Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-04-18 / 31. szám

LT. évfolyam 31. szám Szerda Gyula, 1933. április 18 Előfizetési árak: Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza '.t Egyes szám ára 10 korona Felelős szerkesztő: BOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­Aggodalmas jelenségek. Az állam, amely hadilábon áll a saját tisztviselőivel, nem más, mint egy önmagával meghasonlott ország. Yagy meg is fordíthat­juk a tételt: a tisztviselői kar, amely hadi lábon áll a saját államával, megszűnt tiszt­viselői kar lenni. Amikor azok, akiknek in­tézkedniük kell, solidárisak azokkal, akik ellen az intézkedés szüksége felmerül, akkor nagyon kétes értékű annak az intézkedésnek ereje és eredménye. Mikor a csillapítók érzik, mennyire igazuk van a követelőzőknek, akkor nem nagyon sokat ér az a csillapítás. Nem tegnap óta problémája a megcson­kult Magyarországnak a tisztviselői kérdés, általában mindazok ekzisztenciájának kérdése, akik az állam eltartására szorulnak, vagy ahhoz már hozzászoktak. És jóllehet, hogy ez a probléma régóta ismeretes, semmi még abban az irányban nem történt, hogy az gyö­keresen megoldassék. Az állam vagyona és jövedelmei a réginek egy kis töredékére zsu­gorodtak, ezzel szemben az állam által el- tartandók száma sokszorosan megnövekedett. Ez tarthatatlan állapot, ügy teszünk, mint az amputált lábú, béna kezű ember, aki azt hiszi, még mindig épek a tagjai és a régi vigsággal és fürgeséggel akar a tánchoz fog­ni. Kinevetik, ő meg még jobban össze­törheti magát. A tisztviselőkérdés és az a módszer és felfogás, amellyel azt a felelős kormány ke­zeli, egyik tünete annak a félszeg, a felle­gekbe néző politikának, amelyet három—négy esztendeje folytatunk. Azzal a szomorú, de valóságosan meglevő helyzettel, amelybe ju­tottunk, az ország felelős kormánya, felelős politikusai nem tudnak számolni. Nem tud nak beletörődni, nem tudnak alkalmazkodni. Érzelmi politikát követnek és azt hiszik, hogy ha számot vetnek a helyzettel, beren­dezkedéseinket a helyzethez szabják, intéz­kedéseiket állapotainkhoz mérik, akkor ez valami lemondást, valamely kifelé is ható belenyugvást jelent az állapotokba, amely akadálya lehet a jobb helyzet, a kívánato­sabb állapotok után való törekvésnek. Töké­letes és végzetes tévedés. Erőt csak szilárd bázisokon lehet ismét gyűjteni, építeni csak a romok teljes eltakarítása után lehet. Ke­seregni és elmerengni a romok fölött és csak úgy képzeletben építeni fel azokat ismét, lehet költők szórakozása, de nem államfér­fiaké. És ki merné azt mondani, hogy ebben az országban komoly munka folyik a romok eltakarítása és az uj fundamentum lerakása körül. Ilyen rom az az egész állami gépezet, a közhivatalnoki szervezetnek az az egész háló­zata, amelyet Egész-Magyarország hagyott reánk örökségül. Magyarország közigazgatása, igazságszolgáltatása a béke idejében is egy sokkal nagyobb, gazdagabb és előhaladottabb állam alkatához volt szabva. Talán azért is mondta föl a szolgálatot olyaD gyorsan. Most meg különösen hatalmasan túlnőtt azokon a kereteken, amelyek közé az országot a tri­anoni béke területileg és gazdaságilag szorí­totta. Már pedig az államszervezet olyan, mint egy fémötvényböl készült tárgy: ha kisebbre van szükségünk, nem lehet lefa­ragcsálni belőle, hanem össze kell ismét ol­vasztani, egy részét a fémnek elvenni és egy kisebb mintában újra kiönteni. Csonka orszá­gunk igen sok problémáját, a tisztviselőit is, csak ezzel az eljárással lehet igazán megoldani. Belpolitika. Budapest. A minisztertanács foglalkozott a protestáns egyházak nagyobbszámu küldöttségének kérésével, amelyet tegnap terjesztettek a minisz­terelnök elé. A protestáns egyházak ugyanis jog­akadémiáik fenntartása és a püspökségek kiadá­sainak fedezése oéljából anyagi segítséget kértek az államtól olyan formán, hogy ezeknek az anyagi kérdéseknek a megoldása a földreform végrehaj­tásának keretén belül történhessék meg. A mi­niszterelnök a küldöttségnek adott Ígéretéhez képest már a tegnapi minisztertanácson szóvátette a protestáns egyházak ügyét és a minisztertanács elvileg hozzájárult, hogy a felekezetek egyenjogo- sitásáról szóló 1848. évi XX. t.-c. akként magya- ráztassék és hajtassék végre, hogy a protestáns felekezetek a vagyonváltság földekből bizonyos földrészeket kapjanak és ezeket a birtoktesteket egyrészt az egyházkerületek adminisztrációs kia­dásainak, másrészt pedig a püspökségeknek java­dalmazására fordíthassák, A minisztertanács kimondotta még, hogy ugyanebben a kedvezményben részesíti az állam a hejdudorogi görög-katolikus püspökséget is. A minisztertanács határozatának a végrehajtásával és az egyházakkal való tárgyalással a földmivelés- ügyi , vallás- és közoktatásügyi- és a pénzügy- minisztert bizta meg. Ezzel a határozattal a mi­nisztertanács nagy hálára kötelezte a protestáns egyházak vezetőségeit, Külpolitika. A magyar Jóvátétel. A párisi jóvátételi bizottság — mint értesülünk — most tárgyalja a Magyarország által fizetendő jóvátételi összeg nagyságának kérdését. A bizottság rendkívüli ülé­sén a szövetségesek megbízottjain kívül egyedül Románia képviselője vett részt. A bizottság az oláh megszállás alatt Budapestről elrekvirált ma­gyarországi értékeknek a jóvátételi összegből való levonását tárgyalta. Magyarország ugyanis ezen a címen ötmilliárd arany leinek a megállapítandó jóvátételi összegből való levonását kérte. Bradbury angol delegátus a magyar érdekek mellett szólalt fel és kifejtette, hogy Románia a Magyarország­nak okozott károkért felelősséggel tartozik. Necul- cea román megbízott ezzel szemben kijelentette, hogy Magyarország megszállása a párisi tanács utasítására történt. A bizottság döntést nem ho­zott és tanácskozásait néhány nap múlva folytatni fogja. Illetékes magyar helyen a jóvátételi bizott­ság nagyfontosságu ülésének lefolyásáról közelebbi részletet nem tudnak, erősen remélik azonban, hogy a jóvátételi bizottság — mérlegelve a ma­gyar álláspont tökéletes jogos és igazságos voltát — döntését Magyarországra nézve kedvezően hozza meg. Románia és Magyarország helyzetével bosz- szabb cikkben foglalkozik a londoni Westminster Gazette és megállapítja, hogy Románia teljesen dezorganizált állapotban van. Ez annak a körül­ménynek a következménye, hogy úgy a magyar, mint a szász, a bánáti német, az ukrán és a szerb nemzetiségi kisebbségekkel rosszul bánnak. De elégedetlenek az Ó-Romániához csatolt uj romá­nok is. A lap rámutat a földbirtokreform önké­nyességeire és gazdasági káros hatására, a bánya­munkások állandó zavargásaira és a román pénz értékének folytonos csökkenésére, amely jelensé­gek megerősítik a föltevést, hogy Romániában könnyen általános lázadás támadhat. Ezzel szem­ben a londoni lap megnyugtatónak találja Magyar- ország belső politikai helyzetét. Semmiféle forra­dalmi mozgalom nem észlelhető, a lakosság 80 százaléka meg vau elégedve a jelenlegi kormány­zattal. A jóvátételi kérdés azonban az élet és a halál jelentőségével bir Magyarországra nézve; ha az olasz, szerb és román jóvátételi igényeket megítélik, Magyarország képtelen volna ezek súlyát elviselni. Ehhez járul, hogy Magyarország fegy­veres ellenállásra nem képes, mert 35.000 főnyi hadseregével szemben a kisantant kétmilliónyi hadserege áll. — A Westminster Gazetten kivül az Observer, a Morningpost és a Daily Mail szin­tén kimerítően foglalkoznak a romániai állapotok­kal és azokat súlyosaknak mondják. A Petőfi Társaság első gyulai ünnepélye. Irodalmi eseményszámba menő ünnepélyt rendez a Petőfi Társaság folyó hó 24-én este 7 órakor a Király Mocgósziuhá&ban. Petőfinek, a szabadsághősnek és költőnek centenáriumára, ahol a főváros művészei és a Petőfi Társaság kiválóbb tagjai fognak — a lelkűkből halhatatlannak áldozni. Tekintettel a Petőfi Társaságnak kulturális és külföldre is kiható hazafias működésére, re­méljük, hogy városunk közönsége ezen ünnepélyt meleg szeretettel karolja fel. A tiszta jövedelem részben a Petőfi Társaságnak kulturális céljaira, másrészt városunkban felállítandó Petőfi-szobor alapjára fordittatik. Részletes műsort lapunk legkö­zelebbi számában közöljük. Már eddig is bizonyos, hogy közreműködnek Jakab Ödön és Tomory Jenő írók, Endre Béláné énekmüvésznő, Sehuszter Sámuel hegedűművész (menekült csendőrkapitány), B. Szabó István, a P. T. tagja saját verseivel és Márky Pál zongoraművész, valamint helybeli közreműködők is. A részvételi dijak: páholy­jegyek 5000, 3000, fenntartott helyek 2000, 1000 korona. Egyéb ülőhelyárak a falragaszokon lesz­nek közölve. A jegyek elővételben a pénztárnál válthatók. A Petőfi Társaság budapesti kikül­döttje Novák Nándor, aki a Komló szállodában található és a rendezéssel egybefüggő minden ügyben felvilágosítással szolgál. ffl I BE M. Antalt misszió járt hétfőn délelőtt Gyulán. A misszió egy francia, egy román és egy magyar képviselőből állott, kikhez Gyula város főmérnöke, Bagi Sándor is csatlakozott. A bizottság feladata volt az otlaka-péli magyar-román határszélen egy kisebb terjedelmű zegzugos határpont szabályo­zása, illetve területi kicserélése. A bizottság hatá­rozata szerint a farkashalmi részen magyar terü­letből 130 holdat vesztettünk és 100 holdat nyer­tünk. A kispéli részen pedig a gróf Almásy-féle birtokból 1000 holdon felüli részt visszanyertünk. Az uradalmi birtok egy számottevő nagy része, a legjobb birtoktest még továbbra is a román imperium alatt maradt vissza. í mmlin «ponkfnt írás csilla sir tipkal Lapunk műé mtátmm S ohbű, T

Next

/
Oldalképek
Tartalom