Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-12-15 / 100. szám

LV. évfolyföm 100. s*ám Szombat Cíynla, 1993. december 15 Előfizetési árak: Negyedévre helyben vagy vidéken . 3000 K Hirdetési dii előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KfiZOAZDÍSZATT HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, nova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendök. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 200 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Apponyii A valódi nagy emberek, a gondviselés- szerű férfiak tevékenysége nem szokott gyors, hirtelen támadó sikereket felmutatni. Az ő működésük áldásos eredményeit rendszerint csak a következő nemzedékek, de azok az­után igazán élvezik. Apponyi Albert gróf­nak nagyszerű politikai pályája sem mutat fel tündöklő, a kortársakat elvakitó sikere­ket, Ez a nagy férfiú uem mutathat reá olyan, a mai nemzedék előtt is kézzelfogható, szemmellátható eredményekre, amelyek az ő politikai és erkölcsi hitvallásának volnának a szülöttei, amelyek az ő működésének vol­nának a közvetlen hatásai. Az a minden bírálaton felül álló, magasrendü emberi és hazafiui tevékenység, amelyet Apponyi több mint egy fólszázád óta kifejt a magyar nemzet közéletében, olyan nagyórtók tezan- rációja egy nagy egyéniség erkölcsi értékei­nek, az egész magyar nemzet legnemesebb szellemi és morális javainak, amelyből majdan egész nemzedékek szedhetnek dús kamatokat, élvezhetnek nemes és hasznos gyümölcsöket. Idehaza Apponyi egy tökéletes hazafi és politikus mintaképét hagyja a következő generációkra, akinek példája nyomán kell majd haladnia minden magyar államfórfiunak és közéleti egyéniségnek, ha valóban hasznos szolgálatot akar tenni hazájának. A külföldön a nemes gróf működése olyan hírnevet, olyan megbecsültetóst szerez a magyar nemzetuek, mely ismét csak a későbbi nemzedék szá­mára hozza meg a maga áldásos eredményeit, ha azokat könnyelműen el nem fecséreljük. Az a páratlanul álló nagyszerű tevékenység, amelyet ez a nemes gróf most Amerikában imádott hazája érdekébeu kifejtett, amidőn patriarkális életkora dacára végigjárta egész Észak-Amerikát, az Egyesült Államokat és Kanadát és ezen államok előkelőségei, tudós­világa és értelmisége előtt megismertette Magyarország mai helyzetét, nemzetünk jelen­tőségét, hivatását, törekvéseit és vágyait, talán a legértékesebb mindama tevékenységek között, amiket Apponyi egész hosszú közéleti pályáján nemzete érdekében kifejtett. Amerika népének döntő befolyása volt Európa háborújának — sajnos reánk nézve hátrányos — eldöntésében. Ezt a döntő be­avatkozást természetesen nem szabad egyol­dalú elfogultsággal elbírálni. Amerika népe minden esetre joggal dicsekedhetik azzal, hogy siettette a rettenetes vóromlás befeje­zését. Hogy ezt csak az egyik küzdőfél le- tiprásával sikerült elérnie, nem épen rajta múlott. Bizonyos, hogy Amerikának döntő be­folyást kell érvényesítenie Európa mostaui béke-válságának megoldásában is. Ha ez az elkövetkező beavatkozás velünk szemben más irányú lesz, mint a háborús beavatkozás volt, az egyedül Apponyi nagyszerű agitációs ut­jának lesz az eredménye és ha az a világ- hatalom, amely a maga beavatkozásával el­döntötte a háborút, most elkövetkező békés- beavatkozásával mellettünk, a mi jogaink, a mi történelmi alapokon álló törekvéseink mellett fog állani, azért csak Apponyi Al­bertet illetheti majd hála és elismerés. De még ha ez nem igy következik is el, Apponyi olyan megbecsülést szerzett nemze­tének az uj hazában, amelyet a jövő magyar nemzedékek sokáig és hasznosan gynmölcsöz- tethetnek hazánk javára. A KÉT POLITIKAI ESEMÉNYEI. ITTHON. A miniszterelnök vasárnap este Párisba utazott a népszövetségnek most megkezdődő ülésezésére, melyen egyebek között a magyar kölcsön ügyét is tárgyalni fogják. A miniszter- elnökkel együtt ment Walkó Lajos bereskeske- delmi miniszter is, Kállay pénzügyminiszter pedig már meg is érkezett Párisba. A kormányzó a távollevő miniszterelnök helyettesítésével Yass József népjóléti minisztert, a pénzügyi és keres­kedelemügyi miniszterek helyettesítésével pedig Búd János közélelmezési minisztert bízta meg. Politikai körökben az a hir kering, hogy Kállay rövidesen távozik a pénzügyminisztérium éléről és ntóda Bad János közélelmezési minisz­ter lesz. Ez a hir mindenesetre eszébe juttatja az olvasónak a miniszterelnök nemrégi kijelentését, amelyet akkor tett, midőn Nagy Imii igazságügy­miniszter a pénzügyminiszter politikájával való elégedetlenségét fejezte ki. Azt mondotta akkor a miniszterelnök, hogy karácsonyra minden rend­ben lesz és az igazságügyminiszternek nem lesz oka nyugtalankodni. Politikai körökben Kállay pénzügyminisztert máris iemondottnak tekintik, aki már csak a kölcsöntárgyalásokat fejezi be és azután átadja tárcáját. A kölcsöntárgyalásokat azonban megakasztaná, vagy legalább is késlel­tetné, ha a magyar pénzügyminiszter személyében most változás történnék és az uj pénzügyminisz­ternek eiébb meg kellene ismerkednie a tárgya­lások egész anyagával és a kölcsön ügyeben döntésre hivatott nemzetközi fórumok felfogásával. A kölcsöoügy jelen fázisainak befejezése előtt tehát Kállay távozása lehetetlen. A nemzetgyűlés a földreformnovellát tár­gyalja, amelyre a hétfői ülésen kimondották a sürgősséget. KÜLFÖLDÖN. Az elmúlt napok legjelentősebb eseménye az angol parlamenti választások lefolyása. Anglia gazdasági helyzete szintúgy válságos, akárcsak a többi európai államé. Az ipari termelés válsága óriási munkanélküliséget okozott, amely — mi­után a kormány segélyezni volt kénytelen a munkanélkülieket — az államháztartásnak is nagy gondot okozott. A konservativ Baldwin-kormány úgy kívánt segíteni a helyzeten, hogy a szabad­kereskedelem helyett a védővámos rendszerre akart áttérni, hogy ezzel egyfelől legalább a külföldi piacot teljesen biztosítsa a belföldi termelés részére, másrészt fokozza az állam be­vételeit a külföldi iparcikkekre vetendő vámokkal. A parlamentben azonban nem volt meg ehhez a politikához a szükséges többség, miért is Bald­win feloszlatta az alsóházat. A múlt hét végén lefolyt választásokon azonban a választók több­sége is a kormány védővámos politikája ellen nyilatkozott meg és a kormány és a konzervatív párt teljes vereséget szenvedett. A szabadkereske­delem elve alapján álló liberális párt és a munkás­párt körülbelül kétszer annyi mandátumot nyert, mint a konzervativek. A kormány azonban reméli, hogy az összeülő uj alsóházban többségre tud szert tenni és ezért még nem adta be lemondását. A Szabad Líceum harmincéves jubileuma. Képviselőnk újabb kitüntetése. Kulturálisaiban minden igyekezetünk arra vezet, hogy a magyarság értékeit agy az iskola, mint az iskolánkivüli nevelésben megizmositsnk. Az iskolánkivüli népművelés nagyobb misszióval bír talán az iskolánál is, ennek kifejlesztésére alakult 30 évvel azelőtt a Szabad Lyceum, mely most a jubiláns évfordulón ünnepi közgyűlésen emlékezett vissza nehéz és küzdelmes működésére. A jubileum résztvevői a Magyar Tudományos Akadémia kistermében jöttek össze. Berzeviczy Albert elnöki megnyitójában el- pareníálta Gíestwsin Sándor prelátnst és megem­lékezett a Lyceum jubileumáról, kérte, hogy őt a Szabad Lyceumnak tizennégy évig volt elnökét, most, mivel betöltötte hetvenedik évét, mentsék fel az elnöki teendők alól. Ezután Pályi Sándor alelnök tartott előadást. — A Szabad Lyceum a fősulyt az analfabéta tanfolyamok rendezésére fektette. Az elemi okta­tás hiányossága szükségessé teszi a felnőttek ta­nítását. Á munkásság számára is rendeztek elő­adásokat. Nagy baj volt az, hogy kezdetben a szabad oktatás céljaira nem volt megfelelő helyi­ség. 1902-ben megalakult az Erzsébet Népakadé­mia. A MÁY főműhelyének szabadoktató telepe most ünnepelte fennállásának 25-ik évfordulóját. 1920-ban Szabad Egyetemmé szervezték a Sza­bad Lyceumot. Dr. Lukács György v. b. t. t, »A szabadok­tatás feladatai a jövőben* címmel tartott előadást. — Nekünk a kulturális küzdelembe bele kell vonni azokat is, akik már nem tartoznak az isko­lalátogatók közé, de nem bírnak elég képzettség­gel. Ez a tanítás szakmaszerü legyen. Kardinális fontosságú az oktatás kiterjesztése azokra, kik szüleik, vagy a hatóság hanyagsága miatt analfa­béták. Most egymilliónál több analfabéta van Magyarországon. Bármily szegények legyünk, de az iskolától nem szabad sajnálni semmi költséget. Törvényben kellene gondoskodni a felnőtt analfa­béták kötelező oktatásáról. Dr. Imre Sándor államtitkár tartott most előadást »A mai társadalom és a szabadoktatás* címmel. — A szabadcktatás épp oly közügy, mint a közoktatás. Az állami gondoskodás mértéke azon fordul meg, hogy miképpen használja az állam a szabadoktatás jogát. A mai megváltozott viszo­nyok közt is szükséges az ismeretek megszerzése. Az újabban vagyonhoz jutottak is szükségesnek látják a szellemi képzést, a tanulást. A munkás­ság is tudja, hogy a tudás hatalom. A főldmivelö lakosságot nehéz huzamosabb tanulásra rábirni. Nagyon közömbös a vidék úgynevezett intelligen­ciája is. Ebbe nem szabad belenyugodni. Hagyo­mányos nálunk az erők szétforgacsolása, a fővá­rosi szempont tultengése, a vidék magárahagyott- sága a művelődési viszonyokban. A nagyhatású előadás után Lukács Györ­gyöt elnökké, Berzeviczy Albertet diazelnökké választották. A polgári fiúiskola írüÉsz Mim és Menyi mm december 15-én nyílik meg. Dobay János könyv- és papirkereskedésében. Levélpapírokban mélyen leszállított árak! Lapunk mai szánta 4 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom