Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-03-31 / 26. szám

1923. március 31.

Békés

3

hozzá az útépítés és fentartás községeihez, 50 év bevételeiből a legutolsó közdűlő utat is ki lehetne építeni s ugyanezen idő alatt az összes utak fan- tartási költségeit is ebből lehetne fedezni.

Maga az átépítés úgy történnék, hogy azt az alkalmas kőanyagot szolgáltató összes bányáknál kezdenék meg és pedig minden odavezető nton egyszerre. Ezeknek az utaknak mentén haladna tovább az épités, folytatódnék a kiágazó utakon egészen addig, amíg összeérne a szomszédos kőbányától kiindult építkezéssel. Kőbányától messze levő' vidékekre viziuton kellene a követ szállítani a folyó partján levő megfelelő gócpontig, ahonnan azután az útvonalak mentén haladna itt is az épités, felölelve minden kiágazó közutat. A gócpontok kijelölése az egységes terv alapján oly módon történnék, hogy az épités állandóan a legkevesebb költséggel járjon és lehetőleg mindenütt egy időben érjen véget.

Előreláthatólag 5—10 év volna szükséges egész közúti hálózatunk kiépítéséhez, amivel kapcsolatban arra is lehetnie módokat találni, hogy magánosok is kiépíttessék a közufakhoz vezető saját útjaikat, amennyiben ennek költségeit fedezik. Ugyanezen idő alatt az épités céljaira létesített szállítóberendezések felhasználásával kellene leszállítani azt a kőmennyiséget is, ami az utak burkolatának pótlására az alapul vett 50 év alatt szükséges lesz.

Természetes azonban, hogy mindez csak akkor lehetséges, ha az épités költségei, vagyis az 50 év alatt várható útügyi bevételek szintén

5—10 év alatt rendelkezésre állanak; ez annyit jelent, hogy minden adózó fizesse ezután is azt az adót, amit a háború előtt fizetett s ezenkívül mintegy 10 éven át adja kölcsön útépítés céljára ennek 4-szeresét. Ezt a kölcsönt az állam nemcsak kamatostul visszafizetné, hanem azoknak, akik ilyen áldozatra készek, ezenfelül még számottevő előnyöket is nyújtana.

A legnagyobb előny kétségtelenül az a minden irányban teljesen kiépített úthálózat volna, amiről ilyen kölcsön nélkül soha még csak álmodni sem lehetne. De emellett még áldozatnak sem szabad nevezni a kölcsön jegyzését, mert hiszen most különösen a mai 8—10 éve nem gondozott utainkon — annyi kár és veszteség éri azokat, akik kedvezőtlen időjárás esetén is kénytelenek közutakon közlekedni, vagy épen szállítani is, hogy ez a veszteség sokkalta többet jelent, mint az útadónak és községi közmunka értékének négyszerese. Ha csak annyit ad kölcsön minden gazda amennyi kárt szenved a rossz utak miatt, akkor 5-—10 év múlva nem lesz egyetlen méter kiépítetlen közút sem megcsonkított szegény kis országunkban s a mostani veszteségeiből mindenki jól kamatozó befektetést csinálhat magának.

hon, folyvást arat határaidon két kézzel az enyészet.“ írja ebben e most is találó sorokat. Egy nagyobb színdarabon is dolgozott itt, melynek tárgya Karaffa és az eperjesi vértörvényszék lett volna. Égy töredékes kézirat meg is maradt e műből, amelyet Mezőberényből elutazásakor Orlayra bízott. Néhányszor berándult Gyulára is Bonyhaival, kinek mint jegyzőnek, gyakran volt dolga a megye székhelyén. Gyulán Szakái Lajos, a hires népdal-költő és Sárossy Gyula társaságában szórakozott.

E közben az ország helyzete mind bizonytalanabb lett. A mezőberényi tartózkodás is veszedelmessé vállhatott a költőre. Azt határozta tehát, hogy Aradra »mennek, ahol Damjanich parancsnokolt, onnan azután Erdélybe, ahol legbiztosabbnak vélte a helyzetet. Julius 17-én reggel készen is állott a fuvarosul megfogadott Csipkár Pál mezőberényi szücsmester, az indulás pillanatában azonban a lovak megbokrosodtak, összetörték a szekeret és igy az utazás elmaradt. Ez volt az egyik végzetszerü esemény. Másnap Bonyhai Gyulára indult és Petőfit is hívni akarta. Lakása felé is akart hajtani, de neje szavára elállott ettől. Ez volt a második végzetes mozzanat. Ugyaneznap Csipkár fuvaros is elő állott, hogy vigye Petőfiéket Aradra. A költő késlekedett az indulással. Eközben egy katonai szekér érkezett a faluba Egressy Gáborral és Kiss Sándor ezredessel. Az utóbbi, mint Bem futárja Szegeden járt és megbízása volt Bemtől arra is, hogy Petőfit vigye magával. Ezért jött Mezőberénybe. A költőt alighanem rossz sejtelmek bántották. Igen nehezen szánta magát a Bemhez menetelre. Egressy azonban nógatta, mire ő nejétől kért tanácsot. Ez azt felelte, hogy bárhová követi. Ez döntött. A költő gyorsan elhatározta, hogy Nagyváradon át Erdélybe, Bem seregéhez megy. Nem gondolta, hogy ez utolsó utazása lesz és örökre búcsút vesz az „arany kalásszal ékes rónaságtól“, ni. á,

Külföld.

Berlin. A Ruhr-vidéken a helyzet nem változott, EŐt a franciák újabban körülzárták Mettmann német várost is. Az angol kincstári kancellár kijelentette, hogy az angol kormány fel fogja használni az első kedvező pillanatot a beavatkozásra, de ez a pillanat még nem érkezett el. Franciaország uem fogadja el a német javaslatot a Rnhrvidék kiürítésére nézve a jóvátételi kérdés megvizsgálása előtt és nem fogad el idegen közvetítést sem.

Feltámadás! körmenet.

A róm. kath plébánia templomból a feltámadási szertartás után szokásos kömenet nagyszombaton este 7 órakor indul. A menet a templomból kijőve a betonjárdán halad a Winkler gyógyszertárig, azután az úttestre kiérve balra kanyarodik és a Városház utcán, a Békésmegyei Takarékpénztár előtti kertet megkerülye, a Vármegyeház-utcán át és a templom baloldala mellett elhaladva tér vissza a templomba. Az elhelyezkedés és a sorrend a menetben a következő :

I. Elemista, polgárista, gimnazista fiuk.

Elemisla, polgárista leányok.

2 Felnőtt leányok egyesületeikben.

3. Iparos férfiak, legények és tanulók zászlóikkal. Kereskedők, tisztviselők, földmunkás, földész férfiak, legények társulati zászlóval.

4. Katonai diszszázad.

5. Papság.

6 Pgyháztanács.

7. Katonai tisztikar.

8. Irgalmas nővérek.

9. Oltáregylet.

10. Olvasó társulat.

II. Szociális Misszió Társulat.

12. Asszonyok.

Iskolás fiuk a belvárosi iskola földszintjén ; iskolás leányok a belvárosi iskola emeletén, gyülekeznek. Felnőtt leányok a templom és plébánia közt.

A templomból való kivonulás tehát szintén ebben a sorrendben történik, Az asszonyok csak a baldachinum után jönnek ki a templomból.

A menet négyes sorokban halad. Aki sorba nem áll, az maradjon a gyalogjárdán. Gyertyát mindenki hozzon magával.

Nyári alkonyat.

Az út merészen szökken fel a hegyre. Ritkás fenyő ijedten bámul rája.

Kopár hegy oldalán ránc ráncba megy le, Mit május könnye oly sok helyt kivája.

A csend süket: benn bujkál a levélbe. Dalát as esti ssél már rég elsírta.

Apió fenyő lekandikál a mélybe Pihen a csermely ssúkikesdte hídja.

Be szép a csend nyugalmas alkonyestbe,

A sas se száll szárnyát vadul verdesve S a bárányfelhő csókot hint a tájra.

Be szép az alkonyat biborpalástja,

A völgy, a hegy lilás fátyolban csillog S kiült hivalgón már az esti csillag.

(Szibéria) Csűra Miklós.

m i m_m K.

Husvét, piros tojás» öntözés.

Husvét Jézus feltámadásának emléke, a kereszténység legrégibb ünnepe. Husvét magyar neve érdekes dokumentuma a magiar nép logikus szóalkotásának, mert a hustilalmat jelentő nagyböjt után husvét napján vehetett magához hustáplálékot az első századok kereszténye. A gazdagabb hívek ilyenkor szeretetvendégséget rendeztek a szegények számára s a fölajánlott ételnemüeket, húst, kalácsot beszentelés után testvériesen megosztották. A húsvéti sonka, kalács szentelés hazánk sok vidékén ma is szokásban van. A sonka és kalács ugyan még megmaradt, de a szokásos húsvéti bárány ma csak a hagyományban él. A piros himes tojás pogány eredetű és a nap melegével újra születő tavaszi élet jelképe ; a keresztényeknél Krisztus sírból feltámadását szimbolizálja. Legvidámabb húsvéti szokás az öntözés. Régebben amúgy magyarosan a kutnál, ma már modernizált

formában illatos vizekkel történik. Az öntözés jeruzsálemi eredetű, mert Krisztus feltámadásának csodáját tárgyaló asszonycsoportosulásokat a zsidó férfiak, a farizeusok és írástudók öntözéssel oszlatták szét.

Előfizetési felhívás a »Békés« 1923. évi Il-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, kiknek előfizetése lejárt, azt a jövő hét folyamán megújítani szíveskedjenek, hogy lapunk szétküldésében akadályok ne történjenek. A »Békés« előfizetési ára negyedévre helyben 300 korona, vidékre 400 korona, mely összeg a kiadóhivatal cimére küldendő be.

Ünaept istentiszteletek. A róm. kát. anyatemplomban husvét mindkét napján reggel 8, délelőtt 10 és déli fél 12 órakor tartatnak a szentmisék. Ünnep első napján Brém Lőrinc püspöki helynök mondja a szentmisét és utána a szentbeszédet,

Húsvéti Istentisztelet a ref. egyházban. A

ref egyházban az istentiszteletek az ünnep első és második napján délelőtt 9 órakor, délután fél 3 órakor kezdődnek. Az ünnep első napi igehirdetést dr. Pallmann Péter lelkész végzi, az Űr- vacsora osztás alkalmával az ágendálást Faksy Sándor vallástanitó lelkész végzi. Az ünnep többi igehirdetését Kalas Ferenc vallástanitó, aki egyúttal az ünnepi legátusi tisztet betölti.

A gyniai ág. ev, egyház a szokásos húsvéti istentiszteletet április hó 1-én délelőtt 9 órakor fogja megtartani az állami elemi iskolában. (Károlyi Sándor-u.)

Évforduló. Március 30. történelmi nevezetességű örömnapja Gyula városának, mely napon az 1920. évben a tizenegy hónapon át tartott román megszállás alól a város felszabadult és újból magyar kormányzat alá került.

Gyula r. t. város helyőrségének tisztikara

folyó évi április hó 2 án este 9 órai kezdettel Békésvármegye székházának nagytermében a Horthy-akció javára táncestélyt rendez. Külön személyre szóló meghivók nem bocsájtatnak ki. Adakozó jegy: Táncterembe való belépésnél sze- mélyenkint 300 K. Karzat I. sor személyenkint 500 K, II. sor 300 K. Felvilágosítást készséggel ad a m. kir. honvéd állomásparancsnokaág Gyulán. Telefon 75.

Hangverseny. A helybeli róm. kath. főgimnázium ifjúsági zenekara április 8-án délután az intézet tornacsarnokában nagyszabású hangversenyt rendez.

A Vésztői sportegylet felszerelésének kiegészítésére április 2-án az Iparos-Egylet helyiségében zártkörű táncvigalmat rendez. Bsléptidij személyenként 200 korona.

Halálozás. Siflis István polgártársunkat és családját súlyos veszteség érte. Ifjú fiuk István, volt kereskedő, hosszas súlyos betegeskedés után életének 24. évében elhunyt.

A gyulai Szociális misszió Szövetség által egy létesítendő gyermekotthon céljaira rendezett sorsjáték főnyereményét — 6 személyes ezüst evőkészletet — maga a szövetség nyerte meg.

A dohánytermelők figyelmébe! A gazda - társadalomnak dr. Lukács György nemzetgyűlési képviselő által a pénzügyminiszterhez a dohány- termelés engedélyezése ügyében felterjesett kérvényére érkezett válaszképen a pénzügyminiszter a törvényhozás utólagos jóváhagyása reményében a saját használatra való dohánytermelést az e téren szükséges átmenet biztosítása céljából a miniszter- tanács hozzájárulásával az 1923, évre átmenetileg njból engedélyezte. Egy termelő (így pipás) 100 palánta, egy család (kettő vagy több pipás) összesen 200 palánta ültetésére nyerhet engedélyt a megállapított feltételek mellett, melyeknek legfontosabbika az, hogy saját célra dohánytermelési engedélyt csakis kizárólag és hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó egyének kaphatnak. Jelentkezni lehet az illetékes községi (rendezett tanácsú városok) elöljáróságánál április hó 30 ig. Dijak 100 palánt után 4000 K.

Országos Vásár. Kétegyháza nagyközségben az országos vásár április hó 9-én tartatik meg szabad állatfelhajtással.

Törvény a mérnöki rendtartásról. A hivatalos lap március 29. száma közli az 1923. évi

XVIII. törvénycikket, mely a mérnöki képesítés és gyakorlatról szól, továbbá tárgyalja a mérnöki kamara és tanács szervezetét, valamint a büntető és átmeneti rendelkezéseket.