Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-01-26 / 8. szám
XjWI. évfolyam 8. szám. Szombat biyula, 1924. január 26. Előfizetési árak: Negyedévre helyben vagy vidéken . 6000 K Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 300 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Oroszország. Sok alaptalan híresztelés után végre csakugyan jobblétre szenderült Lenin. Jobb- létre még akkor is, ha a kárhozatra jut lelke, mert annál az életnél, amelyet ő Oroszországban teremtett, bizonyosan a pokol is kellemesebb. A legőrültebb római impe- fátoruak nevéhez bizonyára nem tapad annyi vér, mint ennek a fanatikus orosznak a kezéhez. A történelem zsarnokai a kiontott vér árán legalább megmentettek valamit: országuk hatalmát, családjuk uralmát, vagy legalább egy osztály jólétét, de ez a marxista iskolában felnitt anarchista semmit sem tudott sem megmenteni, sem megteremteni. Néhány eszelős fantaszta és egy csapat furfangos* kalandor uralkodik és éli világát a mérhetetlen gazdagságú birodalomban, amelynek javai bőségesen elegendők ahhoz, hogy ez a csapat a maga testőrségével termelő munka nélkül is nagyszerűen élhessen. Létük alapja csupán az, hogy mégis valamivel kevesebbe kerülnek mint a cári Oroszország kitartottjai. Fordulat következik-e el Oroszország sorsában Lenin halálával, nem igen lehat M.dni. Alight'. Már régóta nem Lenin szelleme éltette, nem az ő akarata irányította a szovjetkeztársaságot. Csak megindítója volt egy szinte szükségszerüleg előállott katasztró- fális átalakulásnak, anélkül azonban, hogy ez a szükségszerűség az ő felelőségét a legcsekélyebb mértékben is csökkentené. A cári Oroszország sem volt az az állam, amely igazságosan érző embereknek vágyakozása tárgya lehetett volna. Korlátlan hatalommal uralkodott nem a cár, — ez kisebb baj lett volna — hanem egy hatalom — és élvvágjó férni csoport, amely a legkíméletlenebb módon üldözött és torolt meg minden olyan megmozdulást, amely az ő korlátlan uralmát és kiváltságos gazdasági helyzetét veszélyeztethette. A Péter-Pál erőd tömlöcei, Szibéria ólombányái voltak a temetői az elégedetleneknek, külföldi száműzetés volt a menedéke sokszor a legjobbaknak. Ilyen alkotmányosság mellett az uralmon levők majdnem zavartalanul folytathatták lelketlen játékukat a százmilliós orosz néppel. Vagy harminc esztendővel ezelőtt egyszerűen eladták az állam katonai erejét a revansot lihegő, gazdag franciának. Most lesz a tizedik évfordulója, hogy hekövetkezett a vállalt kötelezettség teljesítésének ideje, liferálni kellett a »gőzhengert« az antant számára. Mindnyájan tudjuk, hogy milyen borzalmas könnyedséggel dobta oda az orosz hadvezetés az orosz nép millióit, miként áldozott hihetetlen tömegeket olyan érdekekért, amelyekhez az orosz népnek semmi köze sem volt. Egy békeszerető nép vérzett el vezető osztályainak züllöttsége miatt, egy olyan nép, amelynek még évszázadokig kellett volna otthon fejlődnie, amig hódításra kellett volna gondolnia. Az orosz birodalomnak ezen a politikáján nem tudtak változtatni sem saját felviíá- gosodott, jóakaratu fiai, sem idegen államok barátságos intelmei, vagy ellenséges cselekedetei. Ezt a borzalmas uralmat nem megtörni, de még megingatni sem lehetett. Az autok- ratizmusnak és a plutokráciáuak ezt a szörnyűséges tultengését csak egy másik borzasztó szélsőség tudta megdönteni: a Marxi elvek következetes keresztülvitelén felépült proletárdiktatúra : a bolsevizmus. Csak ez volt képes borzasztó bosszút állani az orosz nép leigázásáért, csak ez tudja taláu észretériteni a jövő orosz birodalom leendő vezetőit. Lenin meghalt és halálával bizonyára meg fog kezdődni a bomladozása annak a végzetszerü hatalomnak, amelyet ő a maga elveinek megvalósítása végett akart megszervezni, de melynek mélységes tanulságaiba bizonyára a jövő nagy, fejlődésképes Oroszországnak alappilléreit fogják leerősiteni. GfuSa város statisztikája. Az 1920. évi népszámlálás szerint 38 olyan városa van Magyarországnak, amelynek lakossága a 20000 lelket meghaladja. E 38 város között Gyula a 35-ik. A város lélekszáma 24908. Ezek közöl a város belterületén lakik 17788, a tanyákon 7120. Gyula egyike azon őt városnak, amelyekben a magyarság számaránya a 90%-ot nem éri el. Ezek sorban igy következnek: Békéscsaba (459), Sopron (48'7), Szarvas 50 0), Pécs (85’5), Gyula (87-2). Mindenesetre érdekes, hogy ezen őt városból három Békésmegyére esik, valamint az is érdekes, hogy Szarvas magyarabb, mint Békéscsaba, még pedig 13 százalékkal és igy Békéscsaba Csonkamagyarország legkevésbbö magyar városa. Városunkban magyar anyanyelvűnek vallotta magát 21723 lélek, német anyanyelvűnek 732, tótnak 203 és románnak 2200. Az anyanyelvre vonatkozó kérdés tudvalevőleg, úgy van feltéve, hogy azt a nyelvet kell megjelölni, amelyet az illető a maga nyelvének vall és amelyen a leg- szivesebben beszél. A számok azt mutatják, hogy a lakosság a valóságnak megfelelően válaszolt az aDyanyelvre vonatkozó kérdésre. Tényleg alig lehet 732-nél több német származása polgártársunk, aki a német nyelvet vallhatna anyanyelvének. Felekezeti megoszlás szerint volt 12678 római és 151 görög katholikus, tehát a lakosság 51'5%-a, református 7382, tehát 29 6%, gör. keleti 3158, tehát 12 7% izraelita 807 (3 2%) és evangélikus 663 (2 7%) Városunk területe 32946 kát. hold, tehát épen ötödrésze Kecskemét vagy Debrecen területének. A műveltségi állapotot illetően is igen vegyes a város lakossága. Míg az Írástudatlanok arányszámát illetően elég elől van a város, 18%-ot tevő analfabétáival kilencedik lévén a rangsorban, addig a magasabb képzettségűek (a középiskola 8 osztályát végzettek) számát illetőleg 24. a sorban. Amig tehát az írástudatlanok számát véve, csak 8 város van mögötte, addig az érettségizettek számát illetően 14 vároBt hagy maga mögött. Még kedvezőbb a helyzet, ha a 4 középiskolát végzettek számát vesszük; ezen az alapon a 38 város közül csak 18 előzi meg Gyulát. Meglepően jóknak mutatkoznak a statisztika szerint a lakásviszonyok. A lakosságnak ugyanis 12 6%-a lakik 3 vagy annál is több szobáju lakásban és ezzel Gyula a 15. helyre került a 38 város között. Az egy szobában lakó népességet tekintve, még kedvezőbb helyzetben van a város, mert lakosainak 59%-a lakik egy szobában, pedig 28 olyan város v»d, amelyben ennél több lakó lakik egy szobás lakásban. Eenesek megvételre egy rövid kereszthuros zongorát. Cim a kiadóhivatalban. 