Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-02-02 / 10. szám

LVI. évfolyam IO. sasán». Szombat Oynla, 1924. február 3. Eióflzeíésl árak: Negyedévre helyben vagy vidéken . 6000 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. •Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 300 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Drágaság. Nemrégiben még mondhattuk azt, hogy tulajdonképen drágaság nincs, csak a pénzünk értéktelenedett el. Ha átszámítottuk az árakat aranyértókre vagy valamely külföldi állam pén­zére, kiderült, hogy nem is oly ma­gasak nálunk az árak, mint ahogyan azt nemcsak a magas számok után, de a kereseti és jövedelmi viszonyok után gondolnék. Ki is használták ezt a helyzetet a jó valutájú idegenek és jöttek Magyarországra és itt jól éltek és olcsón vásároltak. Egy idő óta azonban fordított a helyzet. Ma már alig van árucikk, amelynek az ára nem volna fölül az aranyértéken, a magyar áru pedig sehol a külföldön nem tud konkur- rálni a máshonnan származó áruval. A svájci buzaszállítást is meg kellett szüntetni, mert Svájc olcsóbban kapta a román, az amerikai és az orosz búzát. De idehaza is mindennek az ára meghaladja az aranyparitást. A 4—5 filléres tojás, amelynek az ára az aranyérték alapján legfeljebb 360 —450 korona lehetne, az 1000 koro­nás árat is túlhaladta. Az élő sertés az aranyparitás alapján 8—9000 ko­rona lehetne és ezzel szemben a 12000 korona körül mozog. És igy folytathatnék a példákat az összes szükségleti cikkeken végig. Ezzel szemben azután a munka értéke, helyesebben ára, legfőképen a szellemi munkáé, meglehetősen alatta marad annak az ellenértéknek, amelyet békében adtak érte. Mi ezen jelenségeknek az oka? Az általános gazdasági törvények alapján nem igen tudunk erre a kérdésre kielégitő választ adni. A kereseti viszonyok rnostohasága in­kább azt indokolná, hogy az első­rendű szükségleti cikkek árai ala­csonyak legyenek, mert hiszen a rósz kereseti viszonyok csökkentik a fogyasztást, ennek pedig szükség­képen az árak alacsonyságát kell maga után vonnia. De mégsem igy van. Már valaminő oknak kell tehát fennforognia, amely a kétségtelenül szembetűnő ellentétet előidézi a munka jövedelmezősége és az áruk ára között. Ez az ok pedig nem lehet más, mint hogy olyan költségek terhelik a termelést és a forgalmat, amelye­ket nem a produktiv termelés okoz és amelyek nem a munkára fordit- tatnak. Nem kell sokáig keresgél­nünk, hogy megtaláljuk azokat az igen jelentékeny költségeket, amelyek az árukat terhelik és a melyeket nem a munka élvez az áruk árából. A számtalan fogyasztási adó, amely az áruk igen sok faját olyan súlyo­san terheli, a forgalmat terhelő adók, amelyek a termelőtől a fogyasztóig néha négy-ötszörösen nehezednek az árura, mind olyan tételek, amelyek a drágulást tetemesen felfokozzák, anélkül azonban, hogy ez a többlet a termelés vagy a forgalombahoza- tal munkájának jutna. Az államháztartásnak a külföldi kölcsön segélyével elérhető rendbe­hozatalánál elsősorban arra kell tö­rekedni, hogy ezek az adók vagy teljesen megszüntettessenek vagy a minimálisra redukáltassanak és az állam lehetőleg kizáróan egyenes adókból fedezze a maga kiadásait. Az egyenes adók nem éreztetik olyan közvetlenül és károsan a hatásaikat, nem hatnak olyan bénitólag a ter­melésre és a javak forgalmára; a fogyasztási és forgalmi adók meg­szüntetése maga után fogja vonni á munkajövedelem állandósulását, ez pedig meg fogja indítani a vállalko­zást, a munkaalkalmak szaporodását. Azok a súlyos terhek pedig, amelye­ket a külföldi kölcsön jelent, csak igy lesznek elviselhetők. Peidl Gyula Londonba utazott. Politikai