Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-01-10 / 3. szám
LT» évfolyam 3* szám. Szerda Gyula, 1933. január 13. Előfizetési Arak: Negyedévre helyben 200 K Negyedévre vidéken 300 K Hirdetési díj előre fizetendő. POMTIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadúhirata Gyulán, Templom-tér Dob&y János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám Ara 7 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT PEREM Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1923. január hó 8.) Elnöklő főispán az újév első ülésén tisztelettel köszönti a bizottság^ tagjait, az újév alkalmából minden elképzelhető jót kiván. A felolvasott alispáni jelentés minden különösebb észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Meleg ovációban részesítette a bizottság Mátéffy Domokos kir. pénzügyigazgatót^abbói az alkalomból, hogy a pénzügyminiszter őt a pénz- ügyigazgatóság végleges vezetésével bízta meg. Dr Ladies László megragadja az alkalmat, hogy mély nagyrabecsülésének és tiszteletének adjon kifejezést s ölömére szolgál, hogy őszintén megmondhatja, hogy évtizedek óta nem volt olyan vezetője a pénzügyigazgatóságnak, mint Mátéffy Domokos, aki a legpéldásabban vezeti a gondjaira bízott állami hivatalt. (Elénk éljenzés.) Dr. Berkes Sándor kórházi igazgató fegyelmi ügyében dr. Ladies László szólalt fel: A fegyelmi eljárásban súlyos hibákat lát fennforogni. Súlyos hibának tartja, hogy akkor, amidőn főtisztviselőkről van szó, kkik több évtizedes, kiváló tisztviselői a vármegyének, egy egészen kisrangu tisztviselő küldetett le a vizsgálat megtartása végett, ez az eljárás egyáltalán nem alkalmas a tekintélyek helyreállítására, amelyre a kormány mai időben törekszik. De kifogása van a rendelet egész megfogalmazása ellen, amelyben oly kitételek vannak, amelynek megállapítására a vizsgálat teljes befejezése előtt még a miniszter sem jogosult. Miután tudomása van arról, hogy az eljárásnak ilyetén módjáról magának a miniszternek tudomása nincseD, indítványozza, hogy erre a bizottság a miniszter figyelmét hívja fel és pedig a saját személyére címzett felterjesztésben. A bizottság így határozott. A kir. pénzügyigazgató havi jelentésével kapcsolatban dr. Berthóty Károly szólal fel s kérdést intéz atekintetben, hogy a kereseti adó a természetbeni járandóságok után hogyan szolgáltatandó be, — mire nézve a kir. pénzügyigazgató kijelenti, hogy a természetbeni járandóság után fizetendő kereseti adót a kivetésre illetékes elöljáróság állapítja meg s akkor fizetendők, amikor ezek a járandósógok tényleg kifizetésre kerülnek. Morvay Mihály szerint a kereseti adót nem a cselédekre s illetőleg azok járandóságaira kell kivetni, mert egyik gazda sem teszi azt m6g, hogy a kivetett adót a cseléd járandóságaiból levonja; leghelyesebb — miután úgyis fizetni kell — ha az egyenesen a cselédtartó gazdára vettetik ki. Kir. pénzügyigazgaíó kijelenti, hogy az adó mindig a gazdára volt és van kivetve, da a törvény jogot ad a gazdának ahhoz, hogy a kivetett adót a cseléd béréből levonja. A kir. pénzügyigazgaíó havi jelentéséből az alábbi szemelvényeket közöljük ; Az ingatlanok, felszerelési tárgyak stb. va- gyonváltságának kedvezményes leróvási határidejét, amely december 31-ón lejárt, a pénzügyminiszter március 31-ig meghosszabbította. 