Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-04-07 / 28. szám
LV. évfolyam szám. Szombat Gyula, 1923. április 7 Előfizetési árak: Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KfiZRAOTÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templomtér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek imézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 15 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombatonA lakásügy. Eógi magyar példaszó, hogy »üres kamarának bolond a gazdasszonya.« Ilyen üres kamara, a sok között, a lakáskérdés is, amelynek, a többi egyéb mellett, szintén a kormánynak kellene a szakácsának lennie. Amint főzni jót és jól csak akkor lehet, ha van miből, szintúgy a lakáskórdést is esak egyféleképen lehet jól és alaposan megoldani. Ha megszaporodnak a lakások. Minden kormányzati rendelkezésnek és intézkedésnek tehát arra kellene irányulnia, hogy a házépítkezést előmozdítsa. Az építkezés hiányának pedig nem csak az az oka, hogy a házépítés nem lehet jövedelmező addig, amig a lakásbérek maximálva vannak, mert hiszen látjuk, hogy olyanok sem építkeznek, akik kizárólag a maguk használatára akarnak házhoz jutni. Ezek is inkább megvesznek egy kész házat, fizetnek érte talán többet, mint amennyiért újat építhetnének, nagy költséggel átalakítják, rendbehozatják, valahogy kierőszakolják a behöltözési lehetőséget is, de mégsem építenek. Ilyen módon pedig inkább fogynak a szabad lakások, ahelyett hogy szaporodnának. Ennek pedig kétségtelenül az az oka, hogy a városoknak azokon a részein, ahol az építkezni képes, vagyonos emberek maguknak lakóházat szerezni igyekeznének, többnyire csak már meglevő házak megvételével lehet területhez jutni. Az építkezések előmozdítására tehát igen szükséges intézkedés lenne, ha az állam egyszerűen kisajátítaná a városok belső területein fekvő azokat a telkeket, amelyeken építkezni lehet, vagy építkezni kell. Ha nem tűrné azt, hogy a legértékesebb, központi fekvésű telkeken ócska vityillók terpeszkedjenek. Aki ma építkezni akar és tud, akár saját használatára, akár bérbeadásra, az nagyon természetesen nem akar a város szélére építeni. Viszont, aki egy központi fekvésű telket kihasználatlanul hagy és ezzel jelentős kárt okoz a közgazdaságnak, sít közvetve árt a társadalmi békének is, az megérdemli, hogy kisajátítsa és hasznosítsa a vagyonát az állam. A másik elengedhetetlen módja volna az építkezés előmozdításának, ha a nagy vállalatok, a bankok köteleztetnének arra, hogy legalább a saját alkalmazottaik részére lakóházakat építsenek. Ez nyereségüknek mindenesetre közgazdaságilag leghasznosabb befektetése volna. Ha van pénzük spekulációra, legyen pénzük építkezésre is. Kíváncsian várjuk, hogy az uj rendelet a lakásépítkezés előmozdításáról tartalmazni fog-e ilyen rendelkezést és ha igen, vájjon kellő eréllyel, szigorúan fogják-e végrehajtani. Bizonyos az is, hogy a lakbérek korlátlan emelésének megengedésével sem nyílnának a nyerészkedő hajlamú tőke számára korlátlan nyereség-kilátások ; azok tehát, akik azt hiszik, hogy a lakásforgalom teljesen sza baddá tételével egyszerre nagyarányú építkezés indulna meg, alighanem csalódnak. Olyan jövedelmezést ugyanis, mint aminőt a tőkének spekulációra fordítása, kosztpénzre kölcsönadása biztosit, a lakóházak építése és bérbeadása sohasem fog biztosítani és nem is biztosíthat. A gazdasági életnek a rendes mederbe terelése áz első feltétel tehát, hegy a bérlakások építése, mint jövedelmező tőke- befektetés ismét meginduljon. Addig is azonban, mig ez megtörténik, más módon kell gondoskodni a lakások szaporításáról és ezek közül a fentemlitett módok a legközelebb fekvőknek és a legcélravezetőbbeknek Ígérkeznek. Kiváncsiak vagyunk, hogy ezen irányokban lesznek-e rendelkezései a kormánynak az uj lakásrendeletben. A vármegye is megfesteti gróf Tisza István arcképét. Az őszi rózsás forradalomból felfakadt va' i gyűlölet, — amely a maga soha meg nem bo ceójtbat 6 bűneinek leleplezésére bűnbakot kere*, sett — négy magyar vértanújának emléke előtt vármegyénk nemesen gondolkozó társadalma is egybe sereglett, s Brandt Vilmos főispánunk lelkes kezdeményezésére elhatározta, hogy a nemes magyar főur arcképét a vármegye tanácskozási terme számára megfesteti. Főispánunk nem akarva az amúgy is igen sok oldalról igénybe vett ősz- szes törvényhatósági bizottsági tagok áldozatkészségét igénybe venni, azokhoz fordult, akik a nagy vértanú nemes törekvéseinek, céljainak közismertebb megértői, és politikájának kitartó tisztelői voltak. Ezekhez egy lelkes hangú felhívást intézett, amelynek eddigi,-, eredménye valóban méltó gróf Tisza István emlékéhez, amennyiben az arckép megfestésének körülbelül mintegy 300000 koronát kitevő költségeire eddig 292000 korona folyt be, úgy hogy a még ezután valószínűleg befolyó adományok a leleplezési ünnepély rendezésével felmerülő költségek fedezésére lesznek fordíthatók. Az eddigi adakozók a következők: gróf Almásy Dénes 50000 K, özv. gróf Wenckheim Frigyesné 40000 K, gróf Széchényi Miklós, gróf Wenckheim Dénes, Bpliczey Gáza, gróf Weickheim József 25—25000 K, gróf Wencheim Sándor 20000 K, gróf Wenckheim Géza, gróf Wenckheim Károly, gróf Bolza Pál 10—10000 K, Brém Lőrinc, Szirmay L. Árpád, dr. Márky János, Dobay Ferenc, gróf Blankenstein Pál, Nagy A. Imre 5—5000 K, gróf Almásy Alajos, Borsóthy Géza 4—4000 K, gróf Bolza Géza 3000 K, Hódi Kálmán, Réthy Béla, Szabó János 2—2000 K, Ond- tubs Cynll, Varságh Béla, Seiler Gyula, Korossy László, Mácz Ákos 1000—1000 K. A képet dr. Lukács György városunk nemzetgyűlési képviselőjének tanácsára és közbenjárására Balló Ede ismert nevű budapesti festőművész festi meg s előreláthatólag a nyár végére elkészül vele. A főispán a jövő hét első napjaiban szervezi meg azt a bizottságot, amelynek feladata lesz a disz gyűlés és általában az ünnepség előkészítése. A leleplezési ünnepélyen — mint értesülünk — réBzt vesznek : Rakovszky Iván belügyminiszter, gróf toebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, Almásy László, gróf Almásy Imre, Almásy Sándor, vitéz Simon Elemér és még körülbelül 18—20-an jórészt főispánok, nemzetgyűlési képviselők s általában a néhai gróf tisztelői. Ha netán valaki a hozzájáruláshoz nem kapott volna felkérést, adományát a főispán szívesen fogadja s lapunk utján felkéri, hogy ha valamely esetleges adomány nem foglaltatna a névsorban, vagy tévedés folytán elkallódott, levélben azonnal figyelmeztetve legyen. Külpolitika. Bukarest. A nagyantant sajtója Páriában és Londonban hireket terjesztett, hogy Romániában forradalom dúl és hogy a román király Bukarestből Gyűlt fehérvárra menekült. Szt a hirt ebben a formájában Bukarestből határozottan megcáfolták. A román félhivatalos távirati ügynökség jelentése szerint Romániában a rend és nyugalom zavartalan, IJgy a forradalom híre, mint annak hivatalos mentegetése túlzott. Mert Bakarest, Jassy és még nehány nagyobb város hetek óta kisebb-nagyobb zavargások színhelye volt. Ezt a román lapok is közölték. A politikai pártok mint elkeseredett ellenfelek állanak szemben egymással, ennek oka az uj alkotmányreformról szóló törvény, melynek tárgyalásáról az ellenzéket kirekesztették. Nagyméretű akció folyik a zsidóság ellen is, kik — csakúgy mint a többi hadviselt országokban — Romániában is nagyon meggazdagodtak és újabban a valutaspekulációval hozzájárultak a román valuta leromlásához. Valószínű, hogy a kormány a katonaság igénybevételével és az ostromállapot kihirdetésével meg tudta akadályozni a forradalom kitörését. A nyugtalanságot az is növeli, hogy a moszkvai szovjetkormány a beszarábiai határon egyre több csapatot vönt össze. Egyik londoni lap értesülése szerint a román királyné belgrádi látogatása a jelenlegi súlyos helyzettel áll összefüggésben. Berlin. Németország passzív ellenállása nem lankad és a jelek szerint nem is fog egyhamar abbanmaradm. A német álláspont szerint a Ruhr vidék kiürítésének meg kell előznie a jóvátételi újabb tárgyalásokat. A német kormány nem szünteti be addig a csendes ellenállást, mig biztosítékot nem szerez, hogy a kiürítés fokozatosan meg fog történni. Konstantinápoly. Az angorai kormány tudatta az antantbeii szövetségesekkel, hogy az ab- banhagyott lauzannei tárgyalásokat kész újból folytatni. Belpolitika. A főváros katolikus szervezetei husvét hétfőjén délután fél 5 órakor a régi képviselőház nagytermében gyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak a megszállott területeken élő katolikusok üldözése ellen. Több felszólalás után Korodi-Katona János indokolása közben határozati javaslatot fogadtak el, amelyben felsorolják az elszakított területek katolikusait ért sérelmeket, felhívják arra az egész keresztény müveit világ figyelmét és a nagyhatalmaktól bizottság kiküldését kérik, amelyben a szentszék delegátusa is helyet foglaljon. Ezt a határozati javaslatot eljuttatják a budapesti pápai nunciushoz és a követségekhez. Az ülésen felszólalt gróf Apponyi Albert is, aki hangoztatta, hogy az a kép, amelyet a világ katolikusai elé állíthatunk, megkapóan megmutatja a pusztítást, amelyet a vallásos élet terén az elszakított területeken ellenségeink végeznek. A trianoni béke nemcsak a magyar nemzetnek, hanem a katolicizmusnak is katasztrófája. Politikai tényezőktől segítséget gyorsan nem várhatunk, hanem a társadalmi agitáció eszközeit is igénybe kell vennünk és ha ezt a katolikus propaganda munkát rendszeresen elvégezzük, akkor segíthetünk elnyomott testvéreinken. A nemzetgyűlés. A magyar nemzetgyűlés a húsvéti szünet végeztével április 10-ón ül össze. M I KB K. Keresztelő a főispán családjában. A főis- páni par újszülött leánygyermekének keresztelője április 2án, hétfőn volt a főispáni lakban. A keresztszülők Brandt Elvira és Szőke Barna pusztakengyeli földbirtokos. A leányka a keresztségben a Mária, Katalin, Margit, Elvira neveket kapta. Uj harangok Gyulán- A kisrománvárost g. kel. templom részére az elrekvirált harangok pótlására csütörtökön délután két uj harang érkezett. A nagyobbik harang súlya 330, a kisebbik 85 kilogramm. A harangokat a budapesti gór. kei. föesperes ténykedése mellett szertartásosan fogadták, egyházi körmenettel kisérték a városba, felszentelés után helyükre vontatták s a vasárnapi hajnali feltámadási ünnepélyen fogják megszólaltatni. Lapunk mari száma 4 oldal.
