Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-02-21 / 15. szám
LY. éffolyiüM 15. szám. Szerda *S5jnIa, 1923. február 21 Előfizetési firak: Negyedévre helyben 200 K Negyedévre vidéken 300 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZ6AZBÁSZATI HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba? János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 7 korona. Felelés szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Panaszhangok. Egy huBhagyó-kedd estéljéo rendezett bállal kapcsolatban a békésmegyei katolikusok fél- hivatalos sajtóorganuma, a Békéscsabán megjelenő »őrszem«, fájdalmasan kikel az effajta böjti vigalmak ellen. A cikk kifakadásai, mint halljuk, némelyek szemében éleseknek, különöseknek és talán indokolatlanoknak tűntek fel. Szó sincs róla, régóta megszokhattuk azt, hogy a kereszténységnek a bünbánatra és msgábaszállásra szánt husvét előtti időszakát a világ örömeinek élő emberek nem nagyon respektálják. A kereszténység komoly életfelfogásából, az egyéni önmegtagadáson és a világ örömeinek megvetésén alapuló világnézeté bői fakadó intelem tehát ma még kissé szokatlanul hangzik. A katolikus egyház által használt »nagyböjt« elnevezés arra a téves felfogásra is ad alkalmat, hogy a húsvéti időszak semmiféle jelentőséggel nem bir azon keresztény egyházak híveire, amelyek a böjtöt kötelező parancs formájában el nem ismerik. Pedig régebben nem így volt. Nem egy protestáns városi municipium sokkal szigorúbb szabályokkal biztosította a husvét előtti hatbét heti időszak komoly megszentelését, mint akárhány katolikus. Csak az egyre jobban elpo- gányosodó, kereszténytelenné váló és a világi gyönyörök felé forduló felfogás igyekezett úgy feltüntetni a dolgot, mintha a zajos mulatságok tilalma pusztán katolikus találmány volna. Nem szabad tehát úgy vélnünk, hogy csak a merev katolikus dogmatizmus tiltakozik a nagybőjti időszaknak mulatságokkal, kicsapongásokkal való megzavarása ellen. Nem. A keresztény életfelfogás, a krisztusi világnézet az, amely ezt minden keresztényiesen érző és gondolkodó ember lelkében tilalmazza. Es szegény, megcsonkított országunkban még valami. A hazafias érzés. A korlátokat, féket, zabolát nem ismerő, valósággal öncéllá levő élvezetvágy, mulatási kedv alapjában keresztényietlen érzületnek a jelenségei, ez az egyik igazság; a szűnni nem akaró, minden megfontolást nélkülöző mulatság, rendezés és semmivel nem törődő tánckedv pedig, különösen az ifjúságnál, az igazi, bensőséges komoly hazafiai érzés és szociális gondolkodás teljes hiányára mutatnak, ez a másik, nagyon szomorú, de letagadhatatlan igazság. * Nem hallgathatunk el kötelességmulasztás nélkül egy-két észrevételt a vármegye és a város hivatalos Petőfi-ünnepélyével kapcsolatban sem. Hogy valakinek, élő vagy holt nagyságnak, hatóságok, államhatalmi testületek hivatalos ünnepeket rendeznek, az azt jelenti, hogy az illető ünnepelt ott van a nemzet legkiválóbbjainak pantheonjában, hova még az uralkodó fejedelmek sem mind kerülnek be. Petőfi mindenesetre ott van, nemcsak a magyar nemzet szellemi héroszai és vértanúi körött, hanem az egész emberiség legkimagaslóbb egyéniségei között. Az ő emlékére ünnepet, hivatalos ünnepet rendezni annyit tesz, hogy az állam szervezett hatalma mutatja be hódolatát egy olyan hatalmas szellemnek, akinek emléke mint nemzetnevelő és ál- lamfeníartó erő hat most is és fog hatni a jövendőben is. Az ő szellemének megjelenését tehát úgy kell fogadni és kőszönteni, mint a felkent királyok megjelenését szoktuk ünnepelni. Uralkodókat megillető tiszteletadással, amint mondani szokás. Hatalmas hódítók az ilyen nagy szellemek, akik hadverő hősöknél és bölcs államférfiaknál többet tudnak meghódítani nemzetük számára nemcsak életükben, de még inkább haláluk után. Látjuk ezt most, amikor egy egész világ, amelynek nagyrésze nemrégen még ellenségként állott velünk szemben, ünnepli a magyar nemzet szel- lemóriását. Ei tadná felmérni azt a szellemi hatást, amelyet gyakorol egy-egy ilyen nagyság az emberiségre és amely azután érvényesül a nagy szellem nemzetéről alkotott Ítéletben és a vele szemben tanúsított magatartásban. Az mondják, hogy ezek az értékek nagyon illuzoriusak egy nemzet számára. De ez csak felületes beszéd. Ei nem látja be például, hogy ha a német nép csak Goethéket és Humboldtokat adott volna a világnak, egészen más megítélésben volna része a világ előtt, mint most, amikor Marxokat, Bismarckokat és kegyetienkedő tábornokokat adott. Egy nemzet sem kicsinyelheti tehát a szellem kiválóságainak hatalmát, az emberiség szimpátiájának, becsülésénék meghódításában. Mennyivel jobban reászorul egy olyan kis nemzet a maga szellemóriásaira, mint a magyar. Mennyivel nagyobb erkölcsi tőkét jelentenek a mi kicsiny és üldözött nemzetünk számára a magunk szellemi és erkölcsi nagyságai. Még a Petőfinél jóval kisebbek is ! Azt a Petőfit tehát, akinek nevétől két hó nap óta visszhangzik az egész világ, nem igy kell ünnepelnie egy magyar vármegyének és egy magyar városnak. Ennek a szellemóriásnak hivatalos ünneplését nem lehet úgy elintézni, mint egy szürke aktát. De nem szeretnék, ha félreértenének. Nem arról van szó, hogy akik a vármegye és a város hivatalos ünneplését rendezték, nem állottak feladatuk magaslatán. Arról sincs szó, hogy akik az ünnepélyen közreműködtek, nem voltak tudatában elhivatottságuk magasztosságának. Nem, e tekintetben nincsen kifogásolni valónk. De kérdezzük, miért maradtak távol az ünnepléstől a vármegyei és városi közélet szereplő hatalmasságai, kitűnő és nagyszámú arisztokráciája, nemzetgyűlési képviselői? M;ért hiányzott a nemzeti hadsereg a becsület mezején hősi halált halt honvédőrnagy ünneplésénél ? Ha pedig a kormány tudja — aminthogy igen jól tudja — hogy egy vármegye előkelőségeit biztosan csak akkor lehet összegyűjteni, ha legalább is egy eleven miniszter körül lehet tolongani, miért nem megy el minden vármegye és minden nagyobb város hivatalos Petőfi-ünnepélyére legalább egy miniszter. Hiszen olyan kevés vármegyénk és oly sok miniszterünk van. Azután: Akadémiánk, előkelő irodalmi társaságaink nagyjait, egyetemeink kitűnőségeit, művészeti intézményeink jeleseit a vidék alig ismeri; lehet-e jobb és felhasználandóbb alkalmat találni, mint Petőfi ünneplését, hogy megjelenjenek a vidék közönsége előtt legalább a magyar szellemi élet egységének dokumentálása végett. A magyar nemzet jobb jövendőjét C3ak arra a szellemre lehet felépíteni, amely nekünk Petőfit adta és zsenivé alakította és arra, amely őt a maga széditő nagyságának mértéke szerint megbecsülni és ünnepelni tudja. Ez a szellem mintha hiányzanék Petőfi- ünnepeinken. A kalocsai érsek meghalt. Várady Lipót Árpád dr. kalocsai és bácsi érsek hétfőn, f. hó 19-én délelőtt 58 éves korában Ealócsán elhunyt. A megboldogult főpásztor Temesvárott született és ott is kezdte papi pályáját néhai Dasseffy Sándor Csanádi püspök oldala mellett. Onnan került a kultuszminisztériumba a katolikus ügyek előadójául. 1911-ben gróf Széchényi Miklósnak lett utóda a győri püspöki székben, majd három év múlva, éppen a világháború küszöbén nevezték ki kalocsai érseknek. Az elhunyt igen nagy tudása, felvilágosodott szellemű egyházi férfiú volt, A háború alatt buzgó részt vett minden karitativ tevékenységben. Régi szívbaja ölte meg élete javakorában. Temetése szerdán megy végbe. , * Itt említjük meg, hogy Brém Lőrinc gyulai püspöki helynök a nagyváradi püspökség és káptalan képviseletében, mint amely a kalocsai főegyházmegyéhez tartozik, a mai napon az elhunyt érsek temetésére Ealocsára utazott. A hivatalos Petöfi-ünnep. Békésvármegye közönsége és Gyula város lakossága által együttesen rendezett hivatalos Petőfi-ünnepály szombaton este ment végbe a vármegyeháza nagytermében. A résztvevő közönség, amelynek soraiban ott láttuk gróf Almásy Dénesuát leányával Jeanne grófnővel. Brém Lőrinc püspöki helynököt, teljesen betöltötte a termet és a közreműködők által dicséretreméltó igyekezettel fellelkesitve áldozott a nagy magyar géniusz emlékének. Az ünnepély közreműködői voltak : Knpcsay Felicián miniszteri tanácsos, aki a vallás és közoktatásügyi miniszter képviseletében jött el és Petőfi nagyságának mélységes átérzé- sével áthatott, tartalmas beszéddel ünnepelte nagy költőnket. A gijnlai Erkel Ferenc-dalkör, amely a teljes magyar Hiszekegy előadásával nyitotta meg as ünnepélyt, majd a műsor közepén és végén kitünően betanult dalok pompás előadásával szerepelt. Grill Lola, a kiváló szavalómüvésznő két fellépésben Petőfi következő verseit szavalta: A magyarok Istene, Tisza, Falu végén kurta korcsma, Jövendölés, Reszket a bokor, Te vagy, te vagy barna kislány, A tintás üveg, Megbántott a rózsám nagyon, Szülőföldemen. Lásslóffg Baba, fiatal, gyermekleány zongoraművésznő, aki bét Chopin darabot és Liszt egyik hatásos rapszódiáját adta elő. Dr. Zöldi) János vármegyei tiszti főorvos, aki az ünnepi megnyitó beszédet mondotta, aki igen eredetien és szellemesen oldva meg nehéz feladatát ; Petőfi tüneményes egyéniségének lelkes szavakkal való méltatása mellett reámutatott arra, hogy egyéniségének egyes jellemző sajátságai, érzelemvilágának egyes elemei a magyar Alföld nagy betegségére, az életrajzi adataiból csalhatatlanul felismerhető tüdőgümőkórra vezethetők vissza. Csnra MiklÓ3 főgimnáziumi tanár, aki a poéta, az irodalomtörténész és a bölcselő tollával prózában megírt gyönyörű ódát olvasott fsl a nemzet nagy költőjéről. Dr. Kovalssky Róbert, aki Petőfi dalaiból összeválogatott, igen hatásos, saját szerzeményű fantáziákat játszott el zongorán a tőle megszokott virtuozitással. A mindvégig lelkesen kitartó közönség 11 óra tájban oszlott szét. Az ünnepély költségeire falüifizettek: Brém Lőrinc 900, Hász és Eovács cég 500, Reisner Arthur 400, Dr. Jung Géza 300, Dr. Eonkoly Iván 300, Dr. Major Simon 300, Báró Apor Vilmos 100, Dr. Zöldy János 100 E m i m_ m K, Dr. Márky János kormányfőtanáesos A Budapesti Eözlöny február 16-iki szama közli, hogy Horthy Miklós kormányzó Dr. Márky János gyulai királyi közjegyzőnek a közjegyzői pályán szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. Ezen kitüntetés valóban köztiszteletnek örvendő, arra mindenben érdemes és méltó egyéniséget ért és osztatlan örömet keltett. A tisztelők és szerencse- kivánok sorához mi is örömmel csatlakozunk. Dr Lakács György nemzetgyűlési képviselőnk igazolása. A nemzetgyűlés igazoló bizottsága dr. Lukács György ellen beadott petíciót tárgyalás alá vette és vizsgálat után elutasította. Egyúttal őt végleg igazolt nemzetgyűlési képviselőnek jelentette ki. Gyula város közgyűlése. A városi képviselőtestület szombaton dr. Cssts József h. polgár- mester vezetése alatt népes közgyűlést tartott. A közgyűlésnek megújult képe volt, mert ezúttal már a buzaadó alapon jogosult Dagyadófizetők foglalták el a régiek közül többen bimaradottak helyét. A református egyház által kérelmezett szentpálfalvai iskola átalakításának ügye feltételesen nyert elfogadást, úgy t. i. ha a közel egy Kapnak mai száma 2 oldal