1046 5—* Ä békésmegyei egyetemi hallgatók budapesti otthona. A budapesti Márta közjótékonysági egyesület a IX., Liliom utca 13. szám aiatti házban „Marta Mater Diák-Otthon“ elnevezés alatt egyetemi hallgatók részére diák otthont rendezett be, amelyben harminc békésmegyei egyetemi hallgató nyer elhelyezést. A ház kétemeletes cserjés udvarral van el látva. Lakbért senki sem fizet, tartozik azonban mindenki a tisztogatásról, fűtésről, világításról maga gondoskodni. Minden helyiségben gázvilá- gitás van. Külön fürdő és mosdó helyiség is van. Az egyes termekben a gyulaiak, csabaiak, szarvasiak stb. községbeliek vannak elhelyezve. A termek is e szerint vannak elnevezve : Gyulai fészek, Csabai fészek, Szarvasi fészek stb. Az otthon háznagya ifj. Daimel Sándor, a házi bizottság tagjai: Daimel Sándor, Csányi László, Kiss Gyula, Petz Gyula, Plenczner Sándor, Szekeres László, Szentkereszty László békés megyei egyetemi hallgatók. Az otthonban felvétettek: Brandt József, Braun János, Csányi László, ifj Daimel Sándor, Dőlésen Gyula, Implom Lajos, Kiss Gyula, Láng Rudolf, Marik Dénes, Mérey Imre, Mohaupt Miklós, Pálka Lajos, Pénzes Ferenc, Petz Gyula, Plenczner Sándor, Praznovszky Vilmos, Ruzsicska Andor, Ruszka György, Ruszka László, Sál József, Schreiber Károly, Szatmáry Sándor, Szekeres László, Szilágyi István, Tankó Károly, Tóbiás Kornél, Udvardy Sándor, Vidó András, ifj. Wiling István Zimmer Jenő gyulai, csabai, szarvasi és Békésmegye más községbeli fiuk. A felvételt a Márta Mater Diákotthon inté- zősége eszközli az egyetemi szünidőben. A kérvények az intézőséghez címezve az intézőség megbízottjához dr. Márky Barna Békésmegye főjegyzőjéhez (Gyula), küldendők Aki az egyetemi beiratások idejében helyét nem foglalja el, vagy évközben az intézőség hozzájárulása nélkül négy héten túl az otthonon kivül tartózkodik, az a lakásjogosultságát elveszti és helyét más foglalja el. Ez idő szerint üresedés nincsen. Az intézőség a bennlakók olcsó és részben ingyenes élelmezését is tervezi. Az egyesület a berendezést és feníartást eddig minden állami községi és társadalmi átmogatás nélkül a maga anyagi erejével végezte. Az otthonért nagy harcot kellett megvívni a budapesti lakás- bírósággal, amely a helyiségeket mások részére akarta elrekvirálni. Késedelmeskedett a népjóléti minisztérium is és tőle csak nagy utánjárással sikerült az Otthon részére a mentesítést megkapni Dr. Brandt Vilmos főispán, dr. Daimel Sándor alispán, dr. Márky Barna főjegyző budapesti tartózkodásuk alkalmával fáradságot nem kiméivé, nagy megértéssel és buzgalommal dolgoztak Almády Géza megyebízottsági taggal a békésmegyei diákotthon megépitésén. A főispán — aki minden megyei érdekű ügyet nagy szeretettel karol fel, erős támogatója az élelmezési akciónak, amelyet tulajdonképen ő kezdeményezett és kijelentette, hogy minden anyagi erő kihasználásával lehetővé teszi Budapesten a békésmegyei diákétkezde megnyitását^ Az intézőség figyelemmel a tandíj nagymérvű emelésére, most egy harmadik akción, a tandijalap megteremtésén fáradozik hogy abból azokért, akik tandíjmentesek nem lehetnek, de korlátolt anyagi viszonyok között élő békésmegyei tisztviselők és más középosztálybeliek gyermekei az egyetemi tandijakat megfizesse. Az Első Gyulai Szimfonikus Zenekar nagyszabású hangversenyt tail 27-én, vasúrnaji este 8 órakor az Ipair- testnlet helyiségében. 117 1-1 I.apunk mai száma 4 oldal I
