Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-06-28 / 52. szám
2 Békés 1924. junius 28 A főispán székfoglalója. Elmondotta 1924 junius 23-án Dr. KOVACSICS DEZSŐ főispán. Az országos politika agrár irányzatának megfelelően, első sorban a vármegye lakosságának túlnyomó részét képező gazdaközönség boldogulását és érdekeinek előmozdítását tűzöm ki életcélomul. Harmonikus együttműködésünk biztosítására minden tőlem telhetőt el akarok követni. Nem tartom megengedhetőnek, hogy a mai viszonyok között bármely agrár érdek elhanyagoltassék. Nem jelenti e törekvésem az egyéb foglal kozást űzök háttérbe szorítását, mert hisz az ipar és kereskedelem egészséges fejlődése és az ez utón kielégítendő szükségleteink minél jobb fedezése, mindanyiunk közös érdeke. Az intellectuális elem támogatása tehát ép úgy feladatkörömbe tartozik, mint a tisztes ipar és becsületes kereskedelem istápolása. A legszélesebb néprétegekkel közvetlenül szándékozom érintkezni. Ennek érdekében, amint egyrészt a közeledő aratási munkálatok, másrészt a magam ideje megengedik, meg fogom ragadni az alkalmat, hogy községenkint ismerkedjem meg a vármegye lakosságával, hogy ez által egyrészt a járásokban és községekben működő tisztviselők munkájának támogatására legyek, másrészt, hogy alkalmat nyújtsak a községek lakosságának, hogy engem illető panaszait vagy kívánságait közvetlenül adja tudomásomra. Emellett ajtóm nyitva áll bárki előtt és minden közérdekű vagy jogos magánérdekü törekvés támogatását kötelességemnek fogom ismerni. A vármegye társadalmi életét éber figyelemmel szándékozom kisérni. Ezért első sorban különös gondot óhajtok fordítani ama társadalmi és szakegyesületek működésére, amelyekben a vármegye lakossága tömörítve van. Ezeket személyesen óhajtom otthonaikban felkeresni és ha meggyőződést szerzek arról, hogy alapszabályszerü céljaik elérése érdekében, hivatott és megbízható vezetőség irányítása mellett komoly munkát fejtenek ki, legmesszebbmenő támogatásban fogom részesíteni. Ezidöszerint még felette aktuális földbirtokpolitikai reform végrehajtását nagy gonddal kívánom figyelemmel kisérni és amennyiben még egyes helyen nem volna végrehajtva, vagy a végrehajtás nehézségkbe ütköznék, minden eszközt meg fogok ragadni az akadályok elhárítására és ezen fontos kérdés nyugvópontra hozatalára. A földbirtokpolitikai reformra vonatkozó felfogásomat is teljes határozottsággal le kívánom ez alkalommal szegezni. Véleményem szerint az e tárgyban alkotott törvény intenciója, minden magánjogi vonatkozást kizár. A nemzet egyeteme az, amely a földtulajdonos és az arra érdemes igénylők között egy uj jogviszonyt hoz létre. Ennek megfelelően, aminthogy a bírói Ítélettel befejezett kérdések végrehajtásának megnehezítését nem tartom megengedhetőnek, úgy nem tartok lehetségesnek a bírói ítéletet megelőzően bármely erőszakos lépést sem. Mindkét esetben a legnagyobb erély- lyel és ha kell a legmesszebbmenő eszközök igénybevételével szándékozom a törvény lelkiismeretes végrehajtásának érvényt szerezni. Ebben a tekintetben felfogásom nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter ur őnagy- méltósága helyeslésével találkozik ki nagyértékü támogatását helyezte részemre kilátásba. A nemzeti hadsereg érdekeit féltő gonddal kívánom ápolni. A lakosság és a hadsereg közötti jó viszonyt minden erőmmel elő fogom mozdítani és rajta leszek, hogy mindenki hazafias érzéstől áthatva tegyen eleget azon kötelezettségének, amelyeket ebben a vonatkozásban akár erkölcsi, akár egyéb tekintetben vele szemben támasztanak. Mint jó keresztény, a felekezetek békés együttélését és a vallásos érzés ápolását tűzöm ki feladatomul. A mély vallásos érzést tartom a mai idők legerősebb fegyverzetének és mindenféle veszedelmes, „izmus“ leghathatósabb ellenszerének. A felekezetek kulturális és egyéb ügyeit, úgyszintén a nemzeti eszmébe való koncentrálásukat minden uton-módon elökivánom mozdítani. E tekintetben a fötisztelendö clérus és a tisztelt lelkészi kar bennem mindenkor hűséges fegyverbarátjára talál. Igaz lelki gyönyörűséggel láttam a legutóbbi vitézi avatás alkalmával Békésvármegye vitézeinek méltóságteljes és minden vonalon nagy elismerést keltett csoportját. A kormányzat és a jelenlevő egyéb katonai és polgári külsőségek részéről átvett elismerő nyilatkozatait a legelső alkalommal illetékes helyre juttatom el, amidőn ezt a vármegye közönségének és a vitézi rend helyi vezetőségének tudomására juttatom. Igen nagy értéknek tekintem a községek vezető egyéniségeinek ezen kiváló egyedekkel való megszaporodását és gondoskodni kívánok a vármegyei és községi közéletbe leendő bekapcsolódásukról Ott pedig, ahol a földbirtokpolitikai reform befejezése folytán a tekintélyesebb birtokosok immár vagyoni mérlegükkel tisztában vannak, minden erőmmel oda fogok hatni, hogy vitézi telkek felajánlásával lehetővé tegyük ezen kiváló elemeknek a magyar földdel való kapcsolatát. Ezen intézmény és tagjai bármely jogos kívánsággal fordulnak is hozzám, mindenkor teljes odaadásomra számíthatnak. Amint már elözöen kijelentettem, az emberek megítélésében semmi más szempont nem vezet, mint az, hogy az illetők hasznos polgárai legyenek szegény megtépett országunknak, érezzék közös édesanyánkhoz, szenvedő magyar hazánkhoz való tartozásukat Ezen felfogásomon alapuló demokratikus érzésem természetszerű folyománya, hogy a nemzeti gondolatkörbe bekapcsolt munkásság boldogulásának és gazdasági érdekeinek előmozdítását is feladatkörömbe tartozónak vélem. — Mindenesetre keresni fogom az alkalmat, hogy velük is megtaláljam az érintkezés lehetőségét és minden törekvésem oda fog irányulni, hogy megóvjam őket a demagógia és destrukció veszedelmétől. Innen intézem azt a felhívást hozzájuk, hogy forduljanak hozzám bizalommal, mert hiszem, hogy kölcsönös jóakarattal a megértés útját meg fogjuk közelíteni. Semmi fáradságot nem találok soknak, ha ez által a lelketlen agitátorok munkája kellő értékére volna leszállítható. A nemzeti kisebbségekkel, szemben feltéve természetesen, hogy a magyar államhoz való tartozás tekintetében semmi kívánni valót nem hagynak hátra, az egyenlő elbánás elvét kívánom alkalmazni. Vallási és kulturális életük zavartalan folytatását megértéssel szándékozom biztosítani. A vármegyei igazgatás terén igazságosság, egyenlő elbánás, gyengék és támogatásra szorulók ügyeinek fokozott figyelembe való részesítése lesznek fő céljaim. A legmesszebbmenő megértés és kímélet ahol lehet, erély és kemény kéz ott, ahol okvetlenül kell, lesznek eszközeim Sajnos, amint általában mindenben, úgy a törvényhatóság életében is áll az a szomorú igazság, hogy gazdasági helyzetünk következtében okvetlen szükséges takarékosság folytán nem az alkotások korszakát éljük. Egyedüli lehetőség, valódi értékeink átmentése és a kor szellemének megfelelő nemes tradícióinknak megőrzése egy boldogabb jövő számára. Féltő gonddal szándékozom megőrizni a vármegyei igazgatás kereteit és területi beosztásának érintetlenségét. Ez irányú tevékenységemhez már hivatali működésem megkezdése előtt hozzáfogtam és hála a kezdeményezésre hivatottak bölcs belátásának, eddigi törekvésemet siker koronázta. Teljes mértékben megértem és méltányolom a szanálás időszaka alatt nélkülözhetetlen takarékosságot és magam is mindé i vonalon keresztül kívánom azt vitetni. E tekintetben a keresztülvitel lehetőségének határát abban látom, hogy a köz szempontjából nélkülözhetlen igazgatási szervek működési képessége meg ne bénittassék, tekintélye meg ne csorbittassék. Az ezen a határon túlmenő takarékosság a számoszlopok játékában jelenthet egy igen szép papireredményt, de viszont a közérdek szempontjából oly nagy hátrányt jelent, hogy a rév vesztesége jóval túl fogja haladni a vám nyereségét. A belügyi kormányzat a vármegye aranyparitásos költségvetésének revíziója alkalmával a vármegye közönségének áldozatkészségét is bekapcsolja az igazgatási költségek fedezetébe, sőt a törvényhatóság autonom elhatározásából eredő költségek fedezését teljes egészében áthárítja. Az e téren igénybe veendő megterheltetés kérdésében nagy körültekintéssel kívánok eljárni és zsinórmér Lékemül egyfelől a közönség adóképességének lehető kímélését, másfelől a szükségleteknek a közérdek által megengedett legkisebb mértékre szorítását tekintem. (Folyt, köv.) Párisi levél a gyulai sportkedvelő ifjúsághoz Nagyon érdekes levél érkezett a napokban Párisból Gyulára Egy, a sportért rajongó gyulai fiatalember irta ezt a levelet, aki részletesen elmondja a párisi Olimpiászon végbement világ- verseny lefolyását. Miután közönségünk a lapok utján már értesült az ott folyó eseményekről, a levélnek csak azt a részletét közöljük, amely újszerű, fölötte érdekes és a mely egyenesen a gyulai sportkedvelő ifjúsághoz szól. A levél írója több fényképfölvételt is küldött a párisi versenyről, melyek néhány napig a Dobay könyvkereskedés kirakatában voltak láthatók. A levél bennünket érdeklő része igy hangzik : Uruguy a győzelmet feltétlenül megérdemelte, mert gyönyörűen és fairen játszott, bar a svájciak vezető goólja sokáig a levegőben lógott, de e llen- fele sokkal szerencsésebb volt. Nem érdektelen megjegyezni, hogy Uruguy otthon sohasem játszik nappal, hanem éjjel és fedett pályán, nappali világítás mellett. Mindennap van mérkőzés. 25—50000 ember nézővel, ami legjobban jellemzi sportkulturájukat. A mérkőzés befejeztével szép lassan felhúzták az árbocra Uruguy lobogóját, mely alatt a katonazenekar a Hymnuszt játszotta, mindenki kalaplevéve, csendben . . . utána egetverő Hurráh ! és ünneplés valamennyiünk részéről, s hogy mindenki láthassa a derék fiukat, elmasiroznak a közönség' előtt, körül a futópályán. Sokan a kalapjaikat dobták a fiuk közé — nem csekély dolgot adva a rendezőknek. Utánuk kb. 100 lépéssel a svájciak lépdeltek, akik mintha egy kissé szégyenkeztek volna, mert tudták, hogy mindenki őket várta győzteseknek, de nagyobb ovációban részesítette őket a közönség, mert sokkal veszedelmesebb ellenfeleik voltak mint Uruguay-nak. Érdemes feljegyezni, hogy a döntőmérkőzós bevétele csekély 500000 frank volt. Küldöm az Olimpiászon résztvett összes nemzetek fotball csapatainak eredeti fényképeit, s nagyon szívesen adományozom a Gyulai A. Cl-nak azon reménnyel, hogy közszemlére teszik a város középpontjában, hogy mindenki megtekinthesse, akiket érdekel. F. hó 5 én volt az Olimpiász hivatalos megnyitásának a napja, amit egy kevés incidens zavart meg. T. i, a köztársasági Elnök, Millerand megnyitó beszéde után, a zeneker rázendített a Marseiilesre, a francia Hymnusra, amikor a kommunisták egyszerre parázs tüntetést rendeztek, ami az elnök személye ellen irányult, azonban nem tulajdonítottunk nagyobb súlyt a dolognak, mert különben már nyilt titok volt az Elnök közeli távozása, amit a legutóbbi választások eredményeztek. Jellemző, hogy még a sport ügyekben is kifejezésre jut az átkos politika, bár mi magya rok örülhetünk Millerand távozásának. Ami a későbbi eredményeket illeti az atlétikában, vívásban és birkózásban, talán szép eredményeket érünk el, »mennyiben itten a birkózóinkat favorizálják, mig a többi sportágból elsősorban a finnek jönnek komoly számításba. Mielőtt zárom soraim, felkérem Gyula várót és vidéke sportkedvelő ifjúságát, hogy fáradságot nem ismerve, hódoljon a sport magasztos, lélekemelő eszméjének, mert szeretném a legközelebbi Olimpiászon már egy két gyulai, illetve békés megyei ifjú nevét hallani. Többek érdeklődésére megemlítem, hogy a nyári saisonban Londonban, három hét múlva pedig Belgiumban túrázunk csapatommal. Szívélyes üdvözlettel maradtam Palota Ferenc, az S. C Tch. amateur trainere. Szívélyes üdvözletét küld Békésmegye sport- kedvelő Ifjúságának Palota István, S. C. Garvais hosszutávfutója. Kórház utca 6. szám alatt eladó egy 11 méteres épület uj faanyaga. 1700 drb nagy cement- és 35 drb dudacseróp, 3 drb 120 cm. belvilágu uj dupla ablak és egy jókarban levő békebeli kerékpár. A vételár esetleg fizetendő augusztus hóban buzaértékben 595 2—2 jutányos áron számítva tetszést szerinti malomban megőröltetek. Krausz Jenő liszt** és terménykereskedő. Telefon 77. 32i a»-*
