Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-03-24 / 24. szám

-L LV. évfolyam Xl. szám. Szombat Gyula, 1923. március 34. Előfizetési árak: Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek inlézendők, Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 15 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­Essünk. Nemcsak elestünk egyszer, de esünk még most is folytonosan. Esik a koronánk értéke a nemzetközi értékelésben, talán még jobban esik itthoni vásárlóképességében, amit a napról-napra emelkedő árak jeleznek. Ez súlyos helyzet, nem lehet tagadni. De még súlyosabb, sőt hasonlíthatatlanul súlyosabb, hogy erkölcsi javaink értéke is rohamosan csökken, úgy idebenu a trianoni határokon belül, mint túl azokon. Ha volna valami er­kölcsi világtőzsde, ahol jegyeznék az egyes nemzetek erkölcsi értékeinek, erényeinek kurzusát, azt hiszem, Csonka-Magyarország nem kerülne sókkal előbbre abban a sorban, amelyben most a pénz értékelése szerint olyan hátulsó helyre jutott. Nagyon gyenge lábon áll a mi gazdasági létünk is, de sok­kal gyengébben áll erkölcsi ekzisztenciánk. Hol vannak azok a nagy honalapító és nem- zetfenutartó erények, hol van az a tiszta erkölcs, amely minden országnak támasza és talpköve ? Keserű kézlegyintés a válasz erre a kérdésre. A nyomorúság az oka, felelik reá azok, akik mindent meg akarnak építeni ezen a világon. Lehet, de bármi legyen az oka a társadalom erkölcsi sülyedésének, az erkölcsi felfogás lazulásának, a következmé­nyei ennek az állapotnak mindenképen egy­formák. Szomorú, megdöbbentő, kétségbeejtő je­lenségeket tapasztalunk, akármerre nézünk. Meglazult, mindenkiben a kötelességérzet, szinte teljes érzéketlenség vert gyökeret, úgy a közületiéi, mint egyes embertársainkkal szemben való kötelességeink teljesítése irá­nyában. Olyan tényeket, amelyek azelőtt a legteljesebb kiközösítést vonták volna maguk után. alig csodálkozó vállvonogatással veszünk tudomásul; már-már odajutottunk, hogy pár­tolásra talál a visszaélés és a bűn könnyeb­ben megtalálja az eréuy üldözésének az út­ját, mint az erény a maga boldogulásáét. Megtűrtté, elnézetté válik a bűn, üldözötté az erény. Aki azt hiszi, hogy az anyagi csőd a legnagyobb bajunk, az ugyancsak téved. — Erkölcsi csőd, már-már alig elhárítható elkölcsi csőd fenyeget bennünket. Aki pénzünk de­valvációjától, mint a legfenyegetőbb rémtől fél, az még csak nyugodt lehetne. Erkölcsi értékeink rettenetes devalvációja azonban nemcsak fenyeget, de már itt is van. Egyet pedig nem szabad elfelednünk, nem szabad szem elől tévesztenünk soha. Ennek a csonka országnak létét és boldogu­lását csak az erényekre lehet alapítani. A másokénál különb erkölcsökre. A régi hatá­rok visszaszerzése pedig egyenesen szentek­hez méltó hősi erényeket kivan meg attól a nemzettől, amely azokat visszaszerezni óhajtja. A hit, a szeretet, az okosság és igazságosság erényeinek a legteljesebb mértékével kell rendelkeznie annak a generációnak, amely akár a hatalom, akár a megértés utjain ha­ladva a régi Magyarország határait akarja visszaállítani. Nézzünk csak nyitott szemmel körül, hol látjuk csillogni ezeket az erénye­ket. A nehezen melegedő tavaszi napsugár fényességbe borit mindent. De ebben az or­szágban csak a természet ragyogását láthat­juk, az erények és erkölcsök tündöklése nem nagyon kápráztatja a szemünket. Amig pedig nem látjuk ezeknek ragyogását, addig jámbor, tehetetlen sóhajtás, vagy öntudatlan képrnu- tatás minden ábrándozás egy szebb, boldo­gabb jövendőről. Olvasóinkhoz. A szédületes arányokban növekedő drágaság, a papiros árának és a munka­béreknek folytonos emelkedése arra kény- szeritette a fővárosi lapokat, hogy egy-egy példány árát 20 koronáról 30 koronára, a vasárnapi számok árát pedig 40 koro­nára emeljék fel. Nem szívesen tesszük ugyan, de a súlyos viszonyok kényszerítő hatása alatt mi is kénytelenek vagyunk lapunk árát a a mai számtól kezdve felemelni. A lap uj ára példányonkint 2 oldalas 10 korona 4 » 15 „ 6 „ 20 „ A „Békés11 előfizetési dija április 1-től: Helyben 300 K, vidéken 400 K */4 évre. A „Gyula és Vidéke“ '/4 évi előfizetési dija április 1-töl 500 korona. Hisszük és reméljük, hogy olvasóink be fogják látni, hogy erre a lépésre a létfentartás jogos és parancsoló érdeke kényszeritett bennünket, s igy is, csak a legnagyobb áldozatok árán tudjuk lapun­kat továbbra is fenntartani. Gyula, 1923 március 20. BÉKÉS kiadóhivatala GYULA és VIDÉKÉ politikai lap kiadóhivatala T A N Ü G Y, Húsvéti szünet az Iskolákban. A gyulai róm. kath. iskolákban a húsvéti szünet az iskolai rendszabályok alkalmazásával márcins 26-án kez­dődik és bezárólag április 3-ig tart. Április 4-én a rendes előadások megkezdődnek. m I U_M K« Kettős Ünnepnap A róm. kath. egyházban holnap virágvasároap lesz, mely március 25. na pja lévén, egybeesik Gyümö'csoltó Boldogasszony napjával. A kertészkedő és kertészetkedvelő kö­zönségnek ez a nap intő ideje a tavaszi oltvá­nyozásnak és egyúttal kezdő dátuma annak, hogy a természet nj életre ébredt és minden mezei és kerti mnnka ideje elérkezett. A virágvasárnappal egybekötött barkaszentelés, valamint az azt követő passióéneklés az anyatemplomban délelőtt 10 órakor kezdődik. A nagybét szerdáján kezdődő ehő lamentáció délután 3 órakor lesz. Áthelyezés A belögyminiszter dr. Ibolya Antal rendőrfogalmazót a gyulai államrendőrség­től Békéscsabára helyezte át. A Szociális Misszió Társnlat folyó hó 18-án rendezett vallásos délutánja bensőséges, ünnepi bangalatban folyt le. Dr'. báró Apor Vilmos plé­bános, ki nemcsak névleg egyházi tanácsadója, hanem igazán lelke is az egyesületnek, megnyitó beszédében vázolta az előadás célját, mely nem C3npán szórakoztatni, hanem — tekintettel a nagyböjti időszakra — vallásos hangulatra ger­jeszteni s abban elmélyíteni óhajt. Ruszka Zoltán c. kanonok a gyermekről, mint a nemzet egye­düli jövőjéről s a keresztény gyermekvédelemről tartott mely gondolatokban gazdag, nagyhatású beszédet. Minden mondatából kiérzett az ügy iránti szeretete, mely missziós körntjában kiséri. Méltó keretet adott az elhangzott szép beszédnek Licdl Eta zongoratanárnő és Takácsy Erzsiké klasszikus zongoraszáma és ifj. Lindenberger Antai csellójátéka, melyet Takácsy Dénes lelkész zongorán kisért. Mély átérzéssel és precizitással előadott számaik nagy tetszést keltettek. Ürmössy Ilonka szivet megindító drámai erővel s művészi készültséggel szavalta el Vátady Antal »Ezüst- fátyol* című gyönyörű legendáját. Takácsy Dénes lelkész a keresztre feszitett Üdvözítőről bzóIó egyházi énekével valóban elérte azt, amire elnök megnyitó beszédében célzott, mert a szép szám­mal egybsgyült közönség emelkedett lélekkel s áhitatos hangulattal eltelve távozott. Az előadá­son felülfizettek : dr. báró Apor Vilmos 500 K, gróf Bolza Alfonz 500 K, özv gróf Woracziczky Jánosnó 200 K, dr. Márky Jánosné 150 K, dr. Ürmössy Károly 140 K, Migend J. 60 K, többen 20 K. A felülfizetések összege 4420 K, melyet hálás köszönettel nyugtáz az egyesület. Jótékonycéln sorsolás. A Szociális Misszió Társulat által rendezett és az 1922. évi julins hó 14-én a m. kir. pénzügyminisztérium 96 538/922. IX—B. szám alatt kelt magas rendeletével enge­délyezett sorsjáték hozása folyó hó 20-áa az elő­íróit szabályok pontos betartása szerint megtör­tént. A kihúzott számok a kővetkezők : 1. G 0007 — 877 2 E 0005 — 467 3. F 0006 — 864 4. A 0001 — 539 I 0009 - 874 K 0010 — 461 A 0001 — 474 B 0C02 — 645 F 0006 — 5 6. 7. 8. 9 520 10 11 12. 13 14 15. B 0002 B 0002 C 0003 G 0007 I 0009 H 0008 16. H 0008 17. A 0001 70 803 24 985 646 404 741 337 A nyereménytárgyak április hó 20-ig átve­hetők a misszió titkáránál (Hajnal-utca 2. sz. a.). A Gyulai Kerületi Mnnkásbiztositó Pénztár a Gyula székhellyel üresedésben levő két orvosi állásra pályázatot hirdetett, melynek határideje március hó 30-án déli 12 órakor jár le. Köze­lebbi felvilágosítás a pénztár hivatalos órái alatt nyerhető. Hegedű-hurok és Foto-eikkek megérkeztek a LEOPOLP-nyomdába. Lapunk mai »zárna 4 oldal. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom