Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-11-24 / 94. szám

jLV. évfolyam* 91. »ss&iou §x«inbai CSjhI.íi, 1923. november 21 Eiőfixetési árak: Negyedévre helyben vagy vidéken . 3000 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ ATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 200 korona. ) Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország mennyország! Királyság vagy köztársaság. A nemzetgyűlésen megint megiuterpellát­ták a kormányt az Ottó mise miatt, ügy látszik, ez minden esztendőben megismétlődő pregrammja lesz a magyar politikai életnek. Az úgynevezett legitimisták ünnepi misét fognak mondani az elhunyt magyar király fiának születése napján, az illegitimisták pe­dig (talán nem haragusznak meg ezért az el­nevezésért) tiltakozni és interpellálni fognak a király-propaganda miatt. Az idei interpellációval kapcsolatban, az Otíó »király* éljenzése miatti megütközése kifejezésképeu azt kiáltotta egy képviselő: »mi történnék, ha a köztársaságot éljenezné valaki?« Ez a képviselő ur túlságosan egy­szerűen fogja fel a kérdést. Őt nem ejti gondolkodóba az, hogy Magyarország sohasem volt köztársaság, hanem 922 esztendeje király­ság, elfeledi, hogy a magyar kormány ma is királyinak nevezi magát. Ő azt hiszi, hogy valakit magyar királyként éljenezni ugyan­annyi , mint a köztársaságot éljenezni. Igen szomorú dolog az, hogy valaki Magyarország nemzetgyűlésében, a régi nagyszerű király- választó gyűlések utódjaként szereplő nemzet­gyűlésben ülhet és azt hiszi, hogy Magyarorszá­gon valakit királyként éltetni épen olyan bűn, mint az országot köztársaságként éltetni. Ez, igen tisztelt nemzetgyűlési képviselő ur, két különböző dolog. Az egyik egy naiv óhajtás megnyilatkozása, amely talán bosszant­hat itthon némelyeket, ingerelheti ellenségin- ket, de olyan természetes joga minden állam­polgárnak, mint mikor képviselő vagy aiispánváiasztáskor éltetjük a jelöltünket és nagyobb hatás kedvéért vagy sikerünk biztos tudatában hozzátesszük a jelölt nevéhez mindjárt azt a titulust is, amelyet csak a szerencsés megválasztás után fog elnyerni. A másik éltetés azonban egyenesen izgatás az országnak ezeresztendős alkotmánya ellen, kifejezése annak a gyanús elégedetlenségnek, amellyel valaki a magyar állam monarchikus alkotmányával szemben viseltetik. Lehet helyteleníteni az Ottó trónörökös melletti tüntetést, lehet hazafias aggodalma­kat táplálni a legitimista tüntetések kül­politikai hatásait illetőleg, ámde nem lehet és nem szabad a monarchikus eszméhez hü magyarság érzelmeinek megnyilatkozását egy kategóriába foglalni a köztársaságért he- vülő, radikális gondolkodású és iutemacioná- lista érzésű törpe kisebbség gyanús célzatú törekvéseivel. Akik azt vélik, hogy a király­ság és egy óhajtott király mellett tűntetni épen olyan izgatás, mint a köztársaság mellett tüntetni és izgatni, azoknak annyira idegen a magyar alkotmány levegője, hogy nem az ország gyűlésében, de egy falusi kupak- tanácsban sem lehet hangadó szerephez jutuiok. Az Ottó-tüntetések ellen idegesen és riadtan tiltakozók talán nem is sejtik, hogy épen az ő titkos vágyaik sikere miatti aggodalom ragadtatja a monarchikus érzelmű magyarság temperamentumosabb részét ha­sonló tüntetésekre. A HÉT POLITIKAI ESEMÉNYEI. ITTHON. • Nem épen kedvező fényt vet közállapotainkra, hogy két hétnek legnevezetesebb eseményei az Uiain-ügy. Komoly, messzetekintő, alkotó munka helyett ügyetlen puccskísérletek, utána hetekig tartó rendőri nyomozás, majd talán hónapokra terjedő birósági tárgyalás. Ilyesmikre kell íordi- taníok hatóságoknak, kormánynak, nemzetgyűlés­nek a maga drága idejét. A nemzetgyűlés men­telmi bizottságát foglalkoztatja most az Uiaiü- ügy, melynek azt kell megállapítania, hogy vájjon törvényszerű volt-e Ulain letartóztatása és fenn kell-e tartani továbbra is a fogságát. A bizottság kihallgat mindenkit, akinek csak tudomása volt a készülő lázadásról, de természetesen nem olyanok a vallomások, hogy azok alapján tisztán láthassuk, voltaképen mi készült és mit akartak a puccs szereplői. Egyéb belsőpolitikai esemény sem igen érdemes a megemlítésre. A nemzetgyűlés is az Ulain-öggyel foglalkozik és az Ottó mise miatt előterjesztett interpellációkat és az azokra adott miniszteri válaszokat hallgatja. A jóvátételi bizottságnak a magyar kölcsön ügyében hozzánk küldött delegációja bevégezte itteni munkáját és a bizottság tagjai el is utaztak már Magyarországról. Velük utazott Kállav Tibor pénzügyminiszter is. A bizottság most jelentést tesz tapasztalatairól a jóvátételi bizottságnak, amely azután határoz afelőljj, hogy ad-e elsőbb­séget a felveendő kö’csönünk számára. A bizott­ság tagjainak a magyar sajtó képviselői előtt tett magánnyilatkozatai szerint lehet reménységünk a kölcsön elnyerésére, KÜLFÖLDÖN. A német birodalmi kormánynak sikerült úrrá lenni a belső fölforgatók felett és Strese- mann kancellár állása jelentékenyen megerősö­dött. Ez a kedvező fordulat Németország belső politikai életében éreztetni látszik hatását Fran­ciaországban is; Poincaré ugyan még mindig igen kemény beszédeket mond, de mindenképen észrevehető már ő rajta is a hajlandóság, hogy Németországgal újabb tárgyalásokba bocsátkozzék a jóvátételt illetőleg. A világnak minden figyel­mét lekötő németországi események mellett alig keltenek figyelmet más olyan események, amelyek más, békés időben meglehetős érdeklődésre tart­hattak volna számot. Ilyen a spanyol királynak római látogatása, amelynek nyomán olasz-spanyol katonai egyezménynek hire szárnyal, Olaszország helyzete mindenesetre igen szükségessé teszi azt, hogy a felbomlott hármasszövetség helyett más­felé keressen barátokat. Tisztelettel értesítem Gyula város és környéke nagyrabecsült közönségét, hogy folyó hő 27 tői kezdve december 2 lg bezárólag a Maudorf-féle gőzfürdő tízembe helyeztetik. Felkéretnek a fürdeni szándékozók, hogy ezeket a napokat használják ki, mert ismét szünetelni fog. Felkéretik továbbá a nagyra­becsült hölgyközönség, hogy fürdőinget hozzon magával. — Tisztelettel 975 l—i Lampet Dearsö gő/.fürdős. Ofuiai virilisek. adót fizetői névjegyzékéből a sorát az alábbiakban közöljük Gróf Almásy Dénes Dr. Stojanovits Szilárd Nájmann György Dr Novák Kamill Dr. Kaczvinszby József Dr. Pallmann Péter Dr. báró Apor Vilmos Reisner Endre Dr. Biró Béla Dr. Ladies László Gróf Almásy Alajos Cz. Kiss József Hevesi Adolf Hirt Antal Ament Ferenc Braun Mór Dr. Schriffert Ferenc K. Schriffert József Dr. Márky János Czinezár 'Adolf összeállított legtöbb gyulai virilisek név­31558502 K 5521312 K 1315187 K 1266662 K 1036052 K 963424 K 903600 K 900000 K 807400 K 787676 K 757389 K 755442 K 755400 K 732292 K 730262 K 714770 K 662248 K 624082 K 623200 K 610250 K Itt csak annyit jegyzőnk meg, hogy azok, akik kétszeres adóbeszámitási igényükkel a vá­lasztmány üléséig nem éltek, azok ezen kedvez­mény megállapításától az 1924. évre már elestek. Ellenben azok, akik tényleges adóik beszámítását sérelmesnek találják és véleményük szerint ezen okból maradtak ki a névjegyzékből, vagy nem a megfelelő helyre jutottak, azok a közhirrétételtől számított 15 nap alatt az állandó biráló választ­mányhoz felebbezéssel élhetnek. Tájékozásul közöljük, hogy a virilisek tör­vényszerinti száma 213, Hogy a névjegyzékben mégis 240 egyén van felvéve, ennek oka az, hogy a névjegyzékbe felvettek közül többen lesz­nek olyanok, akik más törvényhatóságban fizetett adójuk után Is virilisek lehetnek; az igazoló vá­lasztmány felhívására az illetők nyilatkozni tar­toznak, hogy Békásmegyében kivánják-e gyako­rolni virilis jogaikat (mert a törvény értelmében ez a jog csak egy törvényhatóságban gyakorol­ható) a a múltak tapasztalatai alapján bizonyára 10—15-en jogaik itteni gyakorlásától előrelátha­tólag le fognak mondani s igy helyettük a virilis névjegyzékbe bekerülő további tagok rangsorát az igazoló választmány már most megállapította. Ezért vett fel a névjegyzékbe 213 tag helyett Eliiunyt iiiHzeu in barát. Mély megrendüléssel vettem át a »Békés* szerkesztőségétől a következő gyászjelentést: Danszky Mária és özv. Csóka Lászlóné szül. Danszky Ilona mint gyermekei, Miklóska mint uno­kája, úgy a maguk, valamint a többi rokonok ne­vében is fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy szeretett és felejthetetlen édes apa, nagy­apa és rokon Danszky Gergely szék.-főv, műszaki gondnok folyó hó 3-án reggel fél 7 órakor, éle­tének 71-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Urban csen­desen elhunyt. Kérdés, ki volt ez a Danszky Gergely, hogy a »Békés* megemlékezzék róla ? 1911-ben Ungvárról keltezett levelet kap­tam, mint az akkor még Békésvármegyei Közmű­velődési Egyesület Múzeumának igazgató-őre, Danszky Gergely aláírással. A levélben elmondja Danszky Gergely, hogy ő gyulai születésű, Ungvárt lakó építész. 1903 ik évben Fekete-Ardó helységben a róm. kath. templom újjáalakításának művelete közben a templom alatti sírbolt mellé készített üregben 5 hársfából készített szobrot talált befalazva. E szobrok közül 4-et ő az irántam táplált tisztelet PETROLEUM 1 liter 1550 K ZSIUSZODA 130° 1 kg. 4000 K Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom