Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-07-19 / 58. szám
L¥X. évfolyam 58. ssám. Szombat Gyula, 192#. Julias 19 Előfizetési árak: Negyedévre helyben és vidéken . . 20000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉR KfiZftAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. littis fliii Gyulán. Városunkat nagy megtiszteltetés éri. Az alföld katholikusai az idei nagygyűlésük színhelyéül Gyula városát választották. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján fognak három napra itt, a mi falaink között összegyülekezni és eljön hozzánk a világ fejedelmének, a pápának magyarországi követe isMiként ért bennünket ez a kitüntetés, el sem tudjuk képzelni. — Ezért van talán, hogy az első hírek inkább csodálkozás, mint az öröm érzéseit ébresztették. Nem vagyunk hozzászokva, hogy figyelemre méltassanak bennünket. S ime, most az Alföld katholikusai észrevesznek és közénk jönnek a III. alföldi katholikus nagygyűléssel. Néhány héten át visszhangozni fog a magyar Alföld," sőt | az egész ország városunk nevétől. Három napon át itt lesznek a magyar katholikusság legkiválóbb vezérférfiai, több egyházfejedelem, élükön az Apostoli Nunciussal. Kinek köszönhetjük ezt? Elsősorban annak, hogy néhány buzgó katholikus pap és világi férfiú a forradalom viharai után hozzáfogott ahhoz, - hogy megteremteni igyekezzék városunkban a konszolidáció és a szerves fejlődés legbiztosabb alapját, az eleven hitéletet. A munka biztatóan indult és sikeresen haladt és ez vonta magára az Alföld vezető katolikusainak figyelmét. — Mikor azután arról lett szó, hogy itt rendeztessék az 1924. évi alföldi katholikus nagygyűlés, nem riadtak vissza, nem aggodalmaskodtak, nem váltak kishitüekké, nem kicsiny élték le városukat, hanem vállalták a megtiszteltetést, nekifogtak a munkának és most itt fog végbe menni az alföldi katholikusoknak ez az impozáns nagy seregszemléje. Elismerés és köszönet jár érte nekik, nemcsak városunk, hanem az egész megye részéről. Elfogulatlan ítélettel nem lehet tagadni, hogy a háború vérzivatarja és a forradalmak földrengései után a magyar katholikusság fogott a legintenzivebben és a legelszántabban a romok eltakarításához és az uj Magyarország felépítésének munkájához. Tisztogató fejszéjét a fa gyökerére illesztette. Igazi keresztény érzületet, keresztény gondolkodást, valódi Krisztusi szellemet akar teremteni először a lelkekben, azután és ezáltal az ország egész közéletében. Először az emberek lelkületét, gondolkodását akarja átalakítani, hogy igy átalakulhasson az ország szellemi és j gazdasági élete. Ennek a nagy. alapvető munkának egy részlete, ennek a nemzetmentő tevékenységnek egy mozzanata a gyulai katholikus nagygyűlés. Igaz örömmel a városunkat ért kitüntetés felett és mély séges tisztelettel az ország katholikusságának nemzetmentő tevékenysége iránt kell fogadnunk az Alföldnek ide sereglő kat- holikusait. Kinevezések a számvevőségnél. Visszaállították: a vármegyei számvevőséget. A belügyminiszter a vármegyei számvevőségek megszervezése tárgyában nemrégen rendeletet bocsájtott ki. Ennek következtében a pénz ügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség tiszt viselői karából a vármegyei számvevőséghez kinevezte a Következőket: llorti Béla, Papp Endre főtanácsost, Halmos János tanácsost, Tó bids Dénes számellenőrt, Horváthy Miklós számtisztet. Ezenkívül Olofson Miksa tanácsost a gyulai járásba, Vincse Andor számvizsgálót a gyomai járásba, Blaskó Sándor számellenőrt a szarvasi, Borbély Gábor számvizsgálót a szeghalmi járásba. Ssigethy Kálmán számtisztet és Frankó Flóra kezelőt osztotta be a miniszter a vármegyei számvevőséghez. Aranyparitáson az iparigazolvány. Alig fél év alatt az iparigazolványok és iparengedélyek dija elérkeztek a harmadik, de minden bizonnyal utolsó állomáshelyükhöz: az aranyparitáshoz. A kereskedelmi miniszter leiratban értesítette a várost az uj dijak rendezéséről, illetve az igazolványok aranyparitásos kiállítási illetékeiről. Az uj dijak szedése a mai napon lépett életbe, azonban a kiállított, de még kinem váltott engedélyek után már az uj arany paritásos dtj fizetendő. A leirat szerint az aranyparitásos illetékek a következőképen oszlanak meg: Iparigazolványok dija gyárvállalatoknái 20 aranykorona, nagykereskedésnél 20. nagy és kiskereskedésnél együtt 28, iparosnál 6. Kereskedésnek 8 aranykorona. Iparengedélyek dija iparos részére 9, kereskedő részére 12 aranykorona. A tanoncszerződés és egyétib nyomtatványok kiállítási dija továbbra is a régi marad. A leirat szerint az' aranykorona szorzószáma a pénzügyminiszter szerint megállapított szorzószám 17 600. Gyulára szökött egy csaló kereskedő N agy váradról. Nagyvárad kereskedői között feltűnést keltett egy ottani rövidáru kereskedő szökése, ki egy millió lej adósság hóira hagyásával eltűnt a városból. Az illető kereskedő Orstein Izidor, kinek hitelezői között több aradi és temesvári nagykereskedő szerepel. Á távirat szerint — Orstein a napokban szökött át a határon és egy napig Gyulán tartózkodott, — innen pedig vasárnap Budapestre utazott. Orstein ellen szökése után több feljelentést tettek Nagyváradon s miátegy 50 embert károsított meg, kiktől nagyobb összegű kölcsönöket vett fel. A rpmán rendőrségnek köröző levele ma érkezett meg a szegedi kerületi rendőrfőkapitányságh oz. ifiHWTETÄ1© ÁVJ D176 CUKOR 1 kg. 19400 korona tUHUK es Kl£» RIZS 1 kg. 880© korona szükségletét most legolcsóbban 11^ A« VA1r«/,Cná1 hftszftrAxhafi. lldoZ 'Co JVO V dLölídl Lapunk mai száma © oldal.
