Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-04-19 / 32. szám
LV1. évfolyam 32. fixám. Szombat Oyala, 1924. április 19, Előfizetési árak: Negyedévre helylien 14000 K Vidékre .... 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szánt ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Husvéf. Beteljesedett. Ebben a szóban van összefoglalva a Husvét jelentősége. Beteljesedett az Ur Ígérete, beteljesedett az Atya akarata. Én elmegyek, hogy Atyám akaratát beteljesítsem, ezekkel a szavakkal, ezzel a fenségesen megdöbbentő eltökélóssel indult el Krisztus a Golgota útjára. A legmélyebb megaláztatások útjára, a legkínosabb kereszthalál gyalázatába. Akiben szenny és hiba nem találtatott, annak a keresztfa kínjai és az értelmetlen tömeg káromló gúnyolódásai között kellett kiadnia lelkét, a gonoszságnak és irigységnek pedig diadalt lehetett ülnie, mert ez volt az Atya akarata. Ma már tizenkilenc évszázad tesz arról tanúságot, hogy ez valóban Isten akarata volt. Három évszázad véres üldözése, hitetlen, istentagadó századok nyílt harca, vagy alattomos aknamunkája, az emberi gyarlóság sokféle megnyilatkozása nem tudták kiirtani az emberek millióiból azt a meggyőződést, hogy a Teremtő Atya, mindenek Ura avatkozott be közvetlenül és szemmel láthatólag az emberiség sorsába, midőn ott Júdeábán Pontius Pilátus helytartósága, Annás és Kai- fás főpapsága idején a keresztfára feszítették azt, aki az Isten fiának és a világ Megváltójának mondotta magát. Amit ez a jeruzsálemi kereszthalál adott az emberiségnek, az több, felül múlhatatlanul több, mint amit egy embernek, a legártatlanabb és legtökéletesebb embernek még oly igazságtalan halála is adhatott. A vértanuk százezrei tettek tanúságot arról, hogy a jeruzsálemi keresztre- feszités az emberiség Teremtőjének és Urának akaratából történt az emberek megváltása és megszentelése végett. Az üldözők és gyülölködők el nem fogyó csapatának szüntelen harca tesz bizonyságot arról, hogy nem emberi, hanem isteni munka ellen folyik üldözésük. Ezt a kettős hatást semmiféle emberi vallásalapi- tás, semmiféle eszméért történt ártatlan halál nem tudta kiváltani. Hitetlenség, áltudomány, rációnalizmus hidegen, közönyösen, vagy szánakozó mosollyal megy el Confucius, Buddha, vagy Mohamed müve, sőt Mózes működése mellett is, de sátáni gyűlölet tajtékja veri ki, ha arról a műről kell szólania, amely a jeruzsálemi Golgotán született meg. Honnan ez a különböző elbánás ? Miért jámbor, veszélytelen agyrém az, hogy Buddha vagy Mohamed beszélt az Istennel és kapott tőle parancsokat az emberiség számára és miért gyűlöletes és üldözendő hit az, hogy az Isten egyszülött fia meghalt értünk a kereszten. Miért ? Elsősorban azért, mert ez a kereszthalál erényeket’követel tőlünk, erényeket, melyek a leghatározottabban ellenkeznek az anyag felé huzó és a rosszra hajló emberi természetünkkel. Erényeket, amelyeket csak az istenivel egyesült emberi lélek sóvároghat. Erényeket, amelyek a múlandó gyönyörök megtagadását kívánják tőlünk, de amelyek képesek a tökéletességre emelni az egyént, boldogságra vezérelni az emberiséget. A kereszthalálig való engedelmesség* és önfeláldozás erényének felülmúlhatatlan tökéletességét és hatalmát hirdeti nekünk a Golgota. Ezeket állítja elénk, mint olyan erényeket, amelyek által az emberiséget meg * I TÁRCA. .Az 1QS4 évi Husvétra. Hát jól van ! Ünnepeljetek ! Csak a Husvétet és ne mást! Odázzátok szokás szerint Még most is a Föltámadást! Csak rázza föl a levegőt Dorbézoló „Heje-huja /“ De el ne haggja ajkatok Örvendező „ Alleluja /“ Hát jól van ! Ünnepeljetek ! Sungitva, mint a süketek, Ne hallgassátok mint dühöng A nemzet-irtó förgeteg, Melg ott kelt a hegyeken Ud Örök siralmak völgyiben, Ahol a Székely é> a Maggat A temetőbe’ sem pihen. Hát jól van ! Ünnepeljetek ! Hunyjátok be a szemetek, Ne lássátok mi történik Vetetek és körültetek ! Ne lássátok hogyan tépi A Hon testét Cseh, Szetb, Oláh, És tombolása nem nyugszik, Míg széjjel nem matvangolá ! Hát jól van ! Ünnepeljetek ! A buta léhaság s közöny, Tegyen tovább is némává S borítson inkább kin özön, Mint ostromolja szüntelen, Igazságunk a világot, Ki nem is ösmerí az itt Termett Magyar-szabadságot! Hát jól van ! Ünnepeljetek ! Csak a Husvétet és ne mást, Öh ! mert nem érdemeltek még tíoldogsáyos Föltámadást! Teljék meg önfeláldozó Szeretettel a szivetek. Föl támadást csak azután, Csak akkor ünnepelhettek ! Domonkos János. Válás. Menj minden búcsú nélkül el Ne hazudd a szavakat, Amit szived nem érez Ajkad ne mondja azt. Menj és étj boldogan Ne gondolj a múltra Én majd nyugtot találok Lent a hideg sírban A — r M—a Az IOOO éves Békésvármegye újjászületésének 200 éves jubileuma. I Békésvármegye történelménsk a lehető legalaposabb felkutatásával, a vonatkozó oklevelek összegyűjtésével és feldolgozásával e vármegye arra hivatott fiai — nagyszámú ügybuzgó munkatárs közreműködésével — az 1860—1896. évek között vállvetett buzgósággal fáradoztak. Munkájuk eredményét Haan Lajos és dr. Karácsonyi János történelmi munkáiban együtt találja Békésvármegye érdeklődő, müveit közönsége. Ezen nagyszabású müvekből — különösen az utóbbi, sokkal részletesebb és későbbi kutatások alapján kidolgozott nagy forrásmunkából, minden elfogulatlan igazságosan Ítélkező, hozzáértő olvasó meggyőződhetik arról, hogy Békésvármegye már a vezérek korában települt és kialakult első vármegyék egyike és magyar lakosai „fajmagijaioku, egyenes leszármazói azon honfoglaló ősöknek, „kiknek lovai először taposták as alföldi sík vidéket“. Mindezek dacára a közvéleményben — sőt itt ott tudományos körökben is — több téves és ferde nézet él vármegyénkről. Ennek oka, hogy kevésbbé ismerik e vármegye múltját, és ítéletüket ennek utóbbi 200 éves újjászületésének törjntányos áron számítva tetszés» szerinti malomban megőröltetek. Krausz Jenő liszt- és terménykereskedő. Telefon 77. 321 4-* Lapunk mai Nzáma 8 oldal.
