratulálták a főispánt, kinek a nuncius is elragadtatását tolmácsolta. Vacsora a vendégek tiszteletére. Beck Géza földbirtokos a gyulai nagygyűlésre érkezett ven­dégek tiszteletére vacsorát adott, melyen részt vettek a kormány képviselőjén kívül a főpapság, a megye és a város notabilitásai s a nagygyűlés főrendezői. A főispán Orosházán. Dr. Kovacsics Dezső főispán a napokban Orosházára utazik bemutat­kozó látogatásra. Orosháza ünnepélyes keretek között fogja fogadni a vármegye főispánját. A szorzószám. Budapesti tudósítónk jelen­tése szerint, a kormány megállapította a szeptem­ber havi szorzószámot, mely nem mint irtuk 15600, hanem 16000. Ezerrel kevesebb, mint augusztusban. Nyilatkozat. A „Magyarság“ kiküldött tudó­sítója annak közlésére kerte fel lapunkat, hogy a harmadik alföldi katolikus nagygyűlésről telefonon leadott tudósításában megjelent névferditések és „szent gyertyák“-hoz hasonló sajtóhibáknak egye­düli oka a telefon szinte használbatalanságig rossz állapota volt. Be kell jelenteni a méneslkókat. A föld- mivelesügyi miniszter rendelete szerint az 1 évnél idősebb méncsikókat be kell jelenteni a városi hatóságnál. Eljegyzés. Such Böskét eljegyezte Molnár János. (Minden külön ^rtesités helyett) Hány ember vett részt a katolikus nagy­gyűlésen ? A Gyulára érkezett budapesti újság­írók érdekes statisztikát készítettek arról, hogy a gyulai katolikus nagygyűlésen hány ember vett részt. A gyűlés alkalmából Gyulán 8000 idegen fordult meg. A nuccius fogadtatásán 15000, a nagygyűlésen 5000 ember vett részt. Halálozások. Gyuláról régebben eltávo­zott előkelő úrnő halála hírét mély részvéttel vettük. Jóemlékő Szántó Alajos volt gyulai kir. járásbiró leánya Szántó Jozefa augusztus 15-én életének 73. évébeD Sümegen elhunyt. — Eeinitzer Mariska, a gynlai színházi műkedvelő társaság tehetséges és rokonszenves tagja augusztus 17-én életének 18 évében mellhártya gyuladás követ­keztében rövid szenvedés után elhunyt. A kedves leány temetése augusztus 18-án volt óriási részvét mellett. A Király mozgőszlnházban Szerdán délután 4, 6 és este fél 9 órai kezdettel a Svenska film­gyár nagy attrakciója a „Siilyedö hajón“ egy érdekfeszitő film a végtelenvizekről 7 felvonásban kerül bemutatásra. A műsor tulhossza miatt vasárnapról elmaradt Zigotto és a Golfáram és Gyönyörnek sok lett volna 2 felvonásos amerikai burleszk kíséretében. Értesítés. A gyulai általános ipartestület által rendezett tanonomunka kiállítás 1924, aug. 20-án délután 5 órakor bezáratik, amikor az ered­mény kihirdetése és az oklevelek kiosztása fog megtörténi. Az érdeklődők tömeges megjelenése kéretik. Fényképek a katolikus nagygyűlésről. A katolikus nagygyűlés nevezetesebb mozzanatairól gyönyörű fényképfelvételek készültek, melyek a budapesti képaB lapokban kerülnek elhelyezésre A fölvételeket Oravecz gyulai fényképész készí­tette s szók nagy tetszéssel találkoztak. A szépségek újságja a „Színházi Élet* nj száma, amely a margitszigeti és nagymarosi szépségversenyek győzteseinek fényképein kívül több vidéki város korzójának szépségeit is közli. Rengeteg cikk, aktualitás, intimitás, gazdag mozi, sport, nyaralási, autó, divatrovat és kotta egészíti ki az uj számot, amelynek darabmelléklete A nők barátja, Dumas halhatatlan vigjátéka. Egyes szám ara 8000 korona. Negyedévi előfizetés 80000 ko­rona. Kiadóhivatal Budapest Erzsébet-körut 29. Herezeg Ferenc képes irod^mi hetilapjának az üj Időknek 33. számában folytatódnak Pékár Gyula és Rudlf Herzog érdekes regényei. Közli a lap azonkívül Erdős Renée és csermely Gyula szép elbeszéléseit. Urbányi János cikkét, Kosáryné Réz Lola és Falu Tamás verseit, Muhlbeck Ká­roly elmés fejléceit, számos művészi és időszerű képet és a lap rendkívül népszerű rovatait, a szerkesztői üzeneteket és a szépségápolást. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 80000 korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadó- hivatal. Budapest, YI. Andrássy-ut 16. ki hosszabb gyakorlattal bir, 784 azonnalra felveszünk. 