Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-04-04 / 27. szám

IiV. évfolyam 47. szám Szerda Gyula, 1023« április 4 Előfizetési Arak: Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÜZfiAZDÁSZATI HETILAP, Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 10 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­Zászlóbontás. Nem sok reménységet fűzhetnénk sze­gény csonka országunk jövöjéhez, ha azt kellene tudnunk, hogy kizárólag azok kezé­ben van a sorsunk, akik ma a fórumon te- hetetlenkednek vagy hangoskodnak. Szeren­csénkre nem igy van. A haza sorsán tépe- lödő lelkek nemcsak ott találhatók, ahol a népszerűséget keresó politikusok tolonganak. Sót épen nem ott találhatók. A szellemi ér­tékek jobbjai is eltűnnek és elrejtőznek akkor, amikor hitványabbak kerülnek forga­lomba, miként eltűnik a forgalomból az arany, ha nagyon elszaporodik a papírpénz. De a szellemi erőkkel szerencsésebbek va­gyunk. Azok jórészt idebenn maradnak az országokban és tudjuk, hogy számíthatunk idővel, ha szükségünk lesz rájuk. Ez pedig nagy megnyugvás. Ilyen félrevonult vagy inkább félrekónyszeritett értékünk Zichy Jáuos gróf és mindazok, akik önzetlenül csoportosultak köréje és politikája köré, ke­resve azt az utat, amelyen a mai szélsőséges eszmét kaotikus zavarából kibontakozva a nemzetek a jövő boldogulás felé vezet­hetnék. Nem kell bölcseknek, de még csak hazai értelemben vett politikusoknak sem lennünk, hogy megállapíthassuk, hogy az a platonikus, ábrándos kereszténység és az a zűrzavaros tájvédelmi politika egyfelől, a Mamon-imádatnak és spekulációláznak egyre növekvő, zavartalan tombolása másfelől min­denre alkalmas lehet, csak arra nem, hogy ebben az országban csak némileg is tűrhető állapotokat teremtsen. Hát még mennyire nem lehet elkezdeni ilyen kiáltó ellentétek alapzatán egy elpusztult ország újjáépítését. Minden nyitott szemű ember látja, mindenki érzi, hogy súlyos bajokban szenved ez az ország és a legnagyobb baja, betegsége nem a csonkasága. Ha csonkasága miatt életképes lehetne is, akkor sem volna életképes belső, szociális bajai miatt. Ezeken a bajokon pedig sem patópáloskodással, sem forradalmárosko dással és izgatással segíteni nem lehet. Az arany középút politikájának nevezte Zichy János a maga politikáját, amelynek főbb elveit a Nemzeti Újság húsvéti számá­ban egy mindenkinek figyelmére méltó, ko­moly és hazafiui aggodalmakkal telt lélekre valló cikkben fejtette ki. A szélsőségek kíméletlen harcában látja Zichy a mai helyzetnek minden baját, min­den veszedelmét. Ez a harc pedig soha sem lesz képes az erőket tömöríteni, csak arra jó, hogy egymást kiirtani kész két táborra ossza a nemzetet és távoltartsa a komoly, alkotó munkától mindazokat, akik erre alkal­masak és hivatottak. Még megtoldhatjuk Zichy aggodalmait azzal is, hogy a szélsősé­gek eme harcának egy kierőszakolt döntő mérkőzésében az erők aligha úgy fognak eloszolni, hogy a küzdelem a magyar faji és nemzeti érdekek javára dőlhetne el. Ezzel az erőket és pedig az igazi nem­zeti erőket emésztő, céltalan harccal szem­ben Zichyók programmjának lényege egy mondatban fejezhető ki: teremtsünk megelé­gedést és a szélsőségek is maguktól reátér­nek az arany középutra. Megelégedést terem­teni minden téren, megelégedésre oldani meg minden függő szociális, nemzeti, faji, gazda­sági kérdést, ez ma valóban az arany közép­út politikája, csak ez lehet egyetlen lehetsé­ges és célravezető politika ebben a csonka országban. ffl I KE M» . Előlépés. Wehrfesti Armandola Wladimir cséndőrszázados, bekésvármegyei csendőrparancs­nok, csendőrőrnaggyá és Békés-Arad vármegye csendőrparancsnokává lett előléptetve. A megér­demelt előléptetéshez őszintén gratulálunk. Diszes esküvő. Popovics Imre vésztői szü­letésű, békéscsabai takarékpénztári tisztviselő hús- vét másodnapján oltárhoz vezette bájos menyasz- szonyát, Antalóczy Margitot, Antalóczy Nándor vármegyei főlevéltáros leányát, Gyulán a rom. kath. anyatemplomban. Az egyházmegyei papi címtár. Gróf Szé­chenyi Mifciós nagyváradi megyespüspök előké­születeket tett, hogy a több év óta elhalasztott egyházmegyei címtár (sematizmus) vz ősz folya­mán újból megjelenjék. A szükséges adatok már egybegyüjtettek. Ezek alapján közöljük, hogy a nagyváradi egyházmegyének magyar kormányzat alatti részén van 112.000 róm. kath. hivő, van 75 papi egyén és 20 templom. A katholikus is­kolákba 12.000 gyermek jár. (Orssem.) Husvéí Difin A Husvét magasztos ünnepét nagy egyházi fénnyel ülte meg Gyula város kö­zönsége. A feltámadási szertartásokon és körme­neten óriási tömegben vettek részt a hivek, sőt a város nem római katholikus hitvallású lakosai is nagy számban csatlakoztak. Fenséges és lélek­emelő volt a körmenet, melynek elején a Sziv- gárdisták zászlója elővitelével az elemi iskolák, polgári iskolák és főgimnázium növendékei négyes sorokban, égő gyertyákkal, ezeren felüli számban haladtak. Utánuk sorakoztak az előleges megálla­podás szerinti egymásutánban a felnőttek vallásos, polgári, katonai és társadalmi szervezetei. A szer­tartást és körmenetet Brém Lőrinc püspöki hely- nők végezte a Gyulán levő összes papi egyének segédletével. A körmenetet mintaszerű rend és áhítat jellemezte, a fényes menet impozáns lát­ványt nyújtott, a szép derült, csöndes, holdas este emelte annak hatását. A menet iránya az eddigi több százados gyakorlattól most első ízben eltért és ez célszerűsége folytán a jövőre nézve is követendő lesz. A menet az anyatemplomból ki­indulva a Városház- és Vármegye-utcákon át tért vissza a templomba. Az ablakok az egész útvona­lon ki voltak világítva. A húsvéti ünnep mindkét napján zsúfolva voltak a templomok az ájtatos hívekkel. — A húsvéti öntözésről azon megjegy­zésünk van, hogy helytelenül és károsan tették, akik a locsoló ifjaknak szeszes italokat, helyen­ként túl a mértéken is adtak, ilyen következmé nyéknek nem épületes példáját hétfőn déltájban nem egy utcavonalon tapasztaltuk. Ej harangok Békéscsabán A csabai ág. evangélikus egynáz négy harangját 1917. évben szintén elvitték. Helyettük az egyház most három újat öntetett, melyek m03t megérkeztek és csü­törtökön lettek felvontatva. A harangokat nagy örömmel fogadták. A legnagyobb harang súlya 1402 kg., a középső 852 kg,, a legkisebb 314 kg. Költségük közel 4 millió, melyet az egyház föld­jeinek jövedelméből fizettek. A harangokat a Slezák-cág öntötte Budapesten. A gyulai helyőrség hnsvétl tfineestélye. E hó 2-án Békésvármegye székházénak nagyter­mében a Horthy-akció javára táncestélyt rende­zett a gyulai helyőrség derék tisztikara. Az estély nem volt tulnépes, lassan gyülekezett a közön­ség, de az ismerősök és társaságbeliek később mé­gis egybegyülvén, teljesen sikerült mulatsággá fejlődött a tánovigalom, ahol sem kitűnő tánco­sokban, sem jókedvben nem volt hiány. A viga­lom a reggeli órákig tartott. Fagyos idő Husvét másodnapjára virradó- lag heves északi szél mellett nagyobb fagy volt a tiszántúli részeken, mely Gyulán minus 4 fok hideget mutatott. A fagy az eddigi megfigyelések Bzerint nem okozott nagy kárt a szépen kivirág­zott barackfákban, mert az idő száraz és szeles volt, a virágok termő bibeszára eddig — ámbár hétfőn rá erős napfény derült — még semmi káros elváltozást nem mutat. A mezőgazdasági veteményeket illetőleg a fagynak semmi káros hatásajnem tapasztalható. Az nj lakásrendelet tervezetének teljes szö­vegét Yass népjóléti miniszter a nemzetgyűlési bizottsági tagoknak megküldötte. A rendelet száma 2222—1923. M. E. A 4000 lélekszámot meg nem haladó községekben 1923. május 1-én a lakások forgalma teljesen szabaddá válik. Ennél nagyobb községekben a teljesen szabad forgalom csak 1926. november 1-én és addig fokozatosan áll vissza. Az üzleti célra és nem lakási célra épült helyiségeket a háztulajdonos bejelentés és lakásigazolvány nélkül szabadon bérbe adhatja. Ha a tulajdonos egy üres lakást magának, vagy egy közeli rokonának akar bérbeadni, igénybe­vételi eljárás nélkül kiadhatja. Fontos rendelke­zés, hogy építkezési célokra igénybe lehet venni minden telket, ha a tulajdonos nem hajlandó azon maga építkezni. A béremelés mértéke és időpontja igy van körvonalozva: 1923. május 1-én az 1917. éri november 1-én érvényben volt lakbérek harminc- szorosa, 1923. augusztus 1-én pedig az 1917. évi november elsejei bérösszegek ötvenszerese fizetendő. "Üzlethelyiségekért 1923. május 1-én az 1917. évi november elsejei bérösszegek ötvenszerese 1928. augusztus elsején százszorosa, november 1-én pe­dig százötvenszerese lesz fizetendő. Ha a bérlő szembetűnően kedvező anyagi helyzetben van, vagy lakása az indokoltnál és szükségesnél na­gyobb, házbére az általában megjelöltnek kétsze­resére emelhető. Amig a szabadforgalom teljesen helyre nem állott, a háztulajdonos a bérelt helyi­ségben nem köteles karbantartási vagy helyre­állítási munkálatokat végeztetni. A felmondásokról igy szól a rendelet-terve­zet : Hatszobás és nagyobb lakások felmondha- tók 1923. november 1-én ; ötszobások 1924. május 1-én, négyszobások 1924 november 1-én, három- szobások 1925, máju3 1 én, kétszobások 1926. november 1-én. A megjelölt időpontok előtt is felmondhatók egyes lakások, ha a háztulajdonos közeli rokonának van arra szüksége, vagy ha az állam vagy más közhatóság saját házában oly hivatalnoknak akar lakást juttatni, akinek termé­szetbeni lakásigénye van. A Szociális Misszió Szövetség rendes havi értekezletét folyó hó 5-én (csütörtökön) délután 6 órakor tartja a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület üléstermében, ügy a tagok, mint az érdeklődők minél nagyobb számban való megje­lenését kéri a vezetőség. A szódavíz forgalomba bozfisfiról. A Buda­pesti Közlöny a népjóléti miniszter rendeletét közli, mely szerint április elsejétől szódavíz csak a tulajdonos cégjelzőjének dombornyomásával ellá­tott palackokban hozható forgalomba. Megalakul az OMKE gyulai kerületi fiókja. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés régi gyulai óhajnak tesz elegetf amidőn helyi és környékbeli tagjaiból meg­alakítja a gyulai kerületi fiókot. E célból dr. Balkányi Kálmán, az OMKE Ügyvezető igazgatója és dr. Bodroghy József titkár holnap, szerdán délután városunkba ér­keznek és este 8 órakor a Kereskedelmi Csarnok helyiségében a megalakulással kapcsolatban előadást tartanak. Dr. Bod­roghy titkár az uj adótörvényeket és az ezzel kapcsolatos aktuális kérdéseket is­merteti. Lapunk soáma 2 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom