Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-05-03 / 36. szám
Szombat LVL évfolyam 36. szám. Gyula, 1934. május 3. Előfizetési árak: Negyedévre helyben 14000 K Vidékre . . . . 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 koronafelelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdáu és szombaton. Május elseje. Ősidők óta ünnepli az ember a természet feltámadását, újraéledését. Az első emberek bizonyára kétségbeesett félelemmel látták őszszel a teimószet haldoklását, télen halálos deimedtségót, Bizonyosan voltak idők, amikor még bizonytalanságban ólt télen át az emberiség afelől, hogy fog-e vájjon újra zöldelni a mező, virágozni a fa, teremni a szántóföld Micsoda fenséges öröm lehetett, mikor azután egy napon kibontakoztak a fák rügyei, zöldbe borult a mező, virágos lett a rét. Ma már olyan biztosra vesszük a tél után a tavaszt, hogy az a kitörő naiv öröm, amellyel minden régi nép vallásos szokásai ünnepelték a tavaszt, eliünt az emberiség életéből Pedig mi sem bizonyosabb, mint hogy az isteni mindenhatóságnak módja volna ahhoz, hogy fel ne támassza, hanem végkóp megölje a szunnyadó természetet. Nem örök változhatatlan természeti törvény kelti számunkra uj életre a földet, hanem az Isten mindenhatósága, bölcsesége és végtelen jósága. De akármiként vélekedjék is e felől valaki, bizonyára mindnyájan érezzük az örömet, amely a természet megújulásának láttára elfogja az emberi szivet. Örül, ünnepel tehát a modern ember is, ha nincs is megbatározott napja öröm megnyilvánu lásának. A szervezett munkásság nemzetközi ünnepnek tette meg május elsejét Az 1889 i párisi szocialista kongresszus úgy rendelkezett, hogy minden esztendőben ezen a napon tüntessen a munkásság a nyolc órai munkaidő mellett. Ezért és azóta szünetel az ipari munka május elsején, amely nap azóta, hogy a nyolc órai munkaidőért nem kell és nem érdemes tüntetni, a munkásság nemzetközi összetartásának és a tavasz ébredésének ünnepévé lett. Ez a nemzetközi összetartás persze olyan, mini minden nemzetközi összetartás. Akkor nem lehet semmi hasznát semvenni, amikor a legnagyobb szükség volna reá. Láttuk ezt a világháború folyamán. Ekkorkerülhetettvolna a nemzelközi szociáldemokrácia először abba a helyzetbe, hogy igazán szolgálatot tehessen az emberiségnek és mindjárt az első alkalommal csődöt mondott a nemzetközisége. Holmi nemzetközi szolidaritást ünnepelni tehát nem nagyon sok oka lehet, kiváltkópen a magyar munkásságnak. A munkásság lelke nem is ezt a bizonyos szolidaritást ünnepli. A tavasz ébredésén érzett ősi emberi öröm nyilvánul meg. a munkásság május elsejei ünneplésében is. Áz az érzés, az a beismerés, az a nagyon megszokott, ép azért talán alig észrevehető tudat, hogy emberi erőlködés, munka, szervezkedés, nemzetköziség és igy tovább minden emberi fáradozás hiábavaló, haszontalan volna, ha az isteni mindenhatóság nem gondoskodnék rólunk olyan bőkezűséggel, aminővel semmiféle előrelátás vagy szervezkedés nem tud róluuk gondoskodni. Ez az érzés téteti le a munkaszerszámot május elsején, akármilyen célokra akarják is felhasználni ezt a megnyilatkozást a munkásság vezetői. A lélek, mely május elsején ünnepelni kíván, ópensóggel nem a szociáldemokrácia lelke. Ez az ünnepelni óhajtó lélek egyebet is ismer, mint azokat az egyoldalú közgazdasági és társadalompolitikai fogalmakat, amelyeket az életet nem ismerő vagy félreismerni akaró emberek a szociálista apostolok könyveiből magolnak be. Egyebet is ismer, mint robotot, mert érez magában lelket is, amely tud másnak is örülni, nemcsak béremelésnek és munkaidőmegröviditésnek. Egyebet is érez, mint kizsákmányolást, mert érzi az isteni hatóság jóságát és bőkezűségét, amely ingyen adja a maga adományait. A lélek benső indítékai, amelyekről a legtöbb ember alig tud magának számot adni, lényegükben ugyanazok annál, aki hódolattal meghajolva a felvirágzott Mária-oltár előtt köszöni Isten kegyelmeit‘és kéri jövendő segítségét és annál, aki a szakszervezeti parancsszónak engedelmes- kedve, leteszi a szerszámot és vidáman kirándul a frissen zöldelő mezőre vagy erdőbe De a világ gonosz szelleme az emberi természet rossz hajlamai segélyével feltudja használni a léleknek ezeket az érzéseit is a maga romboló céljainak szolgálatába. A magyar május elseje még nem jött el. A mi telünk még mindig tart. Mint a terme szét erőinek, azonkópen, úgy látszik, az erkölcsi erőknek is van téli szunnyadásuk, Ki kell pihenniük azoknak is magukat, hogy uj életre kelhessenek. A mieink még szunnyadnak, de miként bizonyos a tél után a tavasz, bizonyos, sőt ha akarjuk, bizonyosabb az erkölcsi pusztulás után az erkölcsi feltámadás. Mikor majd ismét fakadni fognak azok az erények, melyek ezer óven át oly sokszor lombossá, virágossá tették a magyar nemzeti élet mezöségót, akkor lesz majd a mi mi májusunk. Addig csak az egyesek örülhetnek a természet újjáéledésének, akkor mindnyájan együtt fogunk őrülni. Á legújabb lakásrendelet. A hivatalos lap mai száma közli a kormány-* nak 3333—1924 M. E számú rendeletét a lakás* ügy ideiglenes rendezéséről, melynek legfontosabb adatai a következők : A házbér összegét mindenkor az 1917. évi november 1 én érvényben volt bér alapján kell kiszámítani. Ha valamelyik ház, vagy házrész 1917 évi november 1-én nem volt kiadva, akkor az ugyanazon helyiségbe^ kiadott hasonló lakáséit vagy helyiségért fizetett bérösszeget kell a számítás alapjául venni. A házbéit mindig a bérnegyed 5 ik napjáig (1924. májusban kivételesen 15 ig) kell kifizetni. As albérletbe adott lakásokért vagy lakásrészekért nem lehet magasabb bért ssámitam, mint amennyi a főbérlő által fizetett összegből az al bérletbe adott lakásrészre esik. Az aránykiszámi- tásnál a mellékhelységek nem vehetők igénybe. Butorhasználásért a lakásrészre eső bérösszegnek legfeljebb száz százaléka számit ható fel. A kiszolgálási dijakról s a nyaralásra kiadott lakásrészekről külön intézkedik a rendelet. A háztulajdonos csak azokat a karbantartási munkálatokat köteles végezni, amelyek az épület állagában a bérlő hibáján kivül váltak szükségessé. Kösiisemi költségek címén vidéki városokban, ahol vízvezeték és csatornázás nincs (mint Gyulán) az alapbér 2 százaléka számítható fel. Kincstári hassonrésseseclés fejében a tiszta bér 25 százaléka fizetendő a házbérrel együtt A fővárosi vagy vidéki nagyobb bérházak nái még több apróbb költség felszámítását teszi lehetővé a rendelet. Gyulán a májusi negyeáre as alábbiak sse- rint ssánutandok ki a lakás- és iisletbérek : Tegyük fel: hogy valaki 1917. november 1 én évenként 500 koronát fizetett, vagyis 125 korona negyedévi iakbért, ugyanez a lakó 1924. május elsején a következő béreket fizeti; tiszta lakbérben az 1917 iki összegnek 7 százalékát, tehát 875 aranykoronát, ehez 2 százalék közüzemi pótlékot, ez esetben 2 50 aranykoronát, továbbá mint kincstári haszonrészesedést, a most fizetendő tiszta bér 25 százalékét, 2 19 aranykoronát, összesen 13'44 aranykoronát. Tekintettel arra, hogy a pénzügyminiszter a lakbérek fizetésére egy aranykorona értékét 16 es er papirkoronában állapította meg, a ssó- banforgó esetben a május elsején fisetendő lakbér a kissdmitott aranyértéknek tisenhateser- sserese, vagyis 215,000 korona. Az üzletbérek kiszámítása 'a következőképen történik: Ha valaki 1917-ben 1000 K. évi üzletbért, azaz 1917. novemberi negyedére 250 korona negyedévi üzletbért fizetett, az 1924. évi májusi negyedre: iisletbér címén az 1917 novemberi üzletbérnek 18 százalékát, vagyis a jelen esetben 45 aranykoronát, közüzemi pótlék címén 2 százalék, vagyis 5 aranykoronát, kincstári haszonbére- sedés fejében a tiszta bér 25 százalékát, vagyis 11'25 aranykoronát fizet. Tehát összesen 61-25 aranykoron it, vagyis 980 ezer papirkoronát Körrendelet az aranykorona értékének az adófizetés céljára való megállapítása tárgyában. A törvényhozás „az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról“ szóló törvényben fel - ^hatalmazott arra nézve, hogy az 1924, évtől kezdve aütözszolgáltatásoknak aranykorona értékben való kivetését elrendelhessem. A jövedelem- és vagyonadók, a társulati adó, az általános kereseti adó, továbbá az ezen adók valamint a földadó után járó helyhatósági adók 1924 évi január hó 1 töl, a földadó pedig 1924 évi julius hó 1 étől aranykorona értékben vettessenek ki. Az aranykorona értékben kivetett közszolgáltatásokra teljesített befizetéseknek elszámolásánál használandó átszámítási kulcsot egy-egy naptári hónapra előzetesen fogom megállapítani és a megállapítást legkésőbb az előző hónap 25. napján a Budapesti Közlönyben közzé fogom tétetni Egy-egy aranykorona értéknek számítandó: a) az 1924. évi január hóban teljesitett befizetésből minden 6500 (hatezerötszáz) papir- korona; b) február hóban teljesitett befizetésből mindén 7000 (hétezer)«'papirkorona ; c) március hóban teljesitett befizetésből minden 13003 (tizenháromezer) papirkorona; d) április hóban teljesitett befizetésből min den 16000 (tizenhatezer) papirkorona. Az 1924 évet megelőzőleg időből származó papirkoronában kivetett összes adótartozások — tekintet nélkül arra, hogy azok mely adónemből származnak — 6500 koronás alapon aranykorona értékre átszámítandó!?. Az ezen, az 1924. évet megelőző időkből származó tartozások azonban 1924. évi junius hó 30 ig — tekintet nélkül a befizetés havára — ugyancsak 6500 koronás alapon egyenlithetők ki. Azoknak az adózóknak, akiknek az 1924. évet megelőző időből származó adótartozásuk van, érdekükben áll tehát, hogy ezt az adótartozásukat 1924. évi junius hó 30 áig megfizessék. Budapest, 1924 évi április hó 25 én. Dr. Vargha s. k. Tiszta búzából dupla nullás grizes és kenyérliszt ¥T^ a legolcsóbb napi áron kapható Xltl&Zi Lapunk mai «/.áma 4 oldal őrlőit és Kovácsnál itt