1923. január 1-én életbe lépett az általános kereseti adóról szóló törvény, amellyel az I, II , III, IV. c. kér. adó, a járadékadó, az ált. jöv. pótadó és orsz. betegápolási pótadó megszűnnek. A törvény egyik lényege az, hogy az adóalanyokra nézve az egész vonalon kötelezővé teszi a könyvvezetést, ez alól csak azoknál tesz kivételt, akik 1922. évben könyveket nem vezettek s igy ezeknek a jövedelme becslés utján fog megália- pittatni. Az n. n. blokk-, vagy tömbrendszert a pénzügyminiszter fontos kincstári és községi érdekekre tekintettel, továbbra is érvényben tartja, a pénzügyigazgatóságokat azonban felhatalmazta, hogy egyes érdekköröket a blokkvezetés alul mentesíthessen és átalányban fizethessenek. December hónapban a különböző adónemekből az egyes állampénztárakba, — a békési állampénztár kivételével, melynek adatai még ismeretlenek — összesen kerek számban 137 millió korona folyt be. Kir. tanfelügyelő bemutatja a gyulai polgári fiúiskola és tanonciskola igazgatóságának kérelmét az államrendőrség által elfoglalva tartott régi polgári iskola épületének rendeltetési céljaira való visszaadása iránt. A bizottság a kérelmet magáévá tette s a kir. tanfelügyelő előadásában terjedelmes felterjesztésben indokolta meg azt az elodázhatatlan kulturális szükséget, amely a nevezett igazgatóság kérelméhez fűződik. Nyomatékosan hangsúlyozza a felterjesztés, hogy amennyiben az igazgatóság kérelme nem teljesítetik, ngy nemcsak a tanonciskola, amely ma is szünetel, hanem a polgári fiúiskola is kénytelen lesz működését beszüntetni. A közönségben nagy visszatetszést szült az az intézkedés, bogy a mnnka és népjóléti miniszter a gyermekmenhely állandó elhelyezésével felszabaduló épületbe gyenge elméjű gyermekeket óhajt elhelyezni s ezek miatt 760—800 iparos tanonc, illetőleg polgári iskolai tanuló marad hajlék nélkül. A bizottság soron kívüli intézkedést kér a tarthatatlan állapot megszüntetésére, hogy az államrendőrség az iskola épületét haladék nélkül ürítse ki s adja át tulajdonképsni hivatásának és rendeltetésének. Érdekesek és tanulságosak azok a statisztikai adatok, amelyeket a tanfelügyelő a bizottság elé terjesztett a vármegye 1922. év október 31-ig terjedő időről szóló tanügyi állapotára vonatkozólag. Ezek szerint a vármegyében fennálló 45 állami iskolába 7905 mindennapi tanuló iratkozott be, kiket 186 tanító és tanitÓDŐ tanított s igy egy tanerőre 43 tanuló esik. A 183 nem állami elemi iskolába 26724 tanuló iratkozott be, kiket 416 tanerő oktat s igy egy tanerőre átlag 65 tanuló esik. A beiratkozott 34.629 mindennapi tanköteles közül I. osztályos 6461, II. oszt. 8924, III. oszt. 8532, IV. oszt. 6268, Y. oszt. 3156, VI. oszt. 1288 tanuló volt. A felső osztályok azért nép- telenebbek, mert a IV. osztályt végzett tanulok egyrésze középiskolában folytatja tanulmányait. Anyanyelv szerint igy oszlanak m»g: 26577 magyar, 351 német, 7225 tót, 453 oláb, 2 cseh és 11 egyéb. Vallás szerint: 10.131. rom. kát., 10661 ref„ 12.464 ág. ev., 54 unitárius, 40 gór. kath , 635 gör. kel. 535 izr,, 107 baptista, és 2 adventista. Az 1921—22. tanévben a folyó tanévi 34.629 tanulóval szemben 40 252, tehát 5623 mai volt több a tanulók száma, mint a folyó évben. Ennek oka leginkább az, hogy a háborn folyamán a születések száma igen megcsappant. Legjobban mutatja ezt az, hogy az elmúlt tanévben az I, osztályba 12.006, mig a folyó évben 6461, tehát 5545 tel kevesebb tanuló iratkozott be. Megemlíti még a tanfelügyelői jelentés, hogy a messziről járó sok szegény gyermek részére a gynlai áll, elemi iskolában az ő kezdeményezésére napközi otthon létesült a társadalom áldozatkészségéből, ahol az iskolába járó gyermekek közül 120 kap délben meleg, tápláló ebédet a gyulai emberbarátok jószívűségéből. Utazási kedvezmények korlátozása. A m. kir. kereskedelemügyi minisztériumnak 99662—1922. sz. rendelete egyfelől a m. kir. államvasutak személyforgalmi bevételeinek fokozása céljából, másfelől a menetdijkedvezmények felhasználása körül sajnálatosan tapasztalt visszásságok megszüntetése végett 1923 évi január hó 1-étől kezdődő érvénnyel a jelenleg fennálló vasúti menetdij-kedvezményeknek korlátozását, illetve megszüntetését határozta és rendelte el. A rendelet szerint köztisztviselői menetdij- kedvezményre igényjogosultak köre ismét vissza- szorittatik azon szőkébb keretek közé, amelyek az 1921. évet megelőzőleg érvényben voltak és ehez- képest a szóban lévő kedvezmény megvonatik a közszolgálati alkalmazottak azon kategóriáitól, amelyekre a kedvezmény 1921. évi január 1-én kezdődő érvénnyel lett kiterjesztve. Ezen kategóriák a következők: Az állami hivataloknál, továbbá a törvényhatóságoknál és a rendezett tanácsú városoknál alkalmazott és értesítővel ellátott állandó dijnokok, kezelők és kezelőnők; — a nem állami (községi, felekezeti és magán) iskolák nyugalmazott tanszemélyzete és úgy a tényleges szolgálatban állóknak, valamint a nyugalmazottaknak családtagjai; — a lelkészkedö papság, — a magántanintézetek kötelékében álló, bár ténylegesen működő tanárok, tanárnők és óvónőktől pedig nemcsak családtagjaik, hanem saját személyüket illetőleg is. Az itt felsorolt kategóriák közé tartozó szemények tehát az eddig élvezett menetdijkedvezményben a jövőben nem részesülnek és részükre a tisztviselői vasnti arcképes igazolványok további használatra nem érvényesíthetők. A közszolgálati alkalmazottaknak saját személyüket illetőleg meghagyott vasnti ntazási kedvezmény az illető közszolgálati alkalmazott részére egyéni támogatásként nyújtott kedvezmény lévén, nem célozza az illető hivatalának tehermentesítését, ezért a kedvezmény a jövőben hivatalos utazások alkalmával igénybe nem vehető és ilyen alkalmakra a közszolgálati alkalmazott rendes menetjegyet váltani és az erről részére kiszolgáltatandó személypénztári elismervény alapján a rendes menetjegy árát elszámolni tartozik. A köztisztviselői vasúti menetdijkedvezményre igény- jogosult tényleges szolgálatban álló közalkalmazottak kedvezményes utazása számbelileg nem korlátoztatik. Az illetők a személy és vegyesvonatokon ezután is a tisztviselői kedvezményes menetjegygyei utazhatnak, ellenben a gyorsvonatokat csupán a tényleg használt kocsiosztályra váltott félmenetjegyekkel vehetik igénybe. A nyugdíjazott, igényjogosult közszolgálati alkalmazottak részére saját személyüket illetőleg az eddig korlátlan számú utazás helyett évenkint csakis 12 oda és vissza való utazás engedélyeztetik. Emellett az illetők épugy, mint a tényleges közszolgálatiak, a személy és vegyes vonatokat a tisztviselői kedvezményes menetjegyekkel, a gyorsvonatokat ellenben a tényleg használt kocsiosztály félmenetjegyével vehetik igénybe. A közszolgálati alkalmazottak részére kiszolgáltatandó arcképes igazolványok kiállításáért járó illeték felemelve lett, és pedig az I kocsi- osztályra is érvényes igazolvány kiállítási illetéke 50 K, a II. és III. kocsiosztályra érvényes igazolvány kiállítási illetéke 30 K, csak a III. osztályra érvényes igazolvány 20 K. Uj arcképes igazolvány kiállításáért a fentebbi összegeknek kétszerese fizetendő. Azok pedig, akik az arcképes igazolványok érvényességének meghosszabbítására megállapított határidő letelte ntán, utórag kérik az érvényesítést, a fenti összeg háromszorosát fizetik. H I BB Me Mcgyéspüspökünk születésnapja Gróf S?é- chényi M'klós a nagyváradi egyházmegye főpásztora, aki néhány nap óta körünkben időzik, január 6-án töltötte be születésének 55. évét. Ez alkalomból folyólag Brém Lőrinc gyalai püspöki helynök a körzetbeli paptársak csatlakozásával üdvözölte a megyéBpüspőköt. Az egyháziakon kívül a polgári előkelőségek közül is többen tisztelegtek a püspöknél. Dr. Karácsonyi János a nagyváradi székesegyház nagyprépostja. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi megyéspüspök január 6-án Gyulán dr. Karácsonyi János v. püspök, nagyváradi kanonokot káptalani nagypréposttá kinevezte. A kinevezés városunk szülöttét, az országos hirü és nagytekintélyű történettndóst érte, aki — szép hivatásából kifolyólag évtizedeket töltött szülőföldjétől távol — de azért izig-vérig mindig gyalai volt és maradt, aki történelmi munkásságának főrészét Gyala városának és Békésmegyéfeapanh mai >zátma a oldal.
