Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-04-14 / 30. szám
LV. évfolyam 30. szám. Szombat Gyula, 1933. április 14. Előfizetési árak: Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KiíZSAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza ✓ Egyes szám ára 15 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Emlékezés. Gjászmisén voltunk. Nem amolyan hivatalos istentiszteleten, amelyre valamikor kinos bnzgósággal mentek el a résztvevők és jól körülnózegettek, hogy mindenki észrevegye, hogy ott vannak. A csütörtöki rekviemnek más jellege volt. Igaz, hogy most már legalább a gyász érzéseinek minden veszély és aggodalom nélkül vélünk kifejezést adhatni, de mégis bizonyos, hogy annyira távol esik minden érdemszerzósi lehetőségtől a IV. Károly rekviemjén való részvétel, hogy akik ott voltak, azokról valóban feltehető, hogy igazán és őszintén gyászoltak. Egy ilyen őszinte gyülekezet pedig, minden egyéb jellegétől eltekintve is, mindenesetre igen tiszteletreméltó. Hát még ha elgondoljuk, hogy minő érzésekből, minő gondolatokból tevődött össze az a lelkiállapot, amely ott külsőleg csak úgy jelentkezett, mint egyszerű gyászoló megemlékezés egy embertársunkról, egy megható sorsot élt fiatalemberről, aki valaha királya volt ennek a földnek, amelyen mi itt most olyan keservesen robotolunk. Mert nemcsak keresztény kötelességszerü megemlékezés ment végbe egy elköltözött lólekről, akinek a helye idelenn már betöltve szokott lenni, nem pusztán csak egy szomorú emberi sorsot sirató köny szökött a révedező szemekbe és nem csupán lelki üdvösségért való ima fakadt fel az imádságos lelkekből. Oh, hiszen ez az ifjan elköltözött uralkodó “olyan istenfélő életet élt és olyan tökéletesen keresztény módon halt meg, hogy igazán aligha szorul elszállt lelke a mi bűnös lelkünk imáira. Nem ! Nem egy emberről emlékeztünk meg ezen a rekviemen, hanem az emberek „ millióiról, akiktől utoljára és egyedül neki volt isteni jussa egyforma hűséget és hódolatot követelni. Nem egy uralkodót gyászoltunk ott, hanem egy összeomlott országot, amely talán őt fogja nevezhetni utolsó királyának. Nem egy jelképes deszkaravatalt állottunk körül, hanem egy ezeréves nemzet koporsóját, amelynek egyik alkotó eleme szűnt meg vele létezni. A funchali halottban önmagunkat gyászoljuk, az ő tragikus sorsában a magunkét ismerjük fel. >Ki mondhatná nagy merészen, hogy ez túlzó képzelődós, mikor az aggódó hazafiui lélek ezt igy érzi. Keressetek egy olyan erkölcsi erőt, aminőt a szent korona jelentett a Kárpátok bércein belül és megszűnik kétségbeesésünk. Mutassatok egy olyan tekintélyt, amilyent a dinasztia jelentett a mo- narkiában és elül aggodalmunk. Nem erkölcsi erőkkel, nem .tekintélyekkel harcolunk és nem ezek által uralkodunk. Jó. Hol van akkor véretek, vasatok és aranyatok, amelyek által győzni, élni és uralkodni tudnátok. Mert csak kétféleképen lehet diadalt aratni. Nagy erkölcsi tényezőkkel, vagy anyagi erőkkel. Tartósat és valódit pedig csak az elsővel. Az utóbbiból azonban épen semmitek sincs, sőt napról-napra kevesebb lesz. Hagyjátok hát az erkölcsi erők fanatikus tisztelőit, hadd állják körül és hadd élesszék azt az alig pislogó kis parazsat, amelyből talán még lángra lobbanthatók lesznek azok az erkölcsi erők, amelyek ezt az országot megalkották és ezer éven át fenntartották. Az uj laltásrendelef. Közli: dr. Megyesy Ágoston ügyvéd. A hivatalos lap szerdai számában végre megjelentek a kormány uj lakásrendeletei, amelyek május 1 én fognak életbelépni, Változatlanul-e, avagy még addig alkotandó változtatásokkal, egyelőre nem tudhatjuk. Mint a tavalyi rendeletnél, most is el lehetünk készülve az életbelépés előtt még néhány változtató, pótló vagy kiegészítő rendelet megjelenésére. A lényegesebb rendelkezések azonban aligha fognak módosulni. A legfigyelemreméltóbb, bár, mint látni fogjuk, nagyon is csak elvi jelentőségű és bizonytalan érvényű rendelkezés az, mely 1926 november 1-ére teljesen szabaddá teszi a bérelt helyiségek forgalmát. Ennél sokkal jelentősebb rendelkezés az, hogy ezen határidő előtt is elrendelheti a minisztérium — és ez természetesen azt jelenti, hogy szándékozik is elrendelni — 1923 november 1-től kezdve a hatszobás és ennél nagyobb lakások, továbbá az üzleti és ezzel egy tekintet alá eső helyiségek forgalmának szabaddá tételét. Ez utóbbiak tekintetében azonban a rendelet megköti a minisztérium későbbi külön rendelkezésének területkörét, amennyiben nem lesznek szabaddá tehetők 1926 november 1-je előtt a kisiparosoknak és kiskereskedőknek, a dohányárusoknak, mozisoknak üzlethelyiségei, úgyszintén az • állam, a törvényhatóságok, a községek által bérelt helyiségek felmondhatókká lesznek, azután tehetők 1924 május 1 tői az ötszobás, november 1-től a négyszobás, 1925 május 1-től a háromszobás, végül 1925 november 1-től a kétszobás lakások. Vagyis a minisztérium későbbi rendelettel a szabad forgalmat — az egyszobás lakások kivételével — már 1925 november 1-ére életbeléptetheti. Az életbelépő szabad forgalom mellett is biztosítani akarja a rendelet a régi bérlő jogait (u. n. előtérleti jogot konstituál), továbbá azt, hogy a bérlemény azután is csak lakás céljaira szolgálhasson. E végből a felmondó bérbeadónak nyilatkoznia kell, hogy kinek és milyen célra fogja bérbeadni a lakást és a bérlő visszautasíthatja a felmondást, ha a lakást a bérbeadó nem lakás céljára akarná újból bérbeadni, továbbá jogosult lesz a régi bérlő az újonnan jelentkező bérlő által felajánlott bérért a lakásban maradni. A most irt időpontokig fenálló felmondási korlátozások ugyanolyan mértékűek, mint az eddigi lakásrendelet szerintiek voltak. A tulajdonos ezután is csak akkor költözhefik a saját házába, ha helybenlakásra jogosult, ha a lakás indokolt lakásszükségét meg nem haladja és ha a bérlő valamely más lakás átengedésével kielégítő lakáshoz jut. Annyiban van a tulajdonos javára változtatás, hogy nem kell szükségének lennie a lakásra, elegendő, ha bele akar ő maga, vagy legközelebbi rokona költözni; továbbá kedvezőbb a tulajdonos helyzete azzal, hogy a felmondó fél nem köteles már előre kiszemelni és megjelölni azt a lakást, amit bérlőjének a felmondott lakás helyett juttatni kíván, ezt csak a végrehajtási kérelem előterjesztésekor kell tennie. Albérletbe adott lakrészeket 3 hónapi határidővel minden korlátozás nélkül fel lehet mondani. A költözés azonban csak a hó elsejére eshetik. Az indokolt lakásszükségletet illetően a rendelet — eltérően a régitől — nem állapit meg mértéket; esetenként a lakásügyi hatóság állapítja meg, hogy a lakást igénylő félnek állására, foglalkozására és családtagjai számára figyelemmel milyen lakásra lehet igénye. A háztulajdonosnak a megüresedett lakásra az uj rendelet szerint is van kijelölési joga; ennek egyedüli korlátja a közhivatalnokok elhelyezése. Ha azonban a háztulajdonos igényjogosult közalkalmazottat hoz javaslatba, ezt kell kijelölni. Elfoglalva tartott lakások egyes részeit, még az elkülönithetőket sem lehet ezután igénybevenni, ha meghaladják is a benne lakónak indokolt lakásszükségét. Ezt a rendelkezést azonban a népjóléti miniszter úgy egyes esetekben, mint egyes olyan városokra, ahol nagyobb a lakásínség, felfüggesztheti Legáltalánosabb érdekű rendelkezései az uj rendeletnek a béremelésre vonatkozóak. A béreket szabadon állapíthatja meg a bérbeadó, mihelyt az illető bérleményre vonatkozóan a szabad forgalom hatályba lép. Addig az időpontig azonban korlátozva marad a béremelés is Lakások bérét 1923 május 1-től kezdődőleg az 1917 novemberi bérösszegnek harmincszoros összegére szabad felemelni, 1923 augusztus 1-tól kezdve negyvenszeresére,' 1923 november 1-től kezdve pedig ötvenszeresére. Üzleti, irodai s más efféle helyiségek bérét 1923 május 1 én az 1917 novemberi bérnek ötvenszeresére, augusztus 1 én százszorosára és november lén százötvenszeresére. A béremelést a rendelet megjelenésétől számított 8 nap alatt Írásban kell közölni a bérlővel, különben az csak egy negyedévvel később hatályos. Albérleteknél a főbérlő által fizetett felemelt bérből az albérletbe adott lakrészre eső bérösszeget kell fizetnie. A kincstári haszon- részesedés címén a felemelt bérnek 25%-a fizetendő a bérbeadó kezéhez. Külpolitika. London. Az angol sajtó hevesen támadja a román alkotmányreformot, melyről azt irja, hogy egyenesen kihívja a nemzetiségi és felekezeti kisebbségeket, melyek fogait nemcsak a gyulafehérvári konkordátum, hanem a békeszerződés is biztosította. Az uj alkotmány nem ismeri el a kisebbségeknek azon jogát, hogy saját anyanyelvűket taníthassák és használhassák. Ez a kisebbségeket éles harcba szólítja az alkotmány- reform ellen. A román állam területén letelepedett valamennyi egyházi rend működését betiltja egy újabb törvényjavaslat, s egyedül a görögkeleti és görögkatolikus felekezetet ismeri el. — Glattfelder püspök repatriálása és gróf Széchényi Miklós bukaresti útja szintén ezen kérdésekkel van vonatkozásban. Ugylátszik, Románia máról holnapra tűzzel vassal ki akarja irtani mindazt, amit ezer esztendő folyamata és történelme alkotott és az élet szentesített. Ez az erőszakosság mindenesetre siettetni fogja a trianoni békeszerződés revízióját. Berlin. A francia pénzügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország a Ruhr vidék kiürítését csak abban a mértékben fogja eszközölni, amennyiben Németország eleget tett a jóvátételi kötelezettségeknek. K jóvátétel kérdésében Anglia vezetése alatt tanácskozás folyt Londonban, hol Franc aország és Belgium is részt vett és a hirek szerint a három követelő állam közt közeLapuuk mai Máma 4 oldal.