körökben már régen hire jár, bogy a szociáldemokrata párt vezére, Peidl Gyula, az angol mnnkáspárt meghívására Londonba utazik, hogy ott az nj angol miniszterelnököt, Maedo naldot a magyar ügyekről informálja. Peidl Gyu­lának az utazásával hozták kapcsolatba a minisz­terelnöknek Peidllel legutóbb folytatott tárgya­lását is. Peidl Gyula ma reggel Yámbáry Rusztem társaságában a bécsi gyorssal elutazott, Értesü­lésünk szerint két-három napig Bécsben fog tar­tózkodni, onnan tovább utazik Londonba, ahova a jövö bét közepe táján fog megérkezni. Hir szerint Peidl körülbelül egy hétre tervezi lon­doni tartózkodását, azntán újból visszajön Buda­pestre. A Ruhr-megszáll ás átalakult „láthatatlan“ megszállásá. A Radio-ügynökség Brüsszelből a következő közleményt juttatta el a lapokhoz: Az úgyneve­zett diszkrét megszállás el van rendelve és a megszálló csapatok átcsoportosítása megkezdődött. A francia csapattestek, amelyek eredetileg 40.000 katonát számláltak, ezentúl 24.000 főnyire csök­kennek és az eredetileg 7000 főnyi belga katona­ságból csupán 4000 ember marad a Ruhr-terü- leten. Február elsejétől kezdve a belga csapatok, amelyek eddig Degoutte tábornok parancsnoksága alatt állottak, Burgner belga tábornok közvetlen parancsnoksága alá kerülnek. Hirek a főispán távozásáról. Már napok óta vármegyeszerte ellenőrizhe­tetlen hirek keringenek arról, hogy Békésmegye főispánja, Brandt Vilmos, hamarosan eltávozik és állását már is rendelkezésére bocsátotta a kor­mánynak. A szállongó hirek élénk sajnálkozást váltottak ki, mert Brandt főispán mióta elfog­lalta előkelő pozícióját, mindenkor szivén viselte a vármegye érdekeit és lelkesen, fiatal energiával állott élére minden humánus és hazafias társa­dalmi akciónak, A távozás hírének — információnk szerint — van valamelyes alapja, de az ok semmi esetre sem politikai. A tnlajdonképeni ok az, hogy a gyönyörű eredménnyel működő Országos Gazda Bank R.-T, elnöki tanácsa felajánlotta főispá­nunknak a bank igazgatói állását, ami természe­tesen gondolkodóba ejtette, mert az ajánlat a mai viszonyok között is fényesnek mondható. Az ajánlat elfogadása vagy visszautasítása fölött ed­dig azért nem tadott dönteni Brandt főispán, mert meg akarta várni Bethlen István miniszter- elnök hazaérkezését, akinek belső hívei közé tar­tozik. Mosc, bogy a miniszterelnök itthon van, siet vele érintkezésbe lépni. Ezért csütörtökön Budapestre utazott és valószínűleg pénteken audiencián jelenik meg a miniszterelnöknél. Ettől az audienciától függ, hogy Brandt főispán távo­zik-e, vagy pedig megmarad a vármegye élén, abol őszinte rokonszenvvel látja egész Békésvár­megye közönsége. A babonások hónapja. öt péntek szorult az idei februárba. Az idei februárban öt péntek lesz. A 29 napos hónap péntekkel kezdődik és péntekkel végződik. Ez a legutóbb ezelőtt 36 évvel történt meg és 44 év mulvs, vagyis 1968-ban fog meg­ismétlődni. Ez a körülmény főként az angolokat érdekli, mert ott meg most is dívik az a szokás, hogy február hónapban a nőnek van joga meg­kérni a férfi kezét. A férfiak persze nem-et is mondhatnak, de ez esetben ki vannak téve annak, hogy lovagiatlanokDak tartják őket. Hogy az idei öt péntekes hónapban sok lesz-e a férfikérő leány, arra Angliában sokan kiváncsiak. A babonások aligha fognak ilyen baljóslata hónapban a házas­ságra vállalkozni. \asárnap, február 3-án fynfiAci Víl IIIIIIfóliáiI \7 IŰÖ7 a Korcsolya hgyleti délután 2—6 óráig LVllVb KUl LöUij J ICMi GyAC. jégpályán. Belépőjegyek : Diákoknak 2900 K. Tagoknak 3000 K. Nem tagoknak 4000 K. Bérletjeggyel bírók 1000 K kedvezményt kapnak. Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom