Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-06-18 / 49. szám
2 Békés 1924. junius 18 Másfélmiüiárd uj teher Békésmegyére. A kereskedelemügyi miniszter sürgős rendelete. A szanálási törvénnyel kapcsolatban egymásután érkeznek a vármegyéhez azok a szomorú miniszteri rendeletek, melyek hatalmas kiadási tételeket az államról a vármegye közönségére háritnak át. — Legújabban a kereskedelemügyi minisztérium közölte Békésvármegye közönségével, hogy a jövőben, még pedig 1924 julius hó 1-től ke adóelőleg az államépitészeti hivatal személyi és dologi kiadásait, amely szigorú számitással másfélmilliárd koronát tess ki évente — a vármegye közönségének kell viselnie. Békésvármegye vállaira nehezedik az államépitészeti hivatal személyzetének fizetése, a hivatal fön- tartása, az utbiztosok, utkaparók flze-^ tése, a nyugdíjasok és kegy díjasok kielégítése. Az alispán kijelentése szerint a másfél milliárd korona csak hozzávetőleges szám, — lehet azonban, hogy épp a fizetésrendezésekkel, ez az összeg jóval nagyobb lesz. A kereskedelemügyi miniszter, hogy a vármegyét a nehézségeken átsegítse — a jelen félévi szükséglet fedezésére kamatmentes kölcsönt helyezett kilátásba, melynek visszatérítéséről még ez évben készített arangköltségvetésben kell gondoskodni. Itt említjük meg, hogy a közúti alap ez évre szóló költségvetését újra ki kell dolgozni — a miniszteri utasításnak megfelelőleg, tehát a költségvetés ellen tett észrevételek teljesen létjogosultságukat. veszítették. Első falusi kulturház Békésmegyében. ÍO milliót küldött Nagyatádi Nagyszénás községnek. Bókósvármegyóben az első Kulturház és Nópotthon Nagyszénáson fog megvalósulni. Az ottani tanyai lakosság a Nópotthon javára hamarosan összegyűjtött 115 mótermázsa búzát. Ezenkívül a Kulturház részére megszava zott a község egy megfelelő házhelyet. A tanyai lakosság ez áldozatkészsége még mindig nem volt elégséges, hogy a falusi Kulturház felépülhessen. Ma aztán Nagyatádi föld- mivelósügyi minisztertől leirat érkezett, mely tudatja a vármegyével, hogy méltányolva Nagyszénás lakosságának kulturtörekvéseit a Kulturház építéséhez szükséges faanyag beszerzésére 10 millió koronát utalványozott, mint államsegélyt. A miniszter Nagyszénás község lakosságának ezzel a támogatással nagy örömet szerzett, mert a Nópotthon felépítését a tanyai lakosság már erősen szorgalmazta. A városok polgármesterei Budapesten. Értekezletet tartanak junius 23-án. A szanálási törvény végrehajtása julius hó 1-éu veszi kezdetét, mely a városok életében és ügykezelésében nagy változásokat hoz. Az uj rendszer bevezetésével a belügyminiszter ragaszkodik a városi tisztviselők újabb létszámcsökkentéséhez. A rendelet szerint az adminisztrációt egysze- rüsiteni kell, egyes osztályokat, — például — a közélelmezési, meg kell szüntetni, — a jogorvoslatokat pedig megszorítják azzal, hogy a felebbezósi fórumokat lehetőleg megszüntetik. A polgármesterek tehát Budapesten ösz- 8Z9gyüluek, hogy közösen megbeszéljék a teendőket. Budapesti tudósítónk a következőket Írja neküuk : A városok polgármesterei értekezletet tartanak folyó ho 28-án, a belügyminisztériumban. Főleg a törvényhatósági joggal felruházott városok polgármesterei gyűlnek össze, de részt vesznek a megbeszélésen a rendezett tanácsú városok vezetői is. Első kérdése lesz az értekezletnek, hogy az 1924. évi költségvetést, melyet aranykoronában kell megállapítani, hogyan realizálják. Második kérdés, a városi tisztviselők vasúti kedvezményének elvesztése, illetőleg a vasúti kedvezmény megváltása. Ezeken felül szóba kerülnek a konferencián a szanálási törvény egyéb más intézkedései is. A mm állástlfta a isii járási tatáson fenntartása nett. A törvéuyhatásági bizottság junius 14-iki rendkívüli közgyűléséből, Amint azt már közöltük, a kormány a szanálási törvény folytán szükségessé vált újabb tisztviselői létszámcsökkentést — a többek között — úgy véli keresztül vinni, hogy Csonka- Magyarország mostani járási beosztásának revízió alá vételével — megszünteti azokat a járásokat, amelyek csupán nehány községből állanak s ezeket beolvasztja nagyobb járásokba, illetőleg több kisebb járásból alkot egy-egy nagyobb járást. A szanálási törvény célja, tudjuk nagyon jól, a legmesszebbmenő takarékosságnak az egész vonalon való keresztülvitele mellett az országot kiemelni mai lezüllött gazdasági állapotából ; és ebből a szempontból nézve a kormány törekvését, a járások összevoaása legalább is megindokolt, da hogy a kívánt cél ellesz-e érve, bogy amit az ország mai helyzete a vámon megnyer, nem-e veszti el a réven, az megint más kérdés. Megyénkben a gyomai járásra és úgy suba alatt a gyulai járásra lett kimondva a halálos Ítélet. A mnlt közgyűlés az e tárgyban leküldött belügyminiszteri rendelet folytán szükségessé vált javaslat megtételére egy 10 tagból álló bizottságot küldött ki s a mostani rendkívüli közgyűlés ennek a javaslatnak meghallgatása és határozathozatal céljából hivatott egybe. A közgyűlésen — amelyen a vármegye alispánja elnökölt — csak kevesen voltak jelen. Azonban tekintettel az ügynek a vármegye jövő fejlődését, gazdasági és kulturális érdekeit mélyen érintő fontosságára, egészen bizonyos, hogy a hozott határozat a távolmaradtak akaratának is kifejezője volt. Bő kivonatban az alábbiakban ismertetjük a 10 es bizottság javaslatát, amelyet a törvény- hatósági bizottság minden vita nélkül egyhangúlag tett magáévá. A javaslat kimondani kéri, hogy Békésvármegye főszolgabírói járásainak beosztása tekintetében csupán azt az egy változtatást tartja szükségesnek, hogy a békéscsabai járás megszüntetése folytán Újkígyós községet közigazgatásilag a gyulai járáshoz csatolja, egyebekben a jelenlegi hat járásra való beosztást változatlanul meghagy andónak és a közigazgatás zavartalan menete szempontjából elengedhetetlenül fenniartandónak tartja. A javaslat indokolása megállapítja azt, hogy dacára annak, hogy a vármegye lélekszámú az utóbbi 10 évben legalább is 30 000-rel szaporodott, s bár a vármegye területe megcsonkítva nem lett, a tisztviselők létszáma az ntóbbi 40—50 év alatt alig egy-két állással lett több, viszont az évtizedek óta hirdetett közigazgatási egyszerűsítésből nemcsak hogy nem lett semmi, de sőt különösen az utóbbi évek alatt hozott törvények és kiadott kormányrendeletek a közigazgatás teendőinek olyan labiritusát teremtették meg, amely a helyes, gyors és igazságos közigazgatás lehetőségét a legnagobb mértékban veszélyezteti, mart a közigazgatásnak ilyen szövevényessé tétele miatt annak színvonala a múlthoz viszonyítva lényegesen alább szállott s épen a munkaerők elégtelen számánál és minőségileg sem megfelelő voltánál fogva napról-napra hanyatlik is. Megemlítve azokat a teendőket, amely a vármegye munkáját ©saknem elviselhetetlen módon megszapozitották s amsly nem létszámcsökkentést, de ellenkezőleg iétszámszaporitást tenne indokolta, a javaslat igy folytatja : A törvényhatósági bizottság kijelenti, hogy a meglevő hat járásnak további fentartása parancsoló közérdek. A megszüntetni tervbe volt gyomai járás fenntartása mellett szól az általános közérdeken felül a járás főirajzi fekvése, rendkívül nagy (60000 katb. hold) határa, Gyöma vasúti góczpontja, a járás mindkét községének nagy lélekszámú, gazdasági fejlődése, közigazgatási életének élénksége, rendkívül kifejlet tanya rendszerei amelynek következtében a járás területén már több olyan hely van már, amsly a lakosság sűrűségénél fogva hova előbb egész önálló községet fognak képezni. Ha a gyomai járás községei akár a szarvasi, akár a békési vagy szeghalmi járáshoz csatoltatok, a megnagyobbodott járások a jelenlegi létszámmal a többlet munkát elvégezni ngysem lesznek képesek, tehát ezek személyzetét ngyis csak szaporítani kellene. i jutányos áron számítva tetszés szerinti ni aló in lián megerőltetek. Krausz Jenő liszt- és terménykereskedő. Telefon 77, 321 is-«