1-2 Kéri Andor és Lajos. Egy jAkarban levő 5 változatos harmónium 13 <1 búzáért eladó. Bőveb bet a „Békés“ kiadóhivatalában. 781 1—8 Csütörtököd, folyó hó 14-én és pénteken, folyó hó 15 én a Király színházban óriási sikert aratftt színdarab, a Mézeskalács került előadásra. Csodáljuk ezt a nagy sikert, mert amilyen lehe­tetlen, üres mesét talált ki a darab tárgyául Ernőd Tamás, épen olyan sikertelenül ment az egész előadás. Azt hiszem, Szirmai Albert érezve a darab meséjének silányságát, meg akarta men­teni a darabot akkor, amikor egy két igazán szép dallamu kifogástalan énekszámot illesztett az előadás keretébe. Ami jót Írhatunk a darab­ról, azt mind Szirmai kedves zenéje érdemli meg. Derék színészeink minden igyekezettel ját­szottak, de minden hiába volt, mert ilyen szín­darabban nem érvényesülhet még Trilap Ila finom, simulékony játéka sem és nem tudjuk teljes elismeréssel élvezni még Varga Imre gyö­nyörű hangját sem Hogy e darab mégis tudott közönséget vonzani, az annak a jele, hogy tel­jes mértékben megállja helyét a mostani uj zsá­nerű és annyira felkapott modern operettek mellett. Szombaton, folyó hó 16-án Luis Napoleon Parker világhírű 3 felvonásos színmüve, a Bíboros került bemutatásra. Egy ilyen jó darab jó előadásban nagyobb, sokkal nagyobb közön­séget érdemelt volna. Az érdeklődésnek ez a hiánya talán az aznapi — Gyulán szokatlan — sokféle szórakozásnak és ünnepi hangulat­nak tudható be. Vasárnap, folyó hó 17 én kitett magáért a gyulai közönség. Eddig ismeretlen nagy szám­ban zsúfolásig töltötte meg a színházat. Sokan kedvük ellenére kénytelenek voltak hazamenni, mivel az előadásra jegyet már az esti órákban nem lehetett kapni. Hevesi Sándor Császár és komédiás cimü 4 felvonásos drámája került elő­adásra. Korlátlan a dicsérete és osztatlan a si­kere minden egyes szereplőnek. Bámulatra méltó jó előadásban, mesterien ment az egész darab. Nagy mestere Hevesi Sándor a magyar szini- irodalomnak. Jelen pompás alkotásával megérde­melten arany betűkkel véste be nevét a magyar irodalom történetébe és foglalt örökre helyet a magyar nemzet gazdag arcképcsarnokában. Há­lás a téma, mit darabjának kiválasztott és ő ezt a hálás témát tökéletes sikerrel ki is aknázta. Hídvégi Ernő Genesius színésze, Benkó Bálint Crispus rabszolgája, Cs. Sponer Ilonka Heléna színésznője és Benkő Margit Valériája a tökéletesség magas fokán állva alakították sze­repüket, hogy ez estén át a Nemzeti Színház­ban éreztük magunkat. Nem volt semmi hiány, nem volt semmi követelni való. Csak dicséret, elismerés, köszönet és hála illeti őket ezért a kifogástalan, nagyszerű műélvezetért. Hazud­nánk, ha Székely, Endrődi, Szilágyi, Páger és a többi szereplő játékát kivonnánk a dicséretből és nem tulajdonítanánk nekik is a megérdemelt sikerből. Hétfőn, folyó hó 18-án még mindig érez­hető volt a színházban az előző napok ünnepi hangulata. A nézőtér virágpompában csak emelni tudta azt a bensőséges hangulatot, mellyel a kisszámú, de megértő közönség várta Erkel Fe­renc Bánk Bán jának fönséges előadását. JJgv is volt. Csáki direktor ma is kitett magáért. Égy olyan kifogástalanul összeállított és betanult előadásban volt részünk, hogy az öröm és az élvezet melegével megtelt szivünk igaz köszö­nettel adózik minden egyes szereplőnek. A mai előadásnak, bár Hegyi Rózsi m. kir. operaházi énekesnő és Zoltán Sándor teno ristával állott ki a színtársulat, mégis oly nagy az érdeme, hogy az első dicsérő szó Vass Man­cit illeti, ki lágyan csengő, fülbemászó, kellemes hangjával, bámulatraméltó finom szopránjával oly lebilincselő erővel nyerte meg a közönség tetszését és ragadta magához a vezetést, hogy minden dicséreten felülállva csak azt kívánhat­juk neki, hogy művészi pályáján haladjon a leg­elsők közé s ha végzete engedi majdan üdvö­zölhessük mint a m kir. Operaház egyik leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom