Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-01-13 / 4. szám
2 Békés 1923. január 13 nemzetre, de egész Európa népére, talán az egész világ gazdaságára a halálos ütést méri reá, Európa logvirágzóbb ipari vidékének kegyetlen, ellenséges indulatu megszállására. Es nincsen már a rex christianissimus, aki engedelmesen fejet hajtana a kereszténység feje előtt és alázatos lélekkel igyekeznék az ellenség letiprásánál sokkal nagyobb győzelmet aratni: legyőzni önmagát. Ez az önmagunkat legyőzni tudás, ez veszett ki teljesen az egyesekből ép úgy, mint a nemzetekből és államférfiaikból és ennek hiánya hajszolta bele az emberiséget a mai rettenetes megpróbáltatásba és feszegeti még mindig számunkra a pokol kapuit. Ezt az önmagunkon uralkodni tudást pedig nem nyerhetjük vissza máskép, mintha a régi engedelmességgel hallgatunk annak az intelmeire, aki nem fukarkodik számunkra feddő szavával és aki hiven őrzi az emberiség számára azt az egyetlen csodaszert, amely minden bajunknak és veszedelmünknek gyógyító orvossága: az igaz krisztusi hitet. A magyar jóvátétel. A hosszú idő óta fenyegető rém, a magyar jóvátétel kérdésében a Nemzeti Újság párisi tudósítója pontos és részletes felvilágosítást szerzett magánál a Périsban székelő Commission des Bé- parations-nk\ (jóvátételí bizottságnál.) Eanek a bizottságnak van egy külön magyar osztálya, amelynek titkársága tüzetesen informálta a tudósítót a magyar jóvátétel kérdéséről. E szerint a jóvátételí bizottságnak Magyarországot illetően három kérdéssel kell foglalkoznia: 1. meg kell állapítani Magyarország adósságát, 2. azt az értéket, amelyet Magyarország már fizetett és végül 3. azt az értéket, amelyet Magyarország ebben az évben s a következőkben fizetni tartozik és a fizetés módozatait. Az első kérdést illetően a bizottság körülbelül tisztában van ugyan Migyarország helyzetével, ds a bizottság addig semmiféle javaslatot ide vonatkozóan nem fog tenni, amíg mégegyszer be nem kéri hivatalosan a magyar kormány véleményét. Hogy ez mikor fog megtörténhetni, azt ma még megállapítani nem lehet, miután nem lehet tudni a fonmaradt munkálatok befejezésének idejét és főkép nem lehet tudni, mikor lesz ideje a bizottságnak a magyar jóvátétellel ismét foglalkozni. A második kérdést illetően a bizottság Magyarország javára irandóknak véleményezi a már eddig teljesített jóvátételí szállításokat (illatok), a jogtalan rekvirálásokat és az elszakított terüleA „hálószobákban nincsenek bútorok. Az egyedüli bútornak nevezhető valami a szalmazsák, vagy a matrác, amelyen alusznak. Párnát nem ismernek, fejük keményfából készült nyergen pihen, ami különösen a nőknél célszerű mivel — toronyszerű — jellegzetes frizurájukat nem teszik tönkre. Égy-egy ilyen női fejdisznek elkészítése pedig 6—8 órai munkát igényel. Jó- fodrásznő 150 különféle ilyen „tornyot“ tud felépíteni. Néhány szót még a teaházak hölgyeiről — a gésákról. Ezekről ugyanis tévesen hiszik azt itt Európában, amit éppen hisznek róluk. A gésa-intézmény egyáltalában nem erkölcstelen dolog Japánban. A kis leányt, — kit szülői a teaháznak eladnak — a teaház tulajdonosa hosszú éveken át a leggondosabban nevelteti. Ezen idő alatt többek között megtanul énekelni és hangszereken játszani, hogy később a teaház vendégeit művészi módon szórakoztassa, mialatt azok teájukat, vagy a nálunk is a csája néven ismert fűszerezett italukat megisszák. A gésa sohasem viseltetik szemérmetlen vagy tolakodó módon és sohasem invitál magához senkit. Bizonyos az is, hogy azokat, akik a gésával úgy mernének beszélni, mintahogy nálunk akárhányszor szalonokban az asszonyokkal beszélnek — a többi vendégek kivernék a teaházból. És ha a napkelet leánya kikivánkozik a teaházból és nem kíván továbbra gésa maradni, akkor gazdája tudatja ezt a leány hozzátartozóival, akik eljönnek érte és hazaviszik. És ha később férjhez megy, férjének épp oly megbecsült felesége lesz, mintha sohasem lett volna a teaház hölgye. ten levő állami javakat. A két első már nagyjában meg van állapítva, mig a harmadikra vonatkozóan a magyar kormány teljes jegyzéke még nincs a bizottság birtokában. A háború előtti magyar államadósságot két csoportba osztja a bizottság. Az elsőbe azokat sorozza, amelyek valami állami vagyonnal (pld. vasút) biztosítva vannak, a másodikba azokat, amelyek ilyennel biztosítva nincsenek. Az előbbieknek elosztása az utódállamok között aszerint történik, amint a biztosítékul szolgáló vagyon eloszlott, mig az utóbbiaké az adójövedelmeknek az illető területre eső része szsrint. Ez az elosztás ideiglenesen közel 60 százalékot ró Magyarországra; végleges elosztás még nincien, a magyar kormány most fogja közölni észrevételeit erre az ideiglenes döntésre. Most tehát még mindenképen lehetetlen megmondani, mit fog kelteni fizetni Magyarországnak. Mig ez megmondható lesz, addig csak természetbeni szállítást, igen csökkentett mértékben, fognak kívánni Magyarországtól. A százesztendős Petőfi. Költő lenni va,gy nem lenni. Irta 1845. tavaszán Budapesten. Megjelent a költő arcképével a „Pesti Divatlapéban 1845. jal. 3-án. Légy átkozott, te átkok pillanat, Melyben fogantatám, S te, melyben kínnal a kin emberének, Költőnek szült anyám 1 Oh költészet, te a Gyanútlan szív csalfa pókhálója, És azután foglyodnak Oly irgalmatlan fojtogatója. Véremből már te oly sokat szívül Mérges fulánku pók! De szálaid bármilyctén kaszáltak, Még elszaggathatok. Letépem azokat, Bármint keresztUlszötték-fonták szivem, 8 ha összenöttenek már: Úgy vélök együtt szivem is kitépem! De véremből e gyilkos férget én Többé nen hizlalom. Úgy is mi lenne a kiszívott, elfolyt Vérért a jutalom. Dicsőség legfölebb, Ez a szem fényéi elvakitó semmi; És még az is nagy kérdés: E semmi is fog-e jutalmam lenni. Széles folyódon úszom ezután, Oh mindennapiság I Ballagsz velem majd és csendes folyásod Sziklák közé nem vág. Nem lesz hírem, nevem, Talán a boldogság Icai jai sem várnak, De lesz mégis nyugalmam, S a nyugalom fele a boldogságnak.----És elnémuljak mindörökre hát ? Egy hangszer életem; É hangszer ép még, s azt, mint elromlottat, A szögre föltegyem ? Hallgasson örömem ? Ne légyen hangja többé fájdalmamnak ? Hallgathat-e a tenger, Midőn hullámin szélvészek rohannak ? Nem, költészet, nem hagylak el soha, Mert nem hagyhatlak el! Táplálni foglak a gyötört kebelnek Legforróbb vérivel. Nem bánom : tépj, eméssz, Másoktól meghaílgattatást sem várok, Azért éneklek, költők, Mig végső csepp vérem ki nem szivárog ! Az általános keresteti add. Adózási rendszerünkben az általános kereseti adó egy uj korszakot nyit meg. Az első önálló városi (községi) egyenesadó, amelyből befolyó egész bevétel teljes egészében a városi (községi) háztartást illeti meg. Az általános kereseti adó alapja a valóságos tiszta üzleti jövedelem és az igy megállapított adó egyúttal alapja a jövedelem adónak is. Ez egy igen fontos rendelkezése a törvénynek, mert nem fordul elő az az eset, hogy az adózónak jövedelem adó alapja nagyobb összeget tegyen ki, mint amekkora az általános kereseti adó alapja. A második fontos újítás a kötelező könyv- vezetés. Mivel az általános kereseti adó 1923 január 1-én lépett életbe, a jelen év folyamán csak olyan adózóktól lehet könyvszerü adatokat követelni, akik már eddigi rendes üzleti könyveket vezettek. Ez a kötelező könyvvezetés a látszólagos nagy sérelem, amely ellen kézzel-lábbal tiltakozik az adófizető — eddig rendes könyvet nem vezető — polgárság nagy része. Ez a nagy tévedés, mert könyvet eddig is vezetett minden kereskedő, (szatócs) iparos, csak ezentni rendesebb áttekinthető formában kell ezek vezetését eszközölje. Ellenőrzés alatt állván mintegy saját maga által megállapított becsületes viszonyainak s a valóságnak megfelelő adóalapot nynjt a kivető hatóságoknak. Ez a kevés fáradság, amely látszólagos csapán bőven van kárpótolva azzal, hogy teljesen megszűnt az I., II, III, IV. oszt. kereseti adó, az általános jövedelmi pótadó és az országos betegápolási pótadó. Részletesen foglalkozási ágak szerint alább vannak felsorolva, hogy milyen könyveket kell vezetni: I. Ügyvéd, orvos, fogorvos pénztárkönyvet köteles vezetni a bevételekről es kiadásokról, (összes bevételei és kiadásai milyen célra for- dittattak.) II Állatorvos 1. pénztárkönyvét vezet (beírandó a beteg állat tulajdonosa s lakcime) és 2. adósok könyvét. III. Ügynöknek kötelessége vezetni: 1. Megbízások könyvét (beírandó ügyfél ne- neve, lakhelye, megbízás tárgya, kikötött manka- dij összege, illetve a % • 2. Pénztárkönyvet (bevételek s kiadásokkal.) 3. Adósok könyvét. IV. Kir. közjegyzők 1. csak pénztárkönyvet kötelesek vezetni. Kővetkező számunkban iparosok, kereskedők stb. könyvvezetési kötelezettségét ismertetjük. dr. K. A. Ipartestületi elöljáróság'! ülés. Vasárnap Sál József alelnök elnökletével több olyan kérdésről tárgyalt az ip «testület elöljárósága, amely fontosságánál fogva maradandó értékű hatással lesz az iparosságra. Elnök napirend előtt ismertette az elöljárósággal, hogy az általános kereseti adóról szóló törvényt felkérésére a pánzügyigazgatóság szakközege által fogja ismertetni, mig a törvényben előirt könyvek vezetésének gyakorlati bemutatására a sorozatos tanfolyam tartása céljából a szükséges lépéseket megtette s az első előadás a háromnál kevesebb segéddel dolgozó kisiparosok részére folyó hó 11-én, cmtörtökön este fog megkezdődni. A harmadik része a jelentésnek kiterjeszkedett azokra az eredményekre, amiket a blokkrendszer enyhítése körül a testületek egységes fellépés révén elértek. Rátértek a polgári- és tanonciskola ügyében legutóbb a város polgármesterének közbejöttével lefolytatott tárgyalásra, amelynek eredményeként az illetékes fórumoknál még egy kisérlet fog tétetni. Elnök bejelenti továbbá a mészáros-iparosok panaszát, hogy az árvizsgáló bizottsággal történt nézeteltérések eredményeként csendőrséggel náluk házkutatást tartottak. Äz elöljáróság megdöbbenve hallotta a szokatlan ,és lealacsonyító eljárást s a sérelem orvoslása s hasonló esetek meggátlása céljából a vármegye főispánjához, valamint a belügyminiszterhez panasz Íratott át. Az ügyviteli jelentésnél jegyző beszámolt a karácsonyi segélyakció eredményéről, mely szerint befolyt 55120 korona pénzösszeg, 58 kg. liszt, 12 pár harisnya, 5 liter bor, 2 pár kis csizma, 19 pár cipő, mely utóbbihoz a cipész-szakosztály járnlt, élén Implom János előljárósági taggal, ki a cipőelosztás körül fejtett ki dicséretes tevékenységet. Részesült 23 elaggott és özvegy pénz-, bor- és lisztssgélyben, mig 10 özvegy liszt-, harisnya- és gyermekeik, összesen 30 pár cipósegélyben. Hálás köszönetét fejezi ki az elöljáróság mindazoknak, kik az akcióhoz hozzájárultak. Jegyző jelentése szerint megküldetett az uj ipartörvény előadói tervezete az ehhez való észrevételezés céljából, mielőtt a végrehajtási rendelkezéssel a miniszter azt törvénybe léptetné, nj- ból meghallgatni kívánja a kamarákat, azok pedig az ipartestületeket. Napirenden volt még a házépítés kérdése az iparostanonc iskolával, mely körül élénk érdeklődést keltő tárgyalás folyt le, melynek elodázhat- lan voltát senki sem vonja kétségbe. Eltekintve a tanonc-iskolától, az ipartestületi élet fejlődésével jár ez a kérdés, ez elől nem lehet elzárkózni. Lelkes emberek kellenek ezen akció elérésére, akik tőlük telhetőleg mindent el fognak követni, hogy ezen akció sikere biztosítva legyen.
